(Miközben az EMSZ egy nappal korábban azt közölte, hogy a statútumokat Zakariás Zoltán terjesztette be, az SZNT elnöke szerint Kulcsár-Terza a beterjesztő, és a törvénykezdeményezést Zakariás is ellátta kézjegyével). Az SZNT elnöke leszögezte: a székelység nem tétlen szemlélője a közéletnek, hanem cselekvő alakítója.

„Ezt meg kell értenie a román politikai osztálynak és az Európai Unió intézményeinek is. Románia közigazgatási átszervezése nem történhet másként, mint minden érintett közösség, a különböző régiók akaratának figyelembevételével, így a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani. A közigazgatás átszervezés nem lehet a nemzeti elnyomás, az asszimilációs politika eszköze, hanem a szubszidiaritás elve alapján a korszerűsítés útja” – szerepel Izsák Balázs állásfoglalásában. A szervezet vezetője közölte, szolidárisak minden, autonómiára törekvő vagy autonóm státusát bővíteni szándékozó európai régióval, következésképp a területi autonómiát európai ügynek is tekintik.

Izsák hozzátette, a Székely Nemzeti Tanács úgy tekint a román törvényhozásra, mint a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fórumára. „Ezért természetes módon várja el Románia intézményeitől és annak vezetőitől – beleértve a miniszterelnököt is –, hogy hasonló tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést, és annak közképviseletét, a Székely Nemzeti Tanácsot” – állapította meg a szervezet vezetője.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – „Toxikusnak” minősítette a parlamentben iktatott autonómiatervezeteket a román kormányfő

Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.

Az SZNT által közzétett kronológia emlékeztet: a székely autonómiáról szóló törvénytervezetet első alkalommal 2004. március elsején terjesztette be Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly képviselők. A törvényja­vaslatot a képviselőház március 30-án, a szenátus június 29-én, megvitatás nélkül elutasította.

Az SZNT – bízva az európai integrációs folyamattal együtt járó „bizonyítási kényszer” erejében – felkérte Sógor Csaba szenátort és Becsek Garda Dezső képviselőt, hogy ismét a parlament elé terjesszék a tervezetet. Amely a korábbi változathoz képest néhány módosítást tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasítja, a szenátus elé hét évvel később kerül, 2012. szeptember 25-én, ahol megkapja az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, más pártok 54 szenátora ellene szavazott, ketten tartózkodtak.

Negyedik alkalommal Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők iktatják az autonómiastatútumot 2019. december 18-án. 2020. április 23-án a képviselőház hallgatólagosan elfogadta (határidőre nem tűzte napirendre) Székelyföld autonómiastatútumát. A felsőház ezt követően elutasította az előterjesztést.