Fotó: Bálványos Intézet
Miért hagyják, hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogyan élnek ott, mennyire tudnak egy „kis magyar világot” teremteni maguk köré, terveznek-e visszajönni? – teszi fel a kérdést a Bálványos Intézet, amely nagyszabású online kérdőíves közvélemény-kutatást indít jövő héten a Nyugaton élő erdélyi magyarok körében.
2020. június 18., 13:532020. június 18., 13:53
2020. június 18., 14:332020. június 18., 14:33
A kolozsvári székhelyű társadalomtudományi és közpolitikai kutatóműhely szakemberei szerint az 1930-as évek óta az erdélyi magyar közbeszéd egyik fontos és folytonos témája a kivándorlás, valamint az erdélyi magyarok gazdasági migrációja. Míg a forradalom előtt a kérdés hangsúlyosan erkölcsi és morális keretben tevődött fel (1937-es és 1987-es „nem lehet” viták), addig 1990 után a társadalomtudományi érdeklődés középpontjába is került.
Ugyanakkor jelentős azon munkák száma, amelyek kvantitatív vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálták az erdélyi magyarok migrációját, azonban érdekes módon ennek fókuszában általában a magyarországi munkavállalás és kivándorlás állt. A Bálványos Intézet emlékeztet, az elmúlt évtizedben több olyan elemzés is született, amelyek szerint megfordulni látszanak az erdélyi magyarok migrációs tendenciái:
Ugyanakkor több tanulmány is arra hívja fel a figyelmet, hogy elég magas a migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében.
Egy 2019 tavaszán készült, az erdélyi magyarokra nézve reprezentatív felmérés adatai szerint az erdélyi magyarok 21 százaléka kiköltözne Magyarországra, 14 százalék pedig más külföldi országban próbálna szerencsét. Emellett elmondható, hogy a megkérdezettek 22 százaléka már vállalt munkát Magyarországon, 15 százalék pedig máshol külföldön. További 15, valamint 8 százalék szeretné kipróbálni magát a magyarországi, vagy más országok munkaerőpiacán.
Egy másik, a Bálványos Intézet által készített, Székelyföldre reprezentatív 2019 eleji felmérés pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a székelyföldiek 22 százaléka elköltözne Nyugat-Európába vagy az Egyesült Államokba, és a megkérdezettek 21 százaléka számolt be arról, hogy van olyan családtagja, aki élt külföldön az elmúlt 3 évben.
A Bálványos Intézet kutatásának célja, hogy válaszokat kapjunk: miért hagyják/hagyták el a külföldön élő erdélyi magyarok Romániát, hogy élnek ott, ahol jelenleg tartózkodnak, illetve mennyire tudnak maguk köré egy „kis magyar világot teremteni”. Továbbá fontos kérdés, hogyan viszonyulnak Romániához és Magyarországhoz, terveznek-e visszajönni, illetve mennyire kötődnek szülőföldjükhöz. A fentiek mellett fontos kérdés, hogy léteznek-e erdélyi magyar hálózatok a különböző országokban, vagy az erdélyi magyarok meglévő összmagyar hálózatokhoz csatlakoznak, esetleg összmagyar hálózatokat alakítanak ki maguknak.
A kutatás előzményeihez tartozik a MTA TK Kisebbségkutató Intézet által végzett Magyarok külföldön című kutatás, amely a magyarországi kivándorlást és a külföldön munkát vállaló vagy lakó magyarországiak életvitelét vizsgálta. A Bálványos Intézet kutatása az MTA TK KI által kidolgozott kérdőívet szeretné adaptálni,
Az Erdélyi magyarok a nagyvilágban című kutatás online kérdőíve június 22-én, hétfőn válik elérhetővé. A kutatás lebonyolító partnere a Sapientia EMTE Kolozsvári Kara, médiapartnere lapcsaládunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 30 éves Brassó megyei férfi, aki ellen a sepsiszentgyörgyi rendőrség indított nyomozást csalás vádjával. A gyanúsított 9 ezer lejt csalt ki cégektől.
A Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) közölte, feladatának érzi, hogy hangot adjon a diákoknak és pedagógusoknak.
Augusztus 27–31. között rendezik meg a 12. Vásárhelyi Forgatagot Marosvásárhelyen. A rendezvénysorozattal idén a „vásárhelyiséget” ünneplik, valamint Bolyai Farkas születésének 250. évfordulója alkalmából a világhírű matematikus előtt is tisztelegnek.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az európai parlamenti képviselők számos elégedetlenségének és az Európai Bizottsággal (EB) szemben megfogalmazott kritikáinak nincsen más elvi kerete, mint éppen a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés.
Kétnapos kényszerszünet után pénteken újraindultak Parajdon a Korond-patak elterelési munkálatai – számolt be a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján a Salrom vállalat beruházási igazgatója.
Új parkolási díjakat vezettek be a kolozsvári repülőtér melletti Park & Ride parkoló hatékonyabb kihasználtságáért – közölte Oláh Emese, a kincses város RMDSZ-es alpolgármestere.
Egymást érik a medvetámadásokról szóló hírek. Nyolc évbe telt, amíg több tucat ember halála révén sikerült irányt szabni a romániai vadgazdálkodásnak, de a Krónikának nyilatkozó szakember szerint egyik napról a másikra nem lesz látványos változás.
Az országos hegyimentő-szolgálat szakemberei gyakorlati tanácsokat adnak arra vonatkozóan, hogy mi a teendő, ha vadállattal – elsősorban medvével – találkozik az ember, és kiemelik azt is, hogy hasonló esetekben mit nem szabad tenni.
A levegőben lóg a kolozsvári metró építése, mivel az önkormányzat sem a finanszírozást nem biztosította, sem a műszaki terveket nem véglegesítette, így építési engedélye sincs – vonta meg a nem túl kecsegtető mérleget a Pro Infrastruktúra Egyesület.
A magyarországi Piramis zenekar által „ihletett” kolozsvári magyar „csövesek” viselkedését, öltözékét, szokásait, lázadását is figyelemmel követte a kommunizmus idején a romániai titkosszolgálat, a Securitate.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás