A szenátus is elutasította az autonómiatervezeteket, Șoșoacă Magyarországra küldött, és kétségbe vonta a székelyek magyarságát

Nem. A szenátus is elutasította a székely önrendelkezésre és a magyar kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezeteket •  Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres

Nem. A szenátus is elutasította a székely önrendelkezésre és a magyar kulturális autonómiára vonatkozó törvénytervezeteket

Fotó: Mihai Poziumschi/Agerpres

Nem született meglepetés a szenátus pénteki, hibrid formátumban megtartott ülésén: a román parlament felsőháza nagy többséggel elutasította a magyar autonómiatervezeteket. A román pártok képviselői szerint a javaslatok alkotmányellenesek, és „etnikai alapú szegregációt” jelentenének. A szélsőséges megnyilvánulásairól ismert Diana Șoșoacă egyenesen azt állította: a székelyek nem is magyarok, csupán elmagyarosították őket, és Magyarországra küldte mindazokat, akik nem érzik jól magukat Romániában.

Balogh Levente

2023. december 29., 12:362023. december 29., 12:36

2023. december 29., 15:462023. december 29., 15:46

Amint az várható volt, a csütörtöki képviselőházi elutasítást követően pénteken döntő kamaraként a bukaresti szenátus is elutasította Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

A hibrid formátumban megtartott ülésen a román szenátorok egyöntetűen elutasítóan nyilatkoztak a magyar önrendelkezési törekvések kapcsán, és alkotmányellenesnek nevezték azokat.

A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviseletében felszólaló

Titus Corlăţean volt külügyminiszter Marcel Ciolacu pártelnök-miniszterelnök szavait idézve „toxikusnak” és alkotmányellenesnek nevezte a tervezeteket, amelyek szerinte a vonatkozó kisebbségi egyezményekkel is ellentétes.

A politikus – akinek magyarellenessége közismert, az ő nevéhez fűződik a trianoni diktátum aláírása évfordulójának hivatalos romániai ünnepnappá nyilvánítását rögzítő törvény – elutasította a kollektív jogok elvét, és szélsőségesnek nevezte a tervezeteket benyújtó Erdélyi Magyar Szövetséget (EMSZ), amelynek képviselői az RMDSZ listáján jutottak be a parlamentbe.

Megjegyezte: az ország közigazgatási reformja kapcsán valóban szükséges új régiók kialakítása, de nem „etnikai alapon”.

A szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) részéről Claudiu Târziu a PSD és az RMDSZ által játszott „rossz színjátéknak” nevezte a tervezeteket, amelyek célja, hogy legitimitást szerezzenek a saját szavazótáboruk előtt – előbbi a „hazafiasságát” bizonyítaná, utóbbi szerinte „revizionista” és „románellenes” módon viselkedik, mivel ezt várják tőle a szavazói.

A magyargyűlölő párt politikusa szerint a három tervezet „hármas támadás” a román nemzetállam, valamint a székely és a magyar közösség ellen, mivel láthatatlan határokkal „etnikai alapon szegregálná” őket; így nem férnének hozzá az ország munkaerőpiacához.

Emellett a „társadalmi harmónia” elleni támadásnak is minősítette a tervezetet, mivel szerinte Románia „a legtöbb” jogot biztosítja a nemzeti kisebbségeknek, ennek nyomán szerinte a tervezetek konfliktusokhoz vezetnének – hogy ezt milyen logika alapján jelentette ki, arra nem szolgált magyarázattal.

A szélsőséges párt részéről olyan szenátor is akadt, aki a javaslatokat „a magyar revizionizmus” megnyilvánulásának nevezte.

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nevében felszólaló Remus Negoi szerint

„nem valós témáról” van szó, és bár ő is a közigazgatási reform szükségességét hangoztatta, elvetette, hogy ez etnikai alapon történjen.

