Az autonómiatervezeteket Zakariás Zoltán és Kulcsár-Terza József (balról jobbra) terjesztette a bukaresti parlament elé
Fotó: Kulcsár-Terza József/Facebook
A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát. Az RMDSZ parlamenti frakciójának tagja szerint folyamatosan napirenden kell tartani a közösségi jogokért folytatott küzdelmet. Bár az előterjesztést Zakariás és Kulcsár-Terza József képviselő jegyzi, ígéret van arra, hogy a szakbizottsági viták során a törvénytervezeteket az RMDSZ törvényhozói képviselik majd.
2023. december 22., 09:472023. december 22., 09:47
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának 20. évfordulója jelenti az apropót az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket felölelő három törvényterveznek a román parlamentben való benyújtásához – jelentette ki a Krónika megkeresésére Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, az RMDSZ képviselőházi frakciójának tagja. Mint arról beszámoltunk, szerdán három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke. Mindketten az RMDSZ színeiben szereztek törvényhozói mandátumot.
Mint ismeretes, a 18 évvel ezelőtt jegyzett kezdeményezést a román törvényhozás annak ellenére sem fogadta el, hogy több kormánykoalíció – amelyeknek az RMDSZ is tagja volt – a jogszabály megszavazására tett ígéretet. A román Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát szövetség (USR) RMDSZ-szel alkotott koalíciójának kormányprogramjában is szerepelt, a koalíció bukása után pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD), a PNL és az RDMSZ közös kormányzati csomagjában is fellelhető volt. A többségi román ígéretek ellenére azonban soha nem került napirendre.
Akkor az RMDSZ-frakcióban az az egyezség született, hogy megvárják, amíg lezajlik a két román koalíciós társ tisztújító kongressusa, és ősszel tűzik napirendre a kulturális autonómiatörekvéseket is tartalmazó törvényjavaslatot. Erre azonban nem került sor, a kormánykoalíció közben felbomlott.
Fotó: Krónika
Három autonómiatervezet
Az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet szövegével számos gond volt, amit a közös frakcióülésen is elismertek. A székelyudvarhelyi politikus szerint 2021-ben az a döntés született, hogy amennyiben a téma a koalíció napirendjére kerül, egy új törvénytervezetet nyújtanak be, ami pontosabban körülírja a kulturális autonómia intézményrendszerét. Erre azonban nem került sor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómiaműhelyében korábban kidolgozott törvénytervezetek viszont ezt a hiányt próbálják betölteni.
Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.
„A három törvénytervezet közül kettő a kulturális autonómiáról szól. Az első egy kerettörvény, amely általánosan rendelkezik a kulturális autonómia intézményrendszerének bevezetéséről a Romániában élő nemzeti közösségek számára.
A második kulturális autonómiatörvény-tervezetünk a romániai magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma” – fogalmazott a Krónikának Zakariás Zoltán. A benyújtott harmadik tervezet Székelyföld autonómia-statútuma, ami a területi autonómiát szabályozza. Míg az első kettő minden romániai magyarra vonatkozik, az utóbbi a Székelyföldön élőket juttatja adminisztratív jogkörökhöz is.
Az EMSZ vezetője hozzátette: Európában nagyon sok példa van különböző autonómiaformákra, és az erdélyi magyarság esetében is különböző élethelyzetek különböző autonómiaformákat igényelnek. Ahol kisebbségben, vagy vegyes környezetben élnek a magyarok, ott kulturális autonómiára van szükség, a Székelyföldön, ahol tömbben él a magyarság, területi autonómiát szorgalmaznak, amelyhez adminisztratív jogkörök is járulnak – elsősorban az, hogy a magyar nyelv Székelyföldön egyenlő rangú legyen az állam hivatalos nyelvével.
Párbeszéd nélkül nem megy
Az EMSZ elnöke által az RMDSZ-frakcióban ismertetett törvénytervezeteket Zakariás Zoltán és a korábban a Magyar Polgári Párt (MPP) által delegált parlamenti képviselő, Kulcsár-Terza József látta el kézjegyével, azonban ígéret van arra, hogy a szakbizottsági viták során a törvénytervezeteket az RMDSZ törvényhozói képviselik majd.
