Fotó: MTI/Kovács Tamás
Javul a szomszédos országok Magyarország-képe, Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról – derül ki Közép-Európai Nézőpont Intézet 2020-as Magyarország-barométeréből, amelynek eredményét kedden juttatták el az MTI-hez.
2020. június 02., 10:472020. június 02., 10:47
Az összegzésben azt írták: az elmúlt évek tapasztalata, hogy
Hozzátették: ezért is jó hír, hogy Magyarországról egyre jobb kép él a Kárpát-medencében, 2019-ről 2020-ra javult az ország megítélése a szomszédos országokban. A 2020-as adatok szerint Szlovákiában vannak a leginkább jó véleménnyel Magyarországról (78 százalék), Horvátországot (68 százalék) és Szerbiát megelőzve (60 százalék).
– ismertették. Közölték, tavalyhoz képest a legnagyobb előrelépés Horvátországban (12 százalékpont), Szlovákiában (11 százalékpont) és Ausztriában (10 százalékpont) volt.
A Közép-Európai Nézőpont Intézet kiemelte, hogy a szomszédos országokban megmutatkozó bizalomnövekedés a magyar közvéleményben is tetten érhető. Az elmúlt években Magyarországon is javult Ausztria megítélése: a hazai válaszadók 82 százaléka van inkább jó véleménnyel az országról, ami 2019-hez képest 9 százalékpontos növekedés. A második helyezett – négy éve változatlanul – Horvátország, amelyről a válaszadók 74 százaléka van inkább jó véleménnyel. Szlovéniáról és Szlovákiáról a magyarok 64, illetve 62 százaléka gondolkodik pozitívan – részletezték. Úgy folytatták, hogy
– jegyezték meg. Az intézet megállapítása szerint a „bukaresti politikában gyakran tapasztalható magyarellenes hangulatkeltés” aligha járul hozzá a magyarok véleményének nagyobb mértékű javulásához". A 2020-as Magyarország-barométer adatai alapján ugyanakkor kijelenthető, hogy a Kárpát-medencében élő népek növekvő bizalommal tekintenek egymásra – írta az intézet.
A közlemény beszámolt arról is, hogy a kutatás alkalmából tartott online panelbeszélgetésen Tokár Géza Szlovákia-szakértő a folyamatosan javuló szlovákiai tendencia hátteréről közölte, hogy a korábban konfliktust generáló ügyek – mint amilyen például a Malina Hedvig-ügy volt – lekerültek a napirendről. Ezeket olyanok váltották fel, amelyekben a két ország hivatalos álláspontjai közel állnak egymáshoz.
Ezek között a migráció kezelését, illetve az Európa jövőjéről folytatott diskurzusban a keresztény-konzervatív értékek megjelenítését említette a szakértő, aki szerint Romániával ellentétben Szlovákia elkötelezett a közép-európai együttműködés mellett, és diplomáciájára „nagyfokú pragmatikusság jellemző”.
Az elmúlt időszak romániai eseményei kapcsán Illyés Gergely Románia-szakértő kiemelte, hogy Klaus Iohannis elnököt „mértékadó román és olyan nyugati, főleg német nyelvű körök is elítélték magyarellenes nyilatkozataiért, akik egyébként támogatják őt”. A szakértő álláspontja szerint a román elnök fellépése elsősorban belpolitikai indíttatású volt. Hozzátette: a román diplomácia alapvetése, hogy a legfőbb szövetségesnek az Egyesült Államokat tekinti, amelyet az EU nagy tagállamai követnek, elsősorban Németország.
Illyés Gergely szerint azok az esetleges romániai kezdeményezések, amelyek a közép-európai térség megerősödését szorgalmaznák, jelenleg nem kapnak médianyilvánosságot. A Közép-Európa-barát nézetek elterjedéséhez gyökeres, rendszerszintű változásra lenne szükség, amelyre rövidtávon nagyon kevés esély van - prognosztizált az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Miután szerdán bemutatta a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó 2000 milliárd eurós költségvetés tervezetét, az Európai Bizottság pénteken ismertette a tagállami részesedéseket: Romániának folyó áron 60,2 milliárd eurós támogatást irányoznak elő.
Az európai börtönök túlzsúfoltságára figyelmeztetett pénteken közzétett éves jelentésében az Európa Tanács, amely szerint számos országban jelentősen nőtt a fogvatartottak száma, meghaladva a férőhelyekét.
Az Európai Unió jóváhagyta eddigi egyik legszigorúbb szankciós csomagját Oroszország ellen – jelentette be Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő az X-en pénteken.
Izrael csütörtökön közölte, hogy „mélységesen sajnálja” a Gáza egyetlen katolikus templomára mért halálos csapást, amelyben három ember meghalt.
Ukrajna fenntartja magának a jogot arra, hogy megfelelő válaszintézkedéseket tegyen Magyarországgal szemben – írta csütörtökön Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az általa vezetett tárca Telegram-oldalán.
Az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, összehangolva Donald Trump elnök új NATO-kezdeményezésével – közölte Matthew Whitaker amerikai NATO-nagykövet, jelentette a Barron's csütörtökön.
Az Air India múlt hónapban lezuhant járatának két pilótája közötti párbeszédet rögzítő, a pilótafülkében készült felvétel alátámasztja azt a nézetet, hogy a kapitány leállította a repülőgép hajtóműveinek üzemanyag-ellátását – mondta egy forrás.
Mihamarabb állítsák elő és vonják felelősségre a palágykomoróci görögkatolikus templom megrongálóit, szólította fel az illetékeseket közös nyilatkozatban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ).
Romániát súlyosan érintheti az Európai Bizottság által benyújtott új többéves költségvetési javaslat – figyelmeztet Siegfried Mureșan európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament főtárgyalója.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás