Az SZNT vezetője szerint Románia közigazgatási átszervezése során a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani
Fotó: Beliczay László
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
2023. december 21., 15:172023. december 21., 15:17
2023. december 21., 15:372023. december 21., 15:37
Izsák Balázs elnök mindezt Székelyföld autonómiastatútuma ötödik beterjesztésének apropóján fogalmazta meg. Mint arról beszámoltunk, szerdán három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke. Mindketten az RMDSZ színeiben szereztek törvényhozói mandátumot. Izsák Balázs csütörtökön kibocsátott közleményében úgy értékeli: Kulcsár-Terza József képviselő
(Miközben az EMSZ egy nappal korábban azt közölte, hogy a statútumokat Zakariás Zoltán terjesztette be, az SZNT elnöke szerint Kulcsár-Terza a beterjesztő, és a törvénykezdeményezést Zakariás is ellátta kézjegyével). Az SZNT elnöke leszögezte: a székelység nem tétlen szemlélője a közéletnek, hanem cselekvő alakítója.
„Ezt meg kell értenie a román politikai osztálynak és az Európai Unió intézményeinek is. Románia közigazgatási átszervezése nem történhet másként, mint minden érintett közösség, a különböző régiók akaratának figyelembevételével, így a székelység törekvését is tiszteletben kell tartani. A közigazgatás átszervezés nem lehet a nemzeti elnyomás, az asszimilációs politika eszköze, hanem a szubszidiaritás elve alapján a korszerűsítés útja” – szerepel Izsák Balázs állásfoglalásában. A szervezet vezetője közölte, szolidárisak minden, autonómiára törekvő vagy autonóm státusát bővíteni szándékozó európai régióval, következésképp a területi autonómiát európai ügynek is tekintik.
Izsák hozzátette, a Székely Nemzeti Tanács úgy tekint a román törvényhozásra, mint a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fórumára. „Ezért természetes módon várja el Románia intézményeitől és annak vezetőitől – beleértve a miniszterelnököt is –, hogy hasonló tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést, és annak közképviseletét, a Székely Nemzeti Tanácsot” – állapította meg a szervezet vezetője.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
Az SZNT által közzétett kronológia emlékeztet: a székely autonómiáról szóló törvénytervezetet első alkalommal 2004. március elsején terjesztette be Románia parlamentje elé Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor, Vekov Károly képviselők. A törvényjavaslatot a képviselőház március 30-án, a szenátus június 29-én, megvitatás nélkül elutasította.
Az SZNT – bízva az európai integrációs folyamattal együtt járó „bizonyítási kényszer” erejében – felkérte Sógor Csaba szenátort és Becsek Garda Dezső képviselőt, hogy ismét a parlament elé terjesszék a tervezetet. Amely a korábbi változathoz képest néhány módosítást tartalmaz, többek között a parlament törvényhozási bizottságának észrevételei alapján. A tervezetet a képviselőház 2005. október 12-én elutasítja, a szenátus elé hét évvel később kerül, 2012. szeptember 25-én, ahol megkapja az RMDSZ jelen lévő öt szenátorának szavazatát, más pártok 54 szenátora ellene szavazott, ketten tartózkodtak.
Negyedik alkalommal Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők iktatják az autonómiastatútumot 2019. december 18-án. 2020. április 23-án a képviselőház hallgatólagosan elfogadta (határidőre nem tűzte napirendre) Székelyföld autonómiastatútumát. A felsőház ezt követően elutasította az előterjesztést.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
A Temes megyei Mosnicán a rendőrség és a tűzoltóság beavatkozására volt szükség, miután egy nőt élettársa nyakon szúrt, a férfi pedig felgyújtotta magát egy melléképületben, a tűzoltók találták meg az elszenesedett holttestet.
A Beszterce-Naszód megyei Salvamont hétfőn figyelmeztette a Kelemen-havasokba készülő turistákat, hogy a meleg idő miatt a Kis-Beszterce csúcs környékén már megjelentek a viperák.
A brassói bírósági ügyészség gondatlanságból elkövetett emberölés miatt indított nyomozást, miután vasárnapra virradóra egy 15 éves lány lezuhant egy brassói tömbház nyolcadik emeletéről és meghalt – közölte hétfőn Radu Năstac ügyészségi szóvivő.
Két Hargita megyei városban, Gyergyószentmiklóson és Székelyudvarhelyen is előválasztást tartott vasárnap az RMDSZ, amelynek során eldőlt, hogy kit indít a szövetség a polgármesteri székért folyó küzdelemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!