Zakariás Zoltán szerint az erdélyi magyarság esetében különböző élethelyzetek különböző autonómiaformákat igényelnek
Fotó: Erdélyi Magyar Szövetség
Marcel Ciolacu miniszterelnöknek a törvényjavaslatokat elutasító nyilatkozatával kapcsolatban Zakariás Zoltán úgy fogalmazott,
„Célunk az, hogy tényleges vitát generáljunk az autonómiatörekvésekről. Ez a legerőteljesebb lojalitásnyilatkozat a román állammal szemben, mert törvényes keretek között, parlamenti procedúrák révén akarjuk kiharcolni közösségi jogainkat. Ehhez párbeszédre van szükség” – hangsúlyozta portálunknak az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
A magyarországi közmédia egyébként megkérdezte Zakariást, a jelenlegi háborús helyzetben, egy választási év küszöbén nem tart-e attól, hogy az autonómiatervezetekről kiprovokált parlamenti vita magyarellenes közhangulatot teremt Romániában. Az EMSZ elnöke azt mondta: nem tudja, hogyan radikalizálódhatna a jelenleginél is jobban a romániai társadalom, miután a szélsőséges pártok már teljesen „irreális módon” radikalizálták a közbeszédet, a társadalmat és ez a parlamentbe is beszűrődött.
Megjegyezte: az elmúlt 30 évben minden időszakban fel lehetett mutatni olyan érvet, amely szerint az adott pillanatban „nem időszerű” előhozakodni az autonómiaigénnyel.
Hozzátette, rosszindulattal most is „hamis módon” kapcsolatba lehet hozni az autonómia ügyét a szomszédban zajló háborúval. Szerinte azonban a tervezetek előterjesztésének időzítése teljesen logikus, ugyanis a 2020-ban megválasztott parlament mandátuma utolsó évét kezdi jövőre, és nem lehet tovább halogatni az autonómiapárbeszéd megkezdését.
Mint megírtuk, Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke üdvözölte az autonómiatervezetek parlamenti beterjesztését, ugyanakkor közölte: az általa vezetett szervezet azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Összesen hatvanmillió lejjel támogatná idén a mezőgazdasági minisztérium a fokhagymatermesztőket.
Harmincnapos előzetes letartóztatássá fajult egy elharapódzó családi vita, amelyet követően egy feldühödött nagykárolyi férfi megverte a feleségét, megszegte a távoltartási végzést, és felgyújtotta házastársa kocsiját.
A Partium és a Bánság között a Maros jelenti a történelmi határt, így az új híd nemcsak a városi forgalmat teszi gördülékenyebbé, hanem a két régió között is új összeköttetést teremt.
Az erdélyi magyaroknak arra van szükségük, hogy Románia következő elnöke tisztelje őket, és tegye lehetővé számukra, hogy megőrizhessék és megerősíthessék identitásukat, megtarthassák az ehhez szükséges intézményeiket – jelentette ki Kelemen Hunor.
Részegen elaludt a kocsijában az a szilágysági sofőr, akiről egy járókelő azt gondolta, hogy rosszul van, ezért segítséget kért a 112-es sürgősségi hívószámon. A részeg férfi végül a rendőrségi fogdában ébredt fel.
A Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját – tájékoztatta szerdán a Krónikát a szervezet.
A sztrók az egyik legelterjedtebb népbetegség, amivel szemben egyre hatékonyabban veszik fel a harcot a neurológusok, de Romániában még mindig lemaradást kell behozni a gyors beavatkozás terén. Dr. Simori Gábor kolozsvári ideggyógyásszal beszélgettünk.
Új szakaszba lépett a hosszú ideje tervezgetett kolozsvári körgyűrű megvalósítása: nekiláttak a felüljáró-építésnek az ország egyik legforgalmasabb útszakaszán, a DN1-es jelzésű főúton, a kincses város és Szászfenes között.
Egy fiatalember meghalt, három személy pedig megsérült egy kedd délutáni közlekedési balesetben a Maros megyei Apold község környékén.
Az Európai Parlament elnöke a Temesvár az Európai Értékekért Díj idei kitüntetettje. Roberta Metsola a május 22-i ünnepségen veheti át az elismerést.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás