Kisjenő tehetősebb, mint Kolozsvár? – Torz tükörkép a romániai városok gazdaságáról

Fényes kilátások. Az UrbanizeHub Vidombákot tartja a leggazdagabb romániai városnak •  Fotó: Facebook/Orasul Ghimbav

Fényes kilátások. Az UrbanizeHub Vidombákot tartja a leggazdagabb romániai városnak

Fotó: Facebook/Orasul Ghimbav

Sokakat meglepett az UrbanizeHub listája a leggazdagabb romániai városokról, hiszen még véletlenül sem Bukarest, Kolozsvár vagy éppen Temesvár áll a rangsor élén. Összesen amúgy 15 erdélyi város került fel a harmincas toplistára. A lapcsaládunknak nyilatkozó szakértő szerint a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatban.

Bálint Eszter

Iszlai Katalin

2020. május 24., 16:532020. május 24., 16:53

2020. május 24., 17:072020. május 24., 17:07

Számos gazdasági mutató figyelembevételével rangsorolta Románia városait az UrbanizeHub elnevezésű, intelligens és fenntartható városfejlesztési ötleteket népszerűsítő startup (újonnan alapított vállalkozás).

A kutatást végző szakemberek a „leggazdagabb” városokat keresték, azaz a gazdaságilag erőseket, meglepő módon azonban nagyvárosok alig szerepelnek az elsők között.

Meglepő rangsor

A kutatók kiemelték, hogy Romániában kimondottan egyszerű hasonló elemzéseket készíteni, mivel számos információ áll rendelkezésre például a vállalatok teljesítményével kapcsolatosan, míg más országokban ezek sokszor titkosítottak. Az elemzést két fő mutató vizsgálatával állították össze: az első az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP), amelyet a cégek jövedelmei alapján becsültek meg, megmutatva ezzel a helyi vállalatok erejét. A másik meghatározó mutató az egy főre eső jövedelemadó, amely a helyi jólét vizsgálatára alkalmas, illetve a munkavállalók száma és az átlagkereset kiszámítására.

Az egy főre jutó GDP esetében 2018-as adatokat vettek figyelembe, a jövedelemadónál pedig a 2013 és 2017 közötti értékek átlagát (2018-at ebben az esetben azért hagyták ki, mert abban az évben kormányzati intézkedések miatt a jövedelemadó mértéke jelentősen csökkent).

Még épül a reptér, de már listavezető

Az eredmények szerint

Románia gazdaságilag legfejlettebb városa a Brassó megyei Vidombák, második az Argeș megyei Mioveni, harmadik pedig az Ilfov megyei Otopeni.

Mint a szakemberek rámutattak: első látásra meglepő lehet, hogy nagyvárosok helyett az említett települések szerepelnek az első helyeken, de mindez nem véletlen. Az aranyérmes Vidombákon például számos ipari vállalat működik, ráadásul Brassó közelsége is kedvezően hat a településre. Mindennek következtében rengeteg munkahely áll rendelkezésre a településen, olyannyira, hogy a kisvárosban dolgozók száma meghaladja a lakosokét (2018-ban 10 986 munkavállalója volt a 6480-as lakosságszámú településnek). Az egy főre eső GDP rekordmagas, eléri a 115 594 eurót, az egy főre jutó jövedelem pedig a 2013–2017-es időszakban 1192,85 euró volt.

A második az Argeş megyei Mio­veni, ahol az egy főre jutó GDP 70 810 euró, a jövedelem pedig 622,64 euró – a helyi Dacia-gyárba már évekkel ezelőtt naponta 14 ezren ingáztak, a harmadik Otopeni-re pedig 11 ezren. Utóbbiban az egy főre jutó GDP már „csak” 33 928 euró, a jövedelem viszont 1926,13 euró, ami fölényesen a legmagasabbnak számít a harmincas toplistán, 1000 euró fölött a Bukarest melletti településen kívül csak az első helyezett Vidombákon van.

