Balogh Levente

Balogh Levente

Ciolacu, az AUR csicskája és az RMDSZ kampányarca

2024. március 01., 11:002024. március 01., 11:00

A választások ugyan még viszonylag távol vannak, de a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) máris sikert könyvelhet el, hiszen Romániában már ma is ez a párt határozza meg a közbeszédet.

És paradox módon ebből mindenki – beleértve az RMDSZ-t is – profitál. Vagy legalábbis profitálni remél.

Ezt jelzi Marcel Ciolacu miniszterelnök, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke székelyföldi ámokfutása, amely során megismételte – vagyis inkább folytatta – az egy hónappal ezelőtt Szatmárnémetiben elkövetett kommunikációs bravúrt, amely során úgy keltette azt a látszatot, mintha a magyar-román megbékélést akarná, hogy közben a román soviniszta toposzokat ismételve nem is annyira burkoltan még hergelt is a magyarok ellen.

Nyilvánvalóan tudatos kommunikációs stratégiáról van szó, amely hátterében az AUR és az SOS Románia megerősödése áll, az, hogy a két szélsőjobbos párt támogatottsága összeadva már a 30 százalékot ostromolja.

Ennek ellensúlyozását célozza a fősodratú PSD részéről, hogy a szélsőséges szavazók elhódítása érdekében beszáll a két párt által alkalmazott soviniszta, magyarellenes retorikába, és a nyilvános megszólalások során versenyre kell velük abban, hogy melyikük a nagyobb hazafi – ennek a mércéje az, hogy melyikük alázza meg jobban a magyarokat azzal, hogy elutasítja az önrendelkezési törekvéseiket.

Ciolacu most a Székelyföldön nagyot ment ebben a műfajban, hiszen gyakorlatilag körútja minden állomásán kötelességtudóan ledarálta az előre kidolgozott szöveget, amely szerint a Székelyföldnek sohasem lesz autonómiája. Amivel tovább pörgette az autonómiát démonizáló román retorikát, és gyanús, a román államiság ellen törő ellenségként tüntette fel azokat, akik önrendelkezést szeretnének.

Külön kiemelendő az a megállapítás, hogy a román kormánynak jobban figyelnie kell a régióra, miután egy felmérésből kiderült, hogy annak lakói összehasonlíthatatlanul jobban bíznak a magyar kormányban, mint a románban.

Az kétségkívül fontos lenne, hogy a bukaresti illetékesek ne csupán olyan szinten figyeljenek oda a magyarok lakta vidékekre, hogy nemzetbiztonsági kockázatként kezelik azokat, hanem konkrét fejlesztési programokkal is előálljanak az ottaniak életszínvonalának növelése érdekében. Csakhogy a magyarok épp hogy a Ciolacuéhoz hasonló kijelentések miatt tartják hitelesebbnek a magyar kormányt, mint a létükhöz és önrendelkezésükhöz való jogot minden adódó alkalommal lelkesen kétségbe vonó Bukarestet.

Arról nem is beszélve, hogy a román kormányfő a több nyugat-európai országban egész jól működő, és mind a kisebbségi, mind a többségi társadalomnak prosperitást hozó autonómiát próbálta a patás ördög kreálmányaként feltüntetni, amivel csak egy csöppnyi fáziseltolódásban van a románok által mindig is ájult rajongással istenített Franciaország elnökéhez képest, aki épp nemrég javasolt autonómiát Korzika számára a francia-korzikai ellentétek rendezése érdekében.

És akkor még ott van az a probléma is, hogy mi lesz azokkal a szélsőjobboldali, magyarellenes retorikára fogékony választókkal, akik a PSD AUR-t megszégyenítő retorikája nyomán a szociáldemokratákra szavaznak.

Itt is érvényes ugyanis a feed the beast – etesd a fenevadat – elve, vagyis az, hogy kormányra lépve ki kell szolgálni őket az elvárásaiknak megfelelő gesztusokkal, ha nem, villámgyorsan elpártolnak, és nem térnek vissza – amivel jó esetben csupán négy évvel tolták el a problémát. Viszont miniszterelnöki szinten, illetve a legnagyobb támogatottsággal rendelkező román párt szintjén legitimálták és terjesztették tovább a gyűlölködést, ami öngerjesztő folyamattá válhat.

Mindezek alapján nem túlzás kijelenteni: az AUR a ma divatos kifejezéssel becsicskította Ciolacut és a PSD-t, hiszen a miniszterelnök a szélsőséges párt kottájából játszik, amikor a vele folytatott verseny hevében átveszi a retorikáját.

Csakhogy fennáll a veszélye, hogy az AUR a saját pályáján, a saját szabályai szerint játszva nagyobb eséllyel szerepel jobban. Igaz, ha a magyarellenes uszítás nemes versenyszámáról van szó, ebben azért a fősodratú román pártok sem számítottak amatőr ligásnak, beleértve a PSD-t is. Csak eddig konjunkturális okokból inkább háttérbe szorították – mint ahogy most konjunkturális okokból veszik elő ismét.

Holott az egyszerű, napi hasznot leső politikust épp az választja el az államférfitől, hogy nem hajt minden esetben fejet a külső kényszer előtt, hanem más utat próbál mutatni, és ő kísérli meg diktálni a közbeszédet meghatározó témákat.

De Ciolacuék inkább a könnyebbik utat választották, már csak azért is, mert a tornyosuló gazdasági problémák és a folyamatosan béremelést követelő közalkalmazottak tüntetései közepette amúgy sem tudnának érdemi és hiteles válaszokkal szolgálni a problémákra.

Már csak emiatt sem túlságosan merész azon jóslatot megfogalmazni, hogy a Székelyföld még akkor is létezni fog, amikor Ciolacut legfeljebb csak lábjegyzetként emlegetik majd a Romániát röpke ideig vezető, érdemi eredményeket elérni képtelen miniszterelnökök hosszú sorában.

Tény egyébként, hogy Ciolacu ezen megszólalásával tett némi szívességet a magyaroknak is – illetve, jobban mondva, konkrétan a magyar politikai pártoknak, kiemelten pedig az RMDSZ-nek.

Persze egy pillanatig sem állítjuk, hogy szándékosság áll mögötte, de a Székelyföldön tett autonómiaellenes kijelentések jól jönnek a felmérések szerint nagyjából épp a parlamenti bejutási küszöbön billegő RMDSZ-nek, ezzel is növelve az esélyt, hogy alkalom adtán a koalíciós tárgyalásokon legyen kit felhívni, ha a jelenlegi PSD-PNL tandem számára nem jönne ki a matek a voksok összeszámolása után, hiszen mind a PSD, mind az RMDSZ részéről elhangzott már korábban, hogy potenciális partnernek tekintik egymást. A miniszterelnök megszólalásával lehetőséget biztosított az RMDSZ és a parlamenti választáson vele együttműködő többi párt számos politikusának, hogy dörgedelmes szónoklatokban álljanak ki a Székelyföld létezése mellett, mozgósítva ezzel a magyar szavazókat, és biztosítva, hogy ezzel meglegyen a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos szavazatarány.

Azért elég perverz helyzet, hogy pont a magyar önrendelkezés ellen ágáló, a magyarellenes retorikát a többi román párthoz hasonlóan pillanatnyi érdekei szerint alkalmazó vagy jegelő PSD-ről kell elhinnünk, hogy magyar szempontból kedvező lenne az együttműködés vele.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.