A szenátus is elutasította az autonómiatervezeteket, Șoșoacă Magyarországra küldött, és kétségbe vonta a székelyek magyarságát

A szenátus is elutasította az autonómiatervezeteket, Șoșoacă Magyarországra küldött, és kétségbe vonta a székelyek magyarságát

Nem. A szenátus is elutasította a székely önrendelkezésre és a magyar kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezeteket

Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres

Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek, és „etnikai alapú szegregációt” jelentenének. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Diana Șoșoacă egyenesen azt állította: a székelyek nem is magyarok, csupán elmagyarosították őket, és Magyarországra küldte mindazokat, akik nem érzik jól magukat Romániában.

Balogh Levente

2023. december 29., 12:362023. december 29., 12:36

2023. december 29., 15:462023. december 29., 15:46

Amint az várható volt, a csütörtöki képviselőházi elutasítást követően pénteken döntő kamaraként a bukaresti szenátus is elutasította Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

A hibrid formátumban megtartott ülésen a román szenátorok egyöntetűen elutasítóan nyilatkoztak a magyar önrendelkezési törekvések kapcsán, és alkotmányellenesnek nevezték azokat.

A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviseletében felszólaló

Titus Corlăţean volt külügyminiszter Marcel Ciolacu pártelnök-miniszterelnök szavait idézve „toxikusnak” és alkotmányellenesnek nevezte a tervezeteket, amelyek szerinte a vonatkozó kisebbségi egyezményekkel is ellentétes.

A politikus – akinek magyarellenessége közismert, az ő nevéhez fűződik a trianoni diktátum aláírása évfordulójának hivatalos romániai ünnepnappá nyilvánítását rögzítő törvény – elutasította a kollektív jogok elvét, és szélsőségesnek nevezte a tervezeteket benyújtó Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), amelynek képviselői az RMDSZ listáján jutottak be a parlamentbe.

Megjegyezte: az ország közigazgatási reformja kapcsán valóban szükséges új régiók kialakítása, de nem „etnikai alapon”.

A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről Claudiu Târziu a PSD és az RMDSZ által játszott „rossz színjátéknak” nevezte a tervezeteket, amelyek célja, hogy legitimitást szerezzenek a saját szavazótáboruk előtt – előbbi a „hazafiasságát” bizonyítaná, utóbbi szerinte „revizionista” és „románellenes” módon viselkedik, mivel ezt várják tőle a szavazói.

A magyargyűlölő párt politikusa szerint a három tervezet „hármas támadás” a román nemzetállam, valamint a székely és a magyar közösség ellen, mivel láthatatlan határokkal „etnikai alapon szegregálná” őket; így nem férnének hozzá az ország munkaerőpiacához.

Emellett a „társadalmi harmónia” elleni támadásnak is minősítette a tervezetet, mivel szerinte Románia „a legtöbb” jogot biztosítja a nemzeti kisebbségeknek, ennek nyomán szerinte a tervezetek konfliktusokhoz vezetnének – hogy ezt milyen logika alapján jelentette ki, arra nem szolgált magyarázattal.

A szélsőséges párt részéről olyan szenátor is akadt, aki a javaslatokat „a magyar revizionizmus” megnyilvánulásának nevezte.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevében felszólaló Remus Negoi szerint

„nem valós témáról” van szó, és bár ő is a közigazgatási reform szükségességét hangoztatta, elvetette, hogy ez etnikai alapon történjen.

A szélsőséges megnyilvánulásairól és botrányairól ismert, ezek miatt még az AUR-ból is kizárt Diana Șoșoacă úgy vélekedett: az „úgynevezett” Székelyföld lakóit nem képviselik a tervezetek beterjesztői, akik csak választási megfontolásból nyújtották be a tervezeteket. Úgy vélekedett:

a székelyek nem magyarok, csak „elmagyarosították” őket,

semmi közük sincs a magyarokhoz. Emellett azt állította:

a cél az alkotmány módosítása oly módon, hogy a regionalizáció lehetővé tétele érdekében az ország egységét és oszthatatlnaságát kimondó, és az alkotmány szerint nem módosítható cikkely is módosíthatóvá váljon.