A dobogósok után Voluntari (Ilfov megye), Năvodari (Konstanca megye), Măgurele (Ilfov megye) következnek a sorban.

Erőteljes erdélyi és partiumi jelenlét

A hetedik és a nyolcadik helyen két Arad megyei kisvárost, Kisjenőt és Kürtöst találjuk – mindkét településen 34 ezer euró körüli az egy főre eső bruttó hazai termék, és 389,36, illetve 363,54 eurós egy főre eső jövedelemmel.

Az Arad megyei Kisjenőn állítólag 34 ezer euró körüli az egy főre eső bruttó hazai termék és 389,36 euró/fő a jövedelem •  Fotó: Facebook/Chisineu Cris Galéria

Az Arad megyei Kisjenőn állítólag 34 ezer euró körüli az egy főre eső bruttó hazai termék és 389,36 euró/fő a jövedelem

Fotó: Facebook/Chisineu Cris

Ennyi meglepetés után már valószínűleg senkit nem lep, hogy Bukarest csak a kilencedik, Kolozsvár pedig a tizedik helyre tudta „felküzdeni magát”.

A román főváros lakossága meghaladja a 2 milliót, az alkalmazottak száma 896 850, az egy főre jutó GDP 22 972, a jövedelem pedig 399,91 euró. A kincses városban eközben a 324 ezer lakosnak szintén nagyjából a fele dolgozik, a GDP egy főre 22 743, a jövedelem 421,22 euró.

A Székelyföld leggazdagabb városa az ásványvizéről híres Borszék – a 21 574 eurós egy főre jutó GDP és 391,96 eurós egy főre eső jövedelem a tizenkettedik pozícióig röpítette az alig 2700 lakosú Hargita megyei kisvárost.

A listára felkerült, magyarok által is lakott települések közül Temesvár a tizenhatodik 21 336, illetve 356,21 euróval, Nagyszeben a tizenhetedik (17 996, illetve 397,80 euró), Nagyszentmiklós a tizennyolcadik (17 485, illetve 434,39 euró), Marosvásárhely a huszadik (17 933, illetve 322,97 euró), a közeli Nyárádtő a huszonegyedik (23 169, illetve 236,46 euró), Medgyes a 23. (17 605, illetve 314,69 euró), Déva a 24. (19 292, illetve 284,25 euró), Csíkszereda a 25. (17 997, illetve 296,77 euró), Arad pedig a 27. (16 187, illetve 354,13 euró). Meglepő módon nem került fel ugyanakkor a listára például Brassó vagy a több ipari parkkal is rendelkező Nagyvárad.

A Székelyföld leggazdagabb városa az ásványvizéről híres Borszék •  Fotó: Jánosi Csaba Galéria

A Székelyföld leggazdagabb városa az ásványvizéről híres Borszék

Fotó: Jánosi Csaba

Torzító adatok

„Az első három helyezett kapcsán részletezett adatok valójában arról árulkodnak, hogy a használt módszertan torz képet festett a romániai városok gazdasági erejével kapcsolatosan” – jelentette ki megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Mint rámutatott,

sokkal szerencsésebb lett volna, ha a nagyvárosok metropolisövezetéhez tartozó településeket nem külön, hanem a városokkal együtt veszik figyelembe, és az alacsony lakosságszámú településeket kihagyják az elemzésből. Így azonban egy-egy város esetében nem a település valós erejét tükrözik az adatok.

Hiába ingázik például sok munkavállaló egy településre, attól a helyi lakosság életszínvonala nem emelkedik. Az alacsony lakosságszám ismét torzítja a képet, hiszen az egy főre visszaosztott értékek esetükben sokkal magasabbak. Borszék például azért végezhetett az előkelőnek számító 12. helyen, mivel ott működik a jelentős profitot termelő Borsec ásványvíz-palackozó, a lakosságszám viszont nagyon alacsony.