A szélsőséges megnyilvánulásairól és botrányairól ismert, ezek miatt még az AUR-ból is kizárt Diana Șoșoacă úgy vélekedett: az „úgynevezett” Székelyföld lakóit nem képviselik a tervezetek beterjesztői, akik csak választási megfontolásból nyújtották be a tervezeteket. Úgy vélekedett:

a székelyek nem magyarok, csak „elmagyarosították” őket,

semmi közük sincs a magyarokhoz. Emellett azt állította:

a cél az alkotmány módosítása oly módon, hogy a regionalizáció lehetővé tétele érdekében az ország egységét és oszthatatlnaságát kimondó, és az alkotmány szerint nem módosítható cikkely is módosíthatóvá váljon.

A szélsőséges politikus mindezt „államcsíny kísérletének” nevezte. Șoșoacă – aki a román alkotmány magyar nyelvű kiadását lobogtatva nevezte alkotmányellenesnek a kezdeményezést – egyúttal Magyarországra küldte azokat a magyarokat, akiknek „nem tetszik az élet Romániában”.

Elküldene. Diana Șoșoacă a román alkotmány magyar nyelvű példányát lobogtatva utasította Magyarországra azokat, akik nem érzik jól magukat Romániában •  Fotó: Videófelvétel Galéria

Elküldene. Diana Șoșoacă a román alkotmány magyar nyelvű példányát lobogtatva utasította Magyarországra azokat, akik nem érzik jól magukat Romániában

Fotó: Videófelvétel

Egy másik felszólalásában hálátlannak nevezte a magyarokat, amiért nem köszönik meg Budapest románok általi „felszabadítását”, és kijelentette:

feljelenti a beterjesztőket, illetve az összes RMDSZ-es politikust.

Egyúttal azzal fenyegette meg a magyarokat, Orbán Viktor miniszterelnököt és Novák Katalin köztársasági elnököt konkrétan is megnevezve, hogy

a románok – hasonlóan az 1919-es megszálláshoz – ismét „kiakasztják a bocskoraikat a magyar parlamentre”.

Ezen kijelentését a kisebbik kormánypárt Nemzeti Liberális Párt (PNL) részéről Daniel Fenechiu elutasította, és bocsánatot kért miatta, ugyanakkor a tervezetek kapcsán az alkotmányt idézve kijelentette: Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam, így a PNL nem szavazhatja meg a tervezeteket. Kifejtette, a közigazgatási átszervezés során senki nem állhat a parlament elé az „etnikai alapú regionalizációra” vonatkozó tervezettel.

Egyúttal ő is

úgy vélekedett, hogy a tervezetek benyújtói kampánymegfontolásból terjesztették be a – szerinte – alkotmányellenes javaslatokat.

A PNL politikusa a kulturális autonómiát is elutasította.

Marcel Vela volt liberális párti belügyminiszter azt állította: hamis témáról van szó, mivel a magyarok minden jogot élveznek Romániában – erre szerinte maga az RMDSZ a példa, amely minisztereket adhatott a román kormányba, ami egyetlen másik kisebbségről sem mondható el.

Az RMDSZ nevében Császár Károly leszögezte: a tervezetek beterjesztői a helyi közösségek helyzetét kívánják rendezni azon régiókban, ahol egy adott kisebbségi közösség többséget alkot. Emlékeztetett: az autonómiára számos európai országban van példa, az RMDSZ pedig minden olyan tervezetet támogat, amely a szubszidiaritás elvét képviseli.

A felszólalásokat követően a szenátorok nagy többséggel szavazták meg a három tervezet elutasítására vonatkozó javaslatokat, csak az RMDSZ honatyái támogatták az autonómiajavaslatokat.