A szélsőséges politikus mindezt „államcsíny kísérletének” nevezte. Șoșoacă – aki a román alkotmány magyar nyelvű kiadását lobogtatva nevezte alkotmányellenesnek a kezdeményezést – egyúttal Magyarországra küldte azokat a magyarokat, akiknek „nem tetszik az élet Romániában”.

Galéria

Elküldene. Diana Șoșoacă a román alkotmány magyar nyelvű példányát lobogtatva utasította Magyarországra azokat, akik nem érzik jól magukat Romániában

Fotó: Videófelvétel

Egy másik felszólalásában hálátlannak nevezte a magyarokat, amiért nem köszönik meg Budapest románok általi „felszabadítását”, és kijelentette:

feljelenti a beterjesztőket, illetve az összes RMDSZ-es politikust.

Egyúttal azzal fenyegette meg a magyarokat, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin köztársasági elnököt konkrétan is megnevezve, hogy

a románok – hasonlóan az 1919-es megszálláshoz – ismét „kiakasztják a bocskoraikat a magyar parlamentre”.

Ezen kijelentését a kisebbik kormánypárt Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Daniel Fenechiu elutasította, és bocsánatot kért miatta, ugyanakkor a tervezetek kapcsán az alkotmányt idézve kijelentette: Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a PNL nem szavazhatja meg a tervezeteket. Kifejtette, a közigazgatási átszervezés során senki nem állhat a parlament elé az „etnikai alapú regionalizációra” vonatkozó tervezettel.

Egyúttal ő is

úgy vélekedett, hogy a tervezetek benyújtói kampánymegfontolásból terjesztették be a – szerinte – alkotmányellenes javaslatokat.

A PNL politikusa a kulturális autonómiát is elutasította.

Marcel Vela volt liberális párti belügyminiszter azt állította: hamis témáról van szó, mivel a magyarok minden jogot élveznek Romániában – erre szerinte maga az RMDSZ a példa, amely minisztereket adhatott a román kormányba, ami egyetlen másik kisebbségről sem mondható el.

Az RMDSZ nevében Császár Károly leszögezte: a tervezetek beterjesztői a helyi közösségek helyzetét kívánják rendezni azon régiókban, ahol egy adott kisebbségi közösség többséget alkot. Emlékeztetett: az autonómiára számos európai országban van példa, az RMDSZ pedig minden olyan tervezetet támogat, amely a szubszidiaritás elvét képviseli.

A felszólalásokat követően a szenátorok nagy többséggel szavazták meg a három tervezet elutasítására vonatkozó javaslatokat, csak az RMDSZ honatyái támogatták az autonómiajavaslatokat.

Mint arról beszámoltunk, a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (zeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

Mint megírtuk, a csütörtöki képviselőházi vitán a szónokok az ország területi integritását kimondó román alkotmányra hivatkozva nevezték az alaptörvénnyel ellentétesnek a statútumokat, sőt annak jogát is elvitatták a magyar nemzetiségű képviselőktől, hogy hasonló előterjesztésekkel éljenek. Egy román honatya bűnvádi feljelentéssel is megfenyegette Zakariásékat.

korábban írtuk

„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat
„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat

A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

korábban írtuk

EMSZ: újra beterjesztjük az autonómiatervezeteket
EMSZ: újra beterjesztjük az autonómiatervezeteket

Az EMSZ vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – szögezi le pénteki közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 04., csütörtök

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit

Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén azt a határozattervezetet, amely szerint pénzt utalnak ki a környezetvédelmi alapból az iskolai zöldhét tevékenységeinek finanszírozására.

Döntött a kormány: finanszírozza az iskolai zöldhét tevékenységeit
2024. április 04., csütörtök

A szabálytalanul közlekedő áldozatokat is felelősnek tartja a drogos gázoló ügyvédje

Vlad Pascu ügyvédje a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló védence büntetőperének csütörtöki bírósági tárgyalása után kijelentette, hogy a 2 Maion történt baleset áldozatai szabálytalanul közlekedtek az úttesten, így ők is felelősek a tragédiáért.

