Fotó: Beliczay László
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a bukaresti parlament által decemberben sürgősségi eljárással elutasított törvénytervezetet az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni.
2024. január 24., 18:522024. január 24., 18:52
2024. január 24., 19:232024. január 24., 19:23
Izsák Balázs a szerkesztőségünkhöz szerdán eljuttatott, A hatodik beterjesztés elé címmel ellátott közleményében megállapította: a megalakulása óta eltelt húsz évben átlagosan négyévenként szembesült a román törvényhozás azzal, hogy a székelység nem mondott le a Székelyföld területi autonómiájáról és arról a jövőképről, hogy az autonómia megvalósítása által „demokratikus országgá tegye Romániát”. „Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk: a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát” – vélekedett az SZNT elnöke.
és szerinte minden újabb beterjesztést egy kiemelt fontosságú eseménynek kell kísérnie romániai és nemzetközi téren, olyan tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány, amelyeket a közösség tagjai kezdeményeznek. „Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét” – szögezte le Izsák Balázs. Hozzátette: külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt, az autonómiaküzdelmet „szélmalomharcnak” nyilvánító magyar nyelvű ellenpropaganda. „A »nem érdemes küzdeni» demoralizáló mondatától a »szélmalomharc» minősítésig és az elemzések álarcában megjelenő lebeszélésekig számtalan eszköze van annak, hogy eltántorítsanak bennünket a húsz éve kitűzött céltól” – állapította meg az SZNT vezetője. Ellenérvként felidézte: Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának háromszáz, Katalónia pedig 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de autonómiáját csak 1978-ban nyerte el.
A megkésett nemzetépítés, a „románizmus” eszméjét szolgálja, hogy a mindenkori bukaresti politikum elutasítja a magyar autonómiatörekvéseket – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
Ami Székelyföld autonómiastatútumának eddigi bukaresti elutasításait illeti, Izsák Balázs úgy értékelte: a román parlament törvényhozási tanácsának (a törvényszövegek jogharmóniáját előzetesen vizsgáló szakértői testületnek) a véleményezései „korántsem meggyőzőek”, szerinte számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaznak, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is volt bennük példa.
„Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen fogadja el az autonómiastatútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ezek ellenére írásban léteznek és nyilvánosak az ellenérvek, amelyek cáfolhatóak, és ezek a törvényhozási tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk” – olvasható az SZNT elnökének szerdai közleményében.
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Két Fehér megyei rendőr megsérült a gyulafehérvári katonai lőtéren történt robbanásban, amelyet fémanyagok szétfröccsenése követett. A rendőrök éppen a kilőtt töltényhüvelyeket szedték össze, amikor a robbanás bekövetkezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!