A másik probléma a szakember szerint, hogy

sok cég máshová van bejegyezve, mint ahol működik, ezért a statisztikában az előbbinél szerepel, pedig valójában máshol erősíti a gazdaságot.

„Sok székelyföldi kisvállalkozót ismerek, akik helyben működtetnek cégeket, a helyi adóhivatalok kekeckedései miatt azonban inkább Bukarestben jegyezték be a cégeket, oda fizetik az adókat” – magyarázta. Hozzátette: Marosvásárhely esetében a vegyipari kombinát és a gyógyszeripari vállalatok számítanak húzótényezőnek, ezeknek köszönhetően végezhetett a huszadik helyen.

Csíkszereda 25-ik helyezése viszont meglepően jó eredménynek számít. Ehhez Szabó szerint nagymértékben hozzájárulhattak a magyar kormány által a térségbe folyósított támogatások. A város 40 ezres lakosságszámához viszonyítva azonban az aktív munkavállalók száma mindössze 13 ezerre tehető a kutatás szerint, ami gyenge eredménynek számít.

„Valószínűleg van néhány nagyon jól menő vállalat, amelyek esetében külföldi, valószínűleg magyarországi befektetések történtek. Ezek kevés alkalmazottal nagy nyereséget érnek el, ami statisztikailag emeli a város teljesítményét, ha azonban a munkanélküliek magas számát is figyelembe vesszük, azt láthatjuk, hogy nagy különbségek vannak a városon belüli lakosságcsoportok között” – zárta a közgazdász.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 28., szombat

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány

Jóváhagyta pénteki ülésén a kormány a munkaügyi minisztérium rendelet-tervezetét, amely szerint a villanyáram hatósági árszabályozásának kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak.

Kizárólag online igényelhető a kisjövedelmű fogyasztóknak járó energiautalvány
2025. június 27., péntek

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját

Pénteki ülésén a kormány további három hónappal meghosszabbította az alapélelmiszerek kereskedelmi árrésének korlátozását.

A kormány szeptember 30-ig meghosszabbította az alapélelmiszerek árrésstopját
2025. június 27., péntek

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték

A munkaügyi minisztérium társadalmi párbeszéd bizottságának pénteki ülésén a szakszervezetek képviselői a Háromoldalú Érdekegyeztető Tanács sürgős összehívását kérték a deficitcsökkentő csomag egészének megvitatására.

Szakszervezetek: a megszorításokat azokkal kell kezdeni, akik ezt a helyzetet előidézték
2025. június 27., péntek

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban

Az EU tagállamai közül tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok – közölte pénteken az Eurostat adataira hivatkozva az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tavaly Romániában voltak a legolcsóbbak az élelmiszerek és az alkoholmentes italok az EU-ban
2025. június 27., péntek

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját

A villanyáram hatósági árszabályozásának július elsejei kivezetése után a kiszolgáltatott fogyasztók havi 50 lej értékű elektronikus energiautalványra lesznek jogosultak – derül ki egy sürgősségirendelet-tervezetből.

Havi 50 lejt kaphatnak a rászoruló áramfogyasztók, korlátoznák a közalkalmazottak veszélyességi pótlékját
2025. június 26., csütörtök

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is

A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.

Nehéz mosolyt csalni a vendéglátósok arcára, betett nekik az üdülési utalványok körüli hercehurca is
2025. június 26., csütörtök

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?

Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.

Közeleg az igazság pillanata: hány milliárd eurót bukhat Románia?
2025. június 26., csütörtök

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt

Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.

Falugazdász a Krónikának: jó, ha nullszaldósok lesznek a termelők az alacsony gabonahozam miatt
2025. június 25., szerda

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét

Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.

Beteges szokással magyarázzák a betegszabadságok megadóztatási tervét
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac

Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.

Padlóféket nyomott a romániai autópiac
Padlóféket nyomott a romániai autópiac
2025. június 25., szerda

Padlóféket nyomott a romániai autópiac