A szabálytalanul közlekedő áldozatokat is felelősnek tartja a drogos gázoló ügyvédje
2024. április 04., csütörtök

Megakadályozná a kormány, hogy elözönöljék az álhírek a közösségi médiát a választási kampányban

Memorandumot készül jövő héten elfogadni a kormány egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amelyik megakadályozza a deepfake tartalmak elterjedését a közösségi médiában a választási kampány idején.

Megakadályozná a kormány, hogy elözönöljék az álhírek a közösségi médiát a választási kampányban
2024. április 04., csütörtök

Néhány kategória számára eltörli a kormány a „betegségadót”, és pénzt ad a hátrányos helyzetben levő anyáknak

A kormány csütörtöki ülésén sürgősségi rendelettel törli el a betegszabadság idején folyósított juttatás járulékkötelezettségét a daganatos betegségben szenvedők, a beteg gyereket nevelő anyák és a várandós nők esetében.

Néhány kategória számára eltörli a kormány a „betegségadót”, és pénzt ad a hátrányos helyzetben levő anyáknak
2024. április 04., csütörtök

Őrizetbe vettek egy tizenöt éves késelőt, aki egy diákot szúrt meg

Őrizetbe vették azt a 15 éves tinédzsert, aki a gyanú szerint szerdán megkéselte a bukaresti Iuliu Maniu szakközépiskola egyik diákját – közölte csütörtökön a bukaresti rendőrség.

Őrizetbe vettek egy tizenöt éves késelőt, aki egy diákot szúrt meg
2024. április 04., csütörtök

Charles Michel szerint további előrelépések várhatók Románia schengeni csatlakozása terén

További támogatásáról biztosította Romániát a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás megvalósulásához Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdai bukaresti látogatásán.

Charles Michel szerint további előrelépések várhatók Románia schengeni csatlakozása terén
2024. április 04., csütörtök

Nem hagyná büntetlenül: felelősségre vonná a legfőbb ügyész a 94 éves Ion Iliescut a bányászjárás ügyében

Ismét esély nyílhat arra, hogy Ion Iliescu volt államfőt büntetőjogi felelősségre vonják az 1990-es bukaresti bányászjárás ügyében.

Nem hagyná büntetlenül: felelősségre vonná a legfőbb ügyész a 94 éves Ion Iliescut a bányászjárás ügyében
2024. április 03., szerda

Balszerencse: kipenderítették a két napig a szerencsejáték-iparért felelős hajszobrászt

Ellenzéki nyomásra visszahívta tisztségéből Marcel Ciolacu kormányfő a Szerencsejátékok Országos Hivatala (ONJN) alelnöki tisztségébe hétfőn kinevezett Cristian-Gabriel Pascut.

Balszerencse: kipenderítették a két napig a szerencsejáték-iparért felelős hajszobrászt
2024. április 03., szerda

Több mint két évtizednyi letöltendőre ítélték az élettársa 12 éves kislányát meggyilkoló férfit

Minősített emberölés és rablás bűntette miatt 26 év börtönbüntetésre ítélte szerdán a bukaresti törvényszék Marcel Şerbucot, aki megölte élettársa 12 éves kislányát, majd a holttestet egy kanapé tárolódobozába rejtette.

Több mint két évtizednyi letöltendőre ítélték az élettársa 12 éves kislányát meggyilkoló férfit
2024. április 03., szerda

Infrastrukturális fejlesztésekről egyeztetett Orbán Viktor román kollégájával Bukarestben

A román és a magyar kormánynak közös érdeke a kelet-nyugati irányú közlekedési infrastruktúra fejlesztése – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szerdán, miután magyar hivatali kollégájával, Orbán Viktorral egyeztetett a Victoria-palotában.

Infrastrukturális fejlesztésekről egyeztetett Orbán Viktor román kollégájával Bukarestben