„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat

„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat

A szélsőségesen nacionalista AUR törvényhozói élen jártak a magyarellenes szólamom terén a parlamenti vitán

Fotó: Videófelvétel

A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház plénuma a Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

Rostás Szabolcs

2023. december 28., 15:442023. december 28., 15:44

2023. december 28., 18:042023. december 28., 18:04

Elsöprő többséggel elutasította szerdán kora délután a román alsóház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó három autonómiatervezetet. Ezeket a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

A bukaresti parlament alsóháza szerdán hibrid formában, sürgősségi eljárásban tárgyalta a három előterjesztést: a képviselők többsége otthonról, online kapcsolódott be, jóval kevesebben vettek részt személyesen.

A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói „hozták a formájukat”, és „Erdély ősi föld” feliratú molinókat felmutatva, „Székelyföld nem létezik” szlogeneket skandálva sorakoztak fel a padsoraikban. A George Simion vezette ellenzéki alakulat kifogásolta, hogy a törvényhozás – Marcel Ciolacu miniszterelnök javaslatának eleget téve – sürgősségi eljárásban tűzte napirendjére az előterjesztéseket, holott szerintük ezeket majd a parlamenti vakáció után kellett volna „alaposan kivesézni”. A kormányzó balliberális koalíció, valamint a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozói azonban úgy vélte, ezeket a „mérgező” tervezeteket minél hamarabb el kell utasítani, szerintük pedig az AUR azért „csámcsogna rajtuk” hetekig, hogy tovább gerjessze az országban a nacionalista indulatokat.

„Mi vitázni való van ezekben a toxikus törvénytervezetekben? Nem képezheti vita tárgyát az ország területi integritása, épsége, sérthetetlensége! Ezt a témát egyszer s mindenkorra le kell zárni!” – szögezte le a szónoki emelvényről Alfred Simonis, a képviselőház ideiglenes elnöke. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa hozzászólása közben adott pillanatban annyira belelovallta magát, hogy kiabált a mikrofonba.

A felszólaló román képviselők kivétel nélkül alkotmányellenesnek nevezték a törvénytervezeteket, élesen bírálva az autonómia témájával „időről időre előhozakodó” RMDSZ-t.

Alin Coleşa, az AUR alsóházi frakcióvezetője szerint a házbizottság részlehajlóan értelmezte a házszabályt, amikor elrendelte a tervezetek sürgősségi eljárással történő elvetését. Szerinte a képviselőházban „tisztázó vitát” kellett volna tartani az RMDSZ „politikai terrorizmusnak” minősülő, „alkotmányellenes” jogszabályjavaslatairól. Hozzátette, a tervezeteket szerinte „rendes munkaidőben” kellett volna napirendre tűzni és megtárgyalni.

korábban írtuk

Zakariás Zoltán: a demokratikus eszközökkel kiharcolt autonómia a román állam iránti lojalitás jele
Zakariás Zoltán: a demokratikus eszközökkel kiharcolt autonómia a román állam iránti lojalitás jele

A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát.

Ionuț Moșteanu, az USR frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a három törvénytervezet alkotmányellenes, és „semmi köze a romániai magyarok valós problémáihoz”. „Ez egy álprobléma, ezek szélsőséges kezdeményezések. De miért akarna az AUR februárig várni a vitával? Azért, hogy a szélsőségeseinek legyen ideje cirkuszolni és azzal a hazugsággal riogatni az embereket, hogy valaki el akarja tőlünk venni Erdélyt?” – tette fel a kérdést a politikus. A szintén USR-es Emanuel Ungureanu azt fejtegette, hogy ő vegyes családban él, magyarokkal együtt, mégis alkotmányellenesnek tekinti az előterjesztéseket. „A hazafiság mindenütt ugyanazt jelenti, Buzăuban, Bákóban és Borszéken is, a hazafiság iskolák, kórházak építését jelenti, csatornázást feltételez kell, ezt jelenti a hazafiság, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Ungureanu.

Liberális oldalról is bírálat érte Marcel Ciolacut a sürgősségi eljárás szorgalmazásáért, a magyarellenes megnyilvánulásaiért elhíresült Adrian Cozma (PNL) felrótta a kormányfőnek, hogy „csak ki akarja pipálni” a törvénytervezetek elutasítását, holott szerinte vitázni kellett volna róluk.

