Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke. Marcel Ciolacu román miniszterelnök közösségi oldalán reagált az autonómiatervezetek benyújtására, és azok gyors elutasítását kérte a házelnöktől.
2023. december 20., 17:292023. december 20., 17:29
2023. december 20., 23:042023. december 20., 23:04
Az EMSZ szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleménye szerint december 20-án a román képviselőházban iktatásra került a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának kerettörvénye és a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma, melyeket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgoztak ki, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott Székelyföld autonómia statútuma is.
„Az EMSZ kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában.
– idézi a közlemény Zakariás Zoltán parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökét, aki az iktatás kezdeményezője volt.
az RMDSZ színeiben mandátumot nyert törvényhozók – elsősorban a később az Erdélyi Magyar Néppárttal egybeolvadt Magyar Polgári Párt politikusai – az elmúlt évek során többször beterjesztették a román parlamentben Székelyföld autonómia-statútumát.
Fotó: Beliczay László
A bukaresti törvényhozás azonban mindannyiszor elutasította a tömbmagyar régió számára területi önrendelkezést előíró előterjesztést, egyetlen kivétellel. A parlament alsóháza 2020 áprilisában hallgatólagosan elfogadta a Székelyföld autonómia-statútumának törvénytervezetét, de csak azért, mert a megszabott határidőn belül nem tűzték napirendre a dokumentumot, ami miatt hatalmas botrány tört ki a román politikai életben, illetve konfliktus robbant ki az akkori házelnök és az államfő között.
„Az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban. Ez az időről időre felmerülő vita teljeséggel értelmetlen” – írta közösségi oldalán a szociáldemokrata politikus. Ciolacu bejegyzésében „toxikus kezdeményezésnek” minősítette a törvényjavaslatokat, külön kiemelve, hogy azokat „az RMDSZ-frakcióhoz csatlakozott politikai alakulat” terjesztette a parlament elé.
Fotó: László Ildikó
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, SZNT által kidolgozott autonómiastatútum immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is a román többség elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki Romániában, hogy a székelyföldi autonómiastatútum a kétkamarás román parlament képviselőházából „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott tovább az érdemi döntés meghozatalában illetékes szenátus elé: ez a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt következett be.
Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.
A francia államfő által Korzikának előirányzott autonómiát szeretne Székelyföld számára Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Egy tanulót kórházba szállítottak, két másikat pedig őrizetbe vett a rendőrség szerda reggel Aradon egy utcai konfliktust követően.
Sóvidék fürdőinek bemutatásával folytatódik a bukaresti Liszt Intézet Kárpát-medencei fürdővilágot ismertető kiállítássorozata – közölte a szervező intézmény.
Tüntetést tart kedden 10 és 12 óra között a pénzügyminisztérium épülete előtt a Román Lottótársaság Országos Szakszervezete, mert a kormány nem teljesítette azt a követelésüket, hogy a vállalat alkalmazottai mentesüljenek a bérüket csökkentő törvény alól.
Felháborítónak nevezte csütörtökön Kelemen Hunor, hogy a Maros megyei prefektus megtámadott a bíróságon egy olyan határozatot, amelyik „a természetes mederbe terelte volna” a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyét.
Miközben a PSD és a PNL pénteken újabb koalíciós egyeztetésre készül a választások összevonásáról, egy liberális politikus elismerte, hogy az eddigi kudarcok egyik legfőbb oka az államfőjelölt személye körüli vita.
Egyre népszerűbbek a szélsőjobboldali, magyargyűlölő politikusok Romániában: a legfrissebb felmérés szerint Diana Şoşoacă és George Simion is előkelő helyet foglal el a legnépszerűbb államfőjelöltek között.
Miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) élen végezne, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jobban áll, mint a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig harmadmagával akár a második helyre is befuthat.
Számos magyarországi művész, a Magyar Állami Népi Együttes, valamint a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház is vendégszerepel novemberben az Aradi Kamaraszínházban november folyamán – közölte a társulat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Vlagyivosztokban kijelentette: szerinte hiba volt a Szovjetunió döntése, miszerint tankokat küldtek 1956-ban Magyarországra és 1968-ban Csehszlovákiába a tüntetések leverésére.
Olaszországban bukkantak rá Matteo Politire, a hírhedt álorvosra, aki az elmúlt években Romániában mindenféle szakmai képesítés nélkül a bukaresti felső tízezer plasztikai sebészeként tevékenykedett, amiért Romániában idén márciusban jogerősen elítélték.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás