Fotó: Bálványos Intézet
Miért hagyják, hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek ott, mennyire tudnak egy „kis magyar világot” teremteni maguk köré, terveznek-e visszajönni? – teszi fel a kérdést a Bálványos Intézet, amely nagyszabású online kérdőíves közvélemény-kutatást indít jövő héten a Nyugaton élő erdélyi magyarok körében.
2020. június 18., 13:532020. június 18., 13:53
2020. június 18., 14:332020. június 18., 14:33
A kolozsvári székhelyű társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely szakemberei szerint az 1930-as évek óta az erdélyi magyar közbeszéd egyik fontos és folytonos témája a kivándorlás, valamint az erdélyi magyarok gazdasági migrációja. Míg a forradalom előtt a kérdés hangsúlyosan erkölcsi és morális keretben tevődött fel (1937-es és 1987-es „nem lehet” viták), addig 1990 után a társadalomtudományi érdeklődés középpontjába is került.
Ugyanakkor jelentős azon munkák száma, amelyek kvantitatív vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálták az erdélyi magyarok migrációját, azonban érdekes módon ennek fókuszában általában a magyarországi munkavállalás és kivándorlás állt. A Bálványos Intézet emlékeztet, az elmúlt évtizedben több olyan elemzés is született, amelyek szerint megfordulni látszanak az erdélyi magyarok migrációs tendenciái:
Ugyanakkor több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy elég magas a migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében.
Egy 2019 tavaszán készült, az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív felmérés adatai szerint az erdélyi magyarok 21 százaléka kiköltözne Magyarországra, 14 százalék pedig más külföldi országban próbálna szerencsét. Emellett elmondható, hogy a megkérdezettek 22 százaléka már vállalt munkát Magyarországon, 15 százalék pedig máshol külföldön. További 15, valamint 8 százalék szeretné kipróbálni magát a magyarországi, vagy más országok munkaerőpiacán.
Egy másik, a Bálványos Intézet által készített, Székelyföldre reprezentatív 2019 eleji felmérés pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a székelyföldiek 22 százaléka elköltözne Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, és a megkérdezettek 21 százaléka számolt be arról, hogy van olyan családtagja, aki élt külföldön az elmúlt 3 évben.
A Bálványos Intézet kutatásának célja, hogy válaszokat kapjunk: miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek ott, ahol jelenleg tartózkodnak, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett fontos kérdés, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.
A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön című kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. A Bálványos Intézet kutatása az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet szeretné adaptálni,
Az Erdélyi magyarok a nagyvilágban című kutatás online kérdőíve június 22-én, hétfőn válik elérhetővé. A kutatás lebonyolító partnere a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, médiapartnere lapcsaládunk.
Hálaadó istentisztelettel avatták fel Nagyenyeden vasárnap az európai uniós alapokból, illetve a magyar kormány támogatásával felújított középkori vártemplomot.
A román gazdaság nem szárnyal, de a kis eredményeket is el tudja adni a politikum – állapította meg a Krónikának Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-foglalkoztatási hivatal igazgatója, akivel a romániai munkaerőpiacról beszélgettünk.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – az elmúlt hetek sokszor emlegetett szlogennel, megoldási javaslatokkal mutatta be államelnökjelölti programját Kelemen Hunor.
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, az SZNT ügyvezető elnöke.
Beiktatták hivatalába Gál Alinát, akinek személyében első alkalommal lett helyi, csángó származású polgármestere a Bákó megyei Gajcsána községnek.
A szilágysági Ákoson avattak emléktáblát Dobai István nemzetközi jogász, 56-os elítélt tiszteletére Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében.
Előkerült egy videófelvétel, amelyet egy sofőr készített, akinek meg kellett állnia azon a Szeben megyei területen, ahol a rendőrök egy lopott autóval közlekedő svájci sofőrt készültek megállítani a múlt hét végén.
Az időjárás továbbra is szokatlanul meleg az évszakhoz képest a meteorológusok szerint.
Életét vesztette egy szabálytalanul közlekedő fiatal nő Kolozsváron szombat este, miután elütötte egy autó Monostori úton.
Szép időben tarthatták meg a hagyományos csipkebogyó-fesztivált pénteken és szombaton a Kolozs megyei Kalotaszentkirályon.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás