hiszen az erdélyi magyarok megmaradását és közösségünk fejlődését egyedüliként biztosítani alkalmas önrendelkezésről nem hajlandóak még csak vitát sem folytatni” – áll az első pontban, amit követően a magyar párt illetékesei leszögezik: „a történtek ellenére továbbra is valljuk: autonómiatörekvésünk a Románia melletti lehető leghatározottabb lojalitás-nyilatkozat, az önrendelkezés pedig nem az ország egységét veszélyezteti, hanem régióink fejlődését, közösségeink megmaradását hivatott biztosítani”.

„Románia – alkotmányának 6. cikkelyében – elismeri és garantálja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásuk megőrzéséhez, kiteljesítéséhez és kifejezéséhez.

– fogalmaz a harmadik pont.

A negyedik pedig emlékeztet: az erdélyi magyarok önrendelkezésért folytatott küzdelme nem példa nélküli. Európa számos országában ismertek a különböző – megvalósult – autonómiaformák, „amelyek az adott régiókban gazdasági fellendülést, a többség és kisebbség közti rendezett viszonyokat, valamint kulturális sokszínűséget eredményeztek.

„Mi, erdélyi magyarok, az elmúlt bő száz esztendőben számtalanszor megtapasztalhattuk, hogy csak akkor lehetünk képesek hosszútávú eredményeket elérni, ha rendezzük sorainkat, megteremtjük a lehető legszélesebb körű magyar–magyar együttműködést, és egyetlen pillanatra sem mondunk le nemzetstratégiai jelentőségű célkitűzéseinkről. Széleskörű önrendelkezésünk kivívása e céljaink közül is a legfontosabb, az Erdélyi Magyar Szövetség képviselői pedig ennek megfelelően végzik munkájukat az élet minden területén.

– szögezik le zárásképpen az EMSZ vezetői.

Mint ismeretes, a román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház plénuma a Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket, amelyeket Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség, valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztett december 20-án a törvényhozás elé. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

korábban írtuk

„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat

A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház a Székelyföld területi önrendelkezésére és az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.