„Ciolacu nem él a többnemzetiségű vidékeken, ahol komolyan felmerülnek ezek az igények, ő nem érti ezt a kérdést. Először is azzal kellett volna kezdenie, hogy leváltja az RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat, majd be kellene számolnia, mit tárgyalt Orbán Viktorral a bukaresti magánlátogatásán” – jelentette ki a szatmári politikus. Alfred Simonis megismételte, nem lehet alku tárgya Románia integritása, és úgy akarja elejét venni a hasonló „revizionista” kezdeményezéseknek, hogy javasolni fogja a házbizottságnak, miszerint hasonló témában ne terjeszthessenek be törvénytervezeteket a parlamenti képviselők. „Nem tűzhetünk napirendre minden hülyeséget. Holnap valaki felébred, hogy Romániát másképp nevezik” – fogalmazott az alsóház ideiglenes elnöke.

Galéria

Kulcsár-Terza József a statútumok egyik előterjesztőjeként leszögezte: az autonómia nem jelent határmódosítást

Fotó: Videófelvétel

Felszólalásában Kulcsár-Terza József Klaus Iohannis államfő elhíresült, „jó napot kívánok, PSD, jó napot, Ciolacu” köszöntését idézte. A háromszéki politikus elmondta, a területi autonómia demokratikus, európai önrendelkezési forma, ami nem jelenti nem jelenti a határok módosítását. Felidézte, hogy különböző autonómiaformák léteznek Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban, a Moldovai Köztársaságban, nemrég pedig Emmanuel Macron francia államfő önrendelkezésre tett ígéretet Korzika számára. „Vajon ezek nem demokratikus országok? Önök demokráciáról beszélnek, de a szemétkosárba dobják 1 millió ember óhaját, elutasítják a vitát, sőt ellentmondanak a gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzetiségeknek tett ígéreteknek is” – állapította meg Kulcsár-Terza József.

korábban írtuk

Izsák Balázs az autonómiastatútumok beterjesztéséről: nem az elemzők, hanem a közösség akaratát kell követni
Izsák Balázs az autonómiastatútumok beterjesztéséről: nem az elemzők, hanem a közösség akaratát kell követni

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.

Zakariás Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyarság 100 éve él kisebbségben, küzd identitása megőrzéséért. Szerinte az általuk beterjesztett törvénytervezetek azokat a feltételeket hivatottak megteremteni, amelyek hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek identitása megőrzéséhez. Közölte, hogy az EU számos demokratikus országában a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának különböző formái működnek. Emlékeztette képviselőtársait arra, hogy az alkotmány 6. cikkelye szerint az állam elismeri a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogát. Ám a gyakorlatban számos olyan helyzet van, amikor ezeknek a közösségnek egy része olyan körülmények között él, hogy nem képes megszervezni és finanszírozni azokat az intézményeket vagy szervezeteket, amelyek biztosíthatják az alkotmányos joguk gyakorlását. „Mi nem találtunk fel semmi újat, Szerbiában például 24 éve létezik a magyar közösség kulturális autonómiája” – hívta fel a figyelmet az EMSZ elnöke, meggyőződésének adva hangot, miszerint a különböző autonómiaformák nem csak a magyar közösség, hanem más romániai nemzeti kisebbségek javát is szolgálnák.

Cătălin Manea, a kisebbségi (nem magyar) frakció tagja ez utóbbi állítást elutasította, szerinte a romániai cigányság nem akar se kulturális, se közigazgatási autonómiát, ők „a teljes román társadalom keretében akarnak fejlődni”. Mircea Chelaru, az AUR törvényhozója (a román hadsereg volt vezérkari főnöke) szomorú napnak nevezte a mait a román parlamentarizmus történetében, azt, hogy egy „velejéig románellenes” kezdeményezés napirendre kerülhetett. „Ezek atomizálni akarják az ország kulturális szépségeit, jogot formálnak a szülőhazára, ami blaszfémia. Ezek irredenta, területi szecesszionizmust, kulturális és nyelvi szegregacionizmust promoveáló tervezetek” – dörögte a pulpitusról Chelaru.

„Kikönyökölt” a magyarellenesség néhány frakción kívüli román honatyából, különösen Ciprian Ciubucból, aki azt hangoztatta, hogy Székelyföld „csak az RMDSZ-esek fantáziájában létezik”.

„Az RMDSZ törvényhozói támadják Románia szuverenitását és integritását, enklavizálnák a magyar és székely népet, miközben a magyarok nem székelyek, a székelyek pedig nem magyarok. Európában egyetlen kisebbségnek sincs annyi joga, mint Romániában a magyaroknak, de amikor mi, románok az úgynevezett Székelyföldre megyünk, magyarul kell beszélnünk” – sorolta magvasabbnál magvasabb gondolatait Ciubuc, aki bejelentette, hogy autonómiát célzó kezdeményezésük miatt bűnvádi feljelentést tesz a „soviniszta, irredenta” Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán ellen.