Mint arról beszámoltunk, a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (zeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

Mint megírtuk, a csütörtöki képviselőházi vitán a szónokok az ország területi integritását kimondó román alkotmányra hivatkozva nevezték az alaptörvénnyel ellentétesnek a statútumokat, sőt annak jogát is elvitatták a magyar nemzetiségű képviselőktől, hogy hasonló előterjesztésekkel éljenek. Egy román honatya bűnvádi feljelentéssel is megfenyegette Zakariásékat.

korábban írtuk

„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat
„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat

A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

korábban írtuk

EMSZ: újra beterjesztjük az autonómiatervezeteket
EMSZ: újra beterjesztjük az autonómiatervezeteket

Az EMSZ vállalja, hogy újra beterjeszti az autonómiatervezeteket – szögezi le pénteki közleményében az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

2 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. április 28., hétfő

Elemző: polgár és jelölt egyaránt belefáradt a sok választásba

Radu Magdin politikai elemző szerint „fel kell mérni a romániai demokrácia állapotát”, és „sürgősen rendet kell tenni a választási törvényekben, és demokrácialeckékre kell küldeni azokat, akik a jogszabályokat alkalmazzák”.

Elemző: polgár és jelölt egyaránt belefáradt a sok választásba
2025. április 28., hétfő

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány

A szenátus hétfőn 61 támogató és 59 elutasító szavazattal elfogadta a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott egyszerű indítványt, amelyet a múlt héten nyújtottak be.

Meglepetés a szenátusban: átment a nyugdíjrendszer ügyében benyújtott indítvány
2025. április 28., hétfő

Csökkent Románia lakossága, de enyhén nőtt az átlagéletkor

Románia hivatalos lakhely szerint nyilvántartott lakossága 2025. január elsején 21,739 millió fő volt, ami 0,5 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Csökkent Románia lakossága, de enyhén nőtt az átlagéletkor
2025. április 28., hétfő

Az elnökválasztás utánra halasztották a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvénytervezet szenátusi vitáját

A szenátus munkaügyi bizottsága hétfőn két héttel elhalasztotta a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet megvitatását.

Az elnökválasztás utánra halasztották a bírák és ügyészek nyugdíjáról szóló törvénytervezet szenátusi vitáját
2025. április 28., hétfő

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama

Váratlan fordulatot hozott a bákói szülészetről eltűnt csecsemő ügye: igazságügyi források által kiszivárogtatott információk szerint a 19 éves fiatal nő még januárban megegyezett az ikrek anyjával, hogy 5000 lejért megveszi az egyik fiút.

Fordulat a szülészetről eltűnt csecsemő ügyében: eladhatta 5000 lejért egyik újszülöttjét a kismama
2025. április 28., hétfő

Ráfordultunk a kampányfinisre: vasárnap tartják az államfőválasztás első fordulóját

Elkezdődött hétfőn az első elnökválasztási forduló kampányának utolsó hete.

Ráfordultunk a kampányfinisre: vasárnap tartják az államfőválasztás első fordulóját
2025. április 28., hétfő

Újabb hosszú hétvége a láthatáron – Mikor lesznek még idén munkaszüneti napok?

A héten újabb négynapos hosszú hétvége lesz a közszférában a május elsejei munkaszüneti napnak köszönhetően, ugyanis a kormány döntése értelmében megadják szabadnapnak május 2-át, pénteket is.

Újabb hosszú hétvége a láthatáron – Mikor lesznek még idén munkaszüneti napok?
2025. április 27., vasárnap

Tizenkilenc éves nő rabolta el az ikerpár egyik tagját a szülészetről

Eltűnt egy újszülött az egyik bákói kórház szülészeti osztályáról – a rendőrség vasárnap kapta a bejelentést.

Tizenkilenc éves nő rabolta el az ikerpár egyik tagját a szülészetről
2025. április 27., vasárnap

Módosítaná az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt a szélsőséges párt

Az alkotmánybíróság megszervezéséről és működéséről szóló 1992/47-es törvényt módosító tervezetet nyújtott be a parlamentbe a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a jövőbeni „választási visszaélések” megelőzése érdekében.

Módosítaná az alkotmánybíróság működését szabályozó törvényt a szélsőséges párt
2025. április 27., vasárnap

Valós időben követhető lesz a részvétel az elnökválasztáson

A Központi Választási Iroda (BEC) május 3-án, szombaton és 4-én, vasárnap is közli az elnökválasztási részvétellel kapcsolatos adatokat.

Valós időben követhető lesz a részvétel az elnökválasztáson