Kisjenő tehetősebb, mint Kolozsvár? – Torz tükörkép a romániai városok gazdaságáról

Számos gazdasági mutató figyelembevételével rangsorolta Románia városait az UrbanizeHub elnevezésű, intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket népszerűsítő startup (újonnan alapított vállalkozás).

A kutatást végző szakemberek a „leggazdagabb” városokat keresték, azaz a gazdaságilag erőseket, meglepő módon azonban nagyvárosok alig szerepelnek az elsők között.

A kutatók kiemelték, hogy Romániában kimondottan egyszerű hasonló elemzéseket készíteni, mivel számos információ áll rendelkezésre például a vállalatok teljesítményével kapcsolatosan, míg más országokban ezek sokszor titkosítottak. Az elemzést két fő mutató vizsgálatával állították össze: az első az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), amelyet a cégek jövedelmei alapján becsültek meg, megmutatva ezzel a helyi vállalatok erejét. A másik meghatározó mutató az egy főre eső jövedelemadó, amely a helyi jólét vizsgálatára alkalmas, illetve a munkavállalók száma és az átlagkereset kiszámítására.

Az egy főre jutó GDP esetében 2018-as adatokat vettek figyelembe, a jövedelemadónál pedig a 2013 és 2017 közötti értékek átlagát (2018-at ebben az esetben azért hagyták ki, mert abban az évben kormányzati intézkedések miatt a jövedelemadó mértéke jelentősen csökkent).

Az eredmények szerint

Románia gazdaságilag legfejlettebb városa a Brassó megyei Vidombák, második az Argeș megyei Mioveni, harmadik pedig az Ilfov megyei Otopeni.

Mint a szakemberek rámutattak: első látásra meglepő lehet, hogy nagyvárosok helyett az említett települések szerepelnek az első helyeken, de mindez nem véletlen. Az aranyérmes Vidombákon például számos ipari vállalat működik, ráadásul Brassó közelsége is kedvezően hat a településre. Mindennek következtében rengeteg munkahely áll rendelkezésre a településen, olyannyira, hogy a kisvárosban dolgozók száma meghaladja a lakosokét (2018-ban 10 986 munkavállalója volt a 6480-as lakosságszámú településnek). Az egy főre eső GDP rekordmagas, eléri a 115 594 eurót, az egy főre jutó jövedelem pedig a 2013–2017-es időszakban 1192,85 euró volt.

A második az Argeş megyei Mio­veni, ahol az egy főre jutó GDP 70 810 euró, a jövedelem pedig 622,64 euró – a helyi Dacia-gyárba már évekkel ezelőtt naponta 14 ezren ingáztak, a harmadik Otopeni-re pedig 11 ezren. Utóbbiban az egy főre jutó GDP már „csak” 33 928 euró, a jövedelem viszont 1926,13 euró, ami fölényesen a legmagasabbnak számít a harmincas toplistán, 1000 euró fölött a Bukarest melletti településen kívül csak az első helyezett Vidombákon van.

A dobogósok után Voluntari (Ilfov megye), Năvodari (Konstanca megye), Măgurele (Ilfov megye) következnek a sorban.

A hetedik és a nyolcadik helyen két Arad megyei kisvárost, Kisjenőt és Kürtöst találjuk – mindkét településen 34 ezer euró körüli az egy főre eső bruttó hazai termék, és 389,36, illetve 363,54 eurós egy főre eső jövedelemmel.

Ennyi meglepetés után már valószínűleg senkit nem lep, hogy Bukarest csak a kilencedik, Kolozsvár pedig a tizedik helyre tudta „felküzdeni magát”.

A román főváros lakossága meghaladja a 2 milliót, az alkalmazottak száma 896 850, az egy főre jutó GDP 22 972, a jövedelem pedig 399,91 euró. A kincses városban eközben a 324 ezer lakosnak szintén nagyjából a fele dolgozik, a GDP egy főre 22 743, a jövedelem 421,22 euró.

A Székelyföld leggazdagabb városa az ásványvizéről híres Borszék – a 21 574 eurós egy főre jutó GDP és 391,96 eurós egy főre eső jövedelem a tizenkettedik pozícióig röpítette az alig 2700 lakosú Hargita megyei kisvárost.

A listára felkerült, magyarok által is lakott települések közül Temesvár a tizenhatodik 21 336, illetve 356,21 euróval, Nagyszeben a tizenhetedik (17 996, illetve 397,80 euró), Nagyszentmiklós a tizennyolcadik (17 485, illetve 434,39 euró), Marosvásárhely a huszadik (17 933, illetve 322,97 euró), a közeli Nyárádtő a huszonegyedik (23 169, illetve 236,46 euró), Medgyes a 23. (17 605, illetve 314,69 euró), Déva a 24. (19 292, illetve 284,25 euró), Csíkszereda a 25. (17 997, illetve 296,77 euró), Arad pedig a 27. (16 187, illetve 354,13 euró). Meglepő módon nem került fel ugyanakkor a listára például Brassó vagy a több ipari parkkal is rendelkező Nagyvárad.

„Az első három helyezett kapcsán részletezett adatok valójában arról árulkodnak, hogy a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatosan” – jelentette ki megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint rámutatott,

sokkal szerencsésebb lett volna, ha a nagyvárosok metropolisövezetéhez tartozó településeket nem külön, hanem a városokkal együtt veszik figyelembe, és az alacsony lakosságszámú településeket kihagyják az elemzésből. Így azonban egy-egy város esetében nem a település valós erejét tükrözik az adatok.

Hiába ingázik például sok munkavállaló egy településre, attól a helyi lakosság életszínvonala nem emelkedik. Az alacsony lakosságszám ismét torzítja a képet, hiszen az egy főre visszaosztott értékek esetükben sokkal magasabbak. Borszék például azért végezhetett az előkelőnek számító 12. helyen, mivel ott működik a jelentős profitot termelő Borsec ásványvíz-palackozó, a lakosságszám viszont nagyon alacsony.

A másik probléma a szakember szerint, hogy

sok cég máshová van bejegyezve, mint ahol működik, ezért a statisztikában az előbbinél szerepel, pedig valójában máshol erősíti a gazdaságot.

„Sok székelyföldi kisvállalkozót ismerek, akik helyben működtetnek cégeket, a helyi adóhivatalok kekeckedései miatt azonban inkább Bukarestben jegyezték be a cégeket, oda fizetik az adókat” – magyarázta. Hozzátette: Marosvásárhely esetében a vegyipari kombinát és a gyógyszeripari vállalatok számítanak húzótényezőnek, ezeknek köszönhetően végezhetett a huszadik helyen.

Csíkszereda 25-ik helyezése viszont meglepően jó eredménynek számít. Ehhez Szabó szerint nagymértékben hozzájárulhattak a magyar kormány által a térségbe folyósított támogatások. A város 40 ezres lakosságszámához viszonyítva azonban az aktív munkavállalók száma mindössze 13 ezerre tehető a kutatás szerint, ami gyenge eredménynek számít.

„Valószínűleg van néhány nagyon jól menő vállalat, amelyek esetében külföldi, valószínűleg magyarországi befektetések történtek. Ezek kevés alkalmazottal nagy nyereséget érnek el, ami statisztikailag emeli a város teljesítményét, ha azonban a munkanélküliek magas számát is figyelembe vesszük, azt láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a városon belüli lakosságcsoportok között” – zárta a közgazdász.