Az ülést közösségi oldalán végig élőben közvetítő George Simion is megragadta az alkalmat, hogy rögzítse „antropológiai alapigazságát”, miszerint a székelyek nem magyarok. Mindezt annak alapján bizonygatta, hogy pártja egyik brassói tagja székely, de nem tartja magát magyar nemzetiségűnek. Az AUR elnöke szerint a három törvénytervezet vitája során az lett volna a „helyes hozzáállás”, ha közlik az autonómia kezdeményezőivel, hogy távozzanak másik országba, ha nem tetszik nekik Románia, ő azonban megelégszik azzal, hogy kellemes ünnepeket kíván „magyar, roma és lipován testvéreinek”.

Galéria

Fotó: Videófelvétel

Dan Tanasă, az AUR képviselője ismét megragadta az alkalmat, és József Attila revizionista szlogenné vált sorait – „Nem, nem soha” – magyarul kimondva üzente, hogy szerinte mikor lesz Romániában székely autonómia. Üde színfoltot jelentett Tudor Vlad Benga független honatya online bejelentkezése, amelynek során a képviselő leszögezte, hogy nem ért ugyan egyet az előterjesztésekkel, fel akarja hívni azonban a figyelmet arra, hogy a román állam a mai napig adós a gyulafehérvári nyilatkozatban nem csak a magyaroknak, hanem a többi nemzeti kisebbségnek tett ígéretek tiszteletben tartásával. Éppen ezért tartózkodik a szavazáson.

A képviselőház plénuma végül elsöprő többséggel elutasította a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó három autonómiatervezetet.

A Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó jogszabályavaslat elutasítását 260 képviselő támogatta, 16 ellenezte és egy tartózkodás is volt. A tervezet előírja Kovászna, Hargita és részben Maros megye autonómiáját és jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióként való létrehozását a román államon belül, és meghatározza a Székelyföld régió határait. A magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumára vonatkozó tervezet elutasítását szintén 260 képviselő támogatta, 16 ellenezte és egy tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezetének elutasítására 255 képviselő szavazott, 15-en ellenezték és egy tartózkodott.

A három jogszabályjavaslatot a szenátus vitatja meg döntéshozó kamaraként, magyarellenes kirohanásokból borítékolhatóan a felsőházi vitán sem lesz hiány.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – „Toxikusnak” minősítette a parlamentben iktatott autonómiatervezeteket a román kormányfő
FRISSÍTVE – „Toxikusnak” minősítette a parlamentben iktatott autonómiatervezeteket a román kormányfő

Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 12., szerda

A hároméves beruházási terv befejezése után, az eMAG megrendelések száma háromszorosára nőtt a régióban

Az eMAG Csoport bejelentette a 2021-ben elindított, hároméves beruházási terv mérlegét. Az e-kereskedelmi logisztikába, technológiába és vállalkozói szellembe való befektetésekkel jellemezhető három év végén az eMAG Csoport megszilárdította jelenlétét.

A hároméves beruházási terv befejezése után, az eMAG megrendelések száma háromszorosára nőtt a régióban
2024. június 12., szerda

Mircea Geoană államfőjelöltként való indításával zsarolja a PSD a PNL-t a kiszivárgott hírek szerint

A vehemens cáfolatok ellenére megtörténhet, hogy mégis Mircea Geoană, a NATO jelenlegi, de hamarosan leköszönő főtitkár-helyettese lesz a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) államfőjelöltje.

Mircea Geoană államfőjelöltként való indításával zsarolja a PSD a PNL-t a kiszivárgott hírek szerint
2024. június 12., szerda

Vádat emeltek a hat ember halálát okozó crevediai tragédia ügyében

Vádat emelt a legfőbb ügyészség annak a crevediai autógát-töltőállomást üzemeltető cégnek a két tulajdonosa ellen, ahol tavaly nyáron hat ember halálát okozó robbanás történt.

Vádat emeltek a hat ember halálát okozó crevediai tragédia ügyében
2024. június 12., szerda

Kanadai cég menedzseli a cernavodai atomerőmű egyes blokkjának felújítási projektjét

A Canadian Nuclear Partners (CNP) részvénytársaságra bízta a romániai atomerőművet működtető Nuclearelectrica (SNN) a jelenleg két blokkal működő cernavodai erőmű 700 megawattos egyes blokkja korszerűsítésének projektmenedzsmentjét.

Kanadai cég menedzseli a cernavodai atomerőmű egyes blokkjának felújítási projektjét
2024. június 11., kedd

Két holttestet, erőszakos