Zakariás Zoltán: a demokratikus eszközökkel kiharcolt autonómia a román állam iránti lojalitás jele

Mint ismeretes, a 18 évvel ezelőtt jegyzett kezdeményezést a román törvényhozás annak ellenére sem fogadta el, hogy több kormánykoalíció – amelyeknek az RMDSZ is tagja volt – a jogszabály megszavazására tett ígéretet. A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát szövetség (USR) RMDSZ-szel alkotott koalíciójának kormányprogramjában is szerepelt, a koalíció bukása után pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD), a PNL és az RDMSZ közös kormányzati csomagjában is fellelhető volt. A többségi román ígéretek ellenére azonban soha nem került napirendre.

Akkor az RMDSZ-frakcióban az az egyezség született, hogy megvárják, amíg lezajlik a két román koalíciós társ tisztújító kongressusa, és ősszel tűzik napirendre a kulturális autonómiatörekvéseket is tartalmazó törvényjavaslatot. Erre azonban nem került sor, a kormánykoalíció közben felbomlott.

A második kulturális autonómiatörvény-tervezetünk a romániai magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán. A benyújtott harmadik tervezet Székelyföld autonómia-statútuma, ami a területi autonómiát szabályozza. Míg az első kettő minden romániai magyarra vonatkozik, az utóbbi a Székelyföldön élőket juttatja adminisztratív jogkörökhöz is.

Az EMSZ vezetője hozzátette: Európában nagyon sok példa van különböző autonómiaformákra, és az erdélyi magyarság esetében is különböző élethelyzetek különböző autonómiaformákat igényelnek. Ahol kisebbségben, vagy vegyes környezetben élnek a magyarok, ott kulturális autonómiára van szükség, a Székelyföldön, ahol tömbben él a magyarság, területi autonómiát szorgalmaznak, amelyhez adminisztratív jogkörök is járulnak – elsősorban az, hogy a magyar nyelv Székelyföldön egyenlő rangú legyen az állam hivatalos nyelvével.

Párbeszéd nélkül nem megy

Az EMSZ elnöke által az RMDSZ-frakcióban ismertetett törvénytervezeteket Zakariás Zoltán és a korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) által delegált parlamenti képviselő, Kulcsár-Terza József látta el kézjegyével, azonban ígéret van arra, hogy a szakbizottsági viták során a törvénytervezeteket az RMDSZ törvényhozói képviselik majd.

„Célunk az, hogy tényleges vitát generáljunk az autonómiatörekvésekről. Ez a legerőteljesebb lojalitásnyilatkozat a román állammal szemben, mert törvényes keretek között, parlamenti procedúrák révén akarjuk kiharcolni közösségi jogainkat. Ehhez párbeszédre van szükség” – hangsúlyozta portálunknak az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.

korábban írtuk

Izsák Balázs az autonómiastatútumok beterjesztéséről: nem az elemzők, hanem a közösség akaratát kell követni

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.

A magyarországi közmédia egyébként megkérdezte Zakariást, a jelenlegi háborús helyzetben, egy választási év küszöbén nem tart-e attól, hogy az autonómiatervezetekről kiprovokált parlamenti vita magyarellenes közhangulatot teremt Romániában. Az EMSZ elnöke azt mondta: nem tudja, hogyan radikalizálódhatna a jelenleginél is jobban a romániai társadalom, miután a szélsőséges pártok már teljesen „irreális módon” radikalizálták a közbeszédet, a társadalmat és ez a parlamentbe is beszűrődött.

Megjegyezte: az elmúlt 30 évben minden időszakban fel lehetett mutatni olyan érvet, amely szerint az adott pillanatban „nem időszerű” előhozakodni az autonómiaigénnyel.

Hozzátette, rosszindulattal most is „hamis módon” kapcsolatba lehet hozni az autonómia ügyét a szomszédban zajló háborúval. Szerinte azonban a tervezetek előterjesztésének időzítése teljesen logikus, ugyanis a 2020-ban megválasztott parlament mandátuma utolsó évét kezdi jövőre, és nem lehet tovább halogatni az autonómiapárbeszéd megkezdését.

Mint megírtuk, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az autonómiatervezetek parlamenti beterjesztését, ugyanakkor közölte: az általa vezetett szervezet azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.