Napirend előtti felszólalásban bírálta a román miniszterelnöknek a Székelyföld létét tagadó, az autonómiát eleve kizáró nyilatkozatait kedden a bukaresti képviselőház plenáris ülésén Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvezető elnöke.
Székelyföld volt, van és lesz – reagált Tánczos Barna szenátor Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentésére, miszerint sosem lesz „semmilyen Székelyföld” Romániában. A politikus személyesen fel is világosította a kormányfőt.
Marcel Ciolacu miniszterelnök kijelentette szombaton a PSD Hargita megyei szervezetének választási ülésén, hogy soha nem fogadja el olyan törvények támogatását, amelyek előnyben részesítenék valamely romániai etnikai közösség tagjait.
Az SZNT elnöke szerint a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a bukaresti parlament által decemberben elutasított törvénytervezetet az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni.
A romániai közbeszédben időről időre felbukkan az az elmélet, miszerint ahhoz, hogy a romániai magyarok és románok közötti helyzet normalizálódjék, „le kell választani” a magyarokat Budapestről.
A megkésett nemzetépítés, a „románizmus” eszméjét szolgálja, hogy a mindenkori bukaresti politikum elutasítja a magyar autonómiatörekvéseket – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
Románia ismét félreütötte a feléje magyar részről kinyújtott békejobbot, amikor a bukaresti parlament jobb ügyhöz méltó gyorsasággal, hisztérikus kirohanások közepette újfent elutasította a magyar közösség autonómiájáról szóló törvénytervezeteket.
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek.
Az EMSZ vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – szögezi le pénteki közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.
Csütörtökön összeül a bukaresti képviselőház, hogy megvitassa a Székelyföld, a nemzeti közösségek, illetve a magyar közösség kulturális autonómiájával kapcsolatos három törvénytervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácstól (EMNT) távol áll bármiféle revizionizmus, ehelyett terület fejében jogokat követel, korlátozott közösségi önrendelkezést az országhatárok tiszteletben tartásával.
Hazaárulás, tönkre teszik a spanyol nemzetállamot – ilyen vádak zúdultak a Spanyol Szocialista Munkáspártra (PSOE), miután kiderült: a parlamenti támogatást csak úgy tudta megszerezni, hogy amnesztiát ígért a katalán függetlenségi politikusoknak.
Több mint száz székelyföldi településen gyúltak ki vasárnap este az őrtüzek annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára – közölte Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, a megmozdulás főszervezője.
Október utolsó vasárnapja a székely autonómia napja. Őrtüzek, mécsesek gyúlnak e napon Székelyföld szerte, hirdetve az ott élő magyarság jogos igényét az autonómiára – olvasható Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó közleményében.
Látogatottsági adatok