Fotó: Beliczay László
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke szerint a Székelyföld számára területi autonómiát előirányzó, a bukaresti parlament által decemberben sürgősségi eljárással elutasított törvénytervezetet az év végén esedékes parlamenti választások után kell ismét a törvényhozó testület elé terjeszteni.
2024. január 24., 18:522024. január 24., 18:52
2024. január 24., 19:232024. január 24., 19:23
Izsák Balázs a szerkesztőségünkhöz szerdán eljuttatott, A hatodik beterjesztés elé címmel ellátott közleményében megállapította: a megalakulása óta eltelt húsz évben átlagosan négyévenként szembesült a román törvényhozás azzal, hogy a székelység nem mondott le a Székelyföld területi autonómiájáról és arról a jövőképről, hogy az autonómia megvalósítása által „demokratikus országgá tegye Romániát”. „Figyelembe véve a parlamenti választás ciklusát, elmondhatjuk: a négyévenkénti beterjesztés természetes és szükséges. A törvényhozás összetétele az idők folyamán változik, a székelység pedig nem engedheti meg magának, hogy akár egy román törvényhozót is megfosszon attól a lehetőségtől, hogy megismerje Székelyföld autonómiastatútumát” – vélekedett az SZNT elnöke.
és szerinte minden újabb beterjesztést egy kiemelt fontosságú eseménynek kell kísérnie romániai és nemzetközi téren, olyan tömegdemonstrációk, lakossági fórumok, intenzív diplomáciai tevékenység, sajtókampány, amelyeket a közösség tagjai kezdeményeznek. „Természetes elvárás parlamenti képviseletünkkel szemben, hogy nyilvános megszólalásokkal és minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék a törvénytervezet sikerét” – szögezte le Izsák Balázs. Hozzátette: külön kihívást jelent a beterjesztőknek a nyílt vagy burkolt, az autonómiaküzdelmet „szélmalomharcnak” nyilvánító magyar nyelvű ellenpropaganda. „A »nem érdemes küzdeni» demoralizáló mondatától a »szélmalomharc» minősítésig és az elemzések álarcában megjelenő lebeszélésekig számtalan eszköze van annak, hogy eltántorítsanak bennünket a húsz éve kitűzött céltól” – állapította meg az SZNT vezetője. Ellenérvként felidézte: Dél-Tirolnak ötven év kellett az autonómia kivívásáig, Skóciának háromszáz, Katalónia pedig 1714-ben került spanyol fennhatóság alá, de autonómiáját csak 1978-ban nyerte el.
A megkésett nemzetépítés, a „románizmus” eszméjét szolgálja, hogy a mindenkori bukaresti politikum elutasítja a magyar autonómiatörekvéseket – jelentette ki a Krónikának Pászkán Zsolt elemző.
Ami Székelyföld autonómiastatútumának eddigi bukaresti elutasításait illeti, Izsák Balázs úgy értékelte: a román parlament törvényhozási tanácsának (a törvényszövegek jogharmóniáját előzetesen vizsgáló szakértői testületnek) a véleményezései „korántsem meggyőzőek”, szerinte számos ellentmondást, tárgyi tévedést, szándékos és rosszhiszemű félreértést tartalmaznak, sőt, nemzetközi dokumentum meghamisítására is volt bennük példa.
„Amiben reménykedhetünk, hogy első lépésként javulhat a román törvényhozó testület szellemi színvonala, ami még nem jelenti azt, hogy ettől toleránsabb is lesz, és készségesen fogadja el az autonómiastatútumot. A vita feltételei javulnak, és nekünk ez is érdekünk! Bár a tervezetet nem bocsátják parlamenti vitára, ezek ellenére írásban léteznek és nyilvánosak az ellenérvek, amelyek cáfolhatóak, és ezek a törvényhozási tanácsnak, de a törvényhozás minden tagjának elküldhetőek, és ezt meg is tettük. Ennyire szűkre szabott a vita kerete, de egy olyan lehetőség, amellyel éltünk és élni fogunk” – olvasható az SZNT elnökének szerdai közleményében.
Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek.
Egy az úttestről lesodródott és felborult személygépkocsihoz riasztották péntek este az Arad megyei katasztrófavédelmi felügyelőséget (ISU). Mire a kisjenői osztag a helyszínre ért, egy máramarosi hivatásos tűzoltócsapat megkezdte az áldozat mentését.
Nagy hírverés nélkül hirdette meg partiumi és Kolozs megyei gazdapályázatait a magyar állami pénzekből finanszírozott erdélyi gazdaságfejlesztési program lebonyolítására szolgáló Pro Economica Alapítvány. A részletekről Kozma Mónika ügyintézőt kérdeztük.
Sakálok jelentek meg Brassó megyében is, miután az elmúlt időszakban a Székelyföldön több ízben jelezték felbukkanásukat.
Több mint 200 kilogramm kábítószert kobozott el a rendőrség Arad megyében két Maros megyei illetőségű férfitől, akik Spanyolországból csempészték Romániába a tiltott szereket. A kábítószer-csempész bűnbanda három tagját már korábban őrizetbe vették.
Hipotermiás állapotban hoztak le egy ukrán férfit a hegyimentők a Máramarosi-havasokból péntekre virradóra. Egy másik ukrán állampolgárt még keres a Salvamont.
Magyar nyelvű tájékoztató kampányban és a vidéki fiatalok felvilágosításában vállal szerepet a HPV Koalíció tagjaként a KIFOR. A kincses városban nemrég létrejött kezdeményezés célja, hogy hívja fel a figyelmét a HPV megelőzésére, a védőoltásra.
Polipos töltött káposztával rukkolt elő egy brassói étteremlánc, mind a négy vendéglőjükben megkóstolhatják a vendégek a különlegességet.
Négy gyerek kapott szervet, egyikük szívet a július 15-én, egy tragikus baleset miatt elhunyt kosárlabdázó kisfiú halála után.
A gázkazánok beszerelése miatt csütörtökön napközben nem lesz melegvíz abban több mint 20 ezer aradi háztartásban, amelyek a távfűtési hálózaton keresztül kapják mind a fűtést, mind a melegvizet.
Iskolakezdésre beüzemelnék a sótalanító berendezéseket a Kis-Küküllő mentén, ezért gyorsított eljárással szerzik be a felszereléseket, amelyek révén ismét ihatóvá válna a folyónak a parajdi bányakatasztrófa nyomán sóval szennyezett vize.
szóljon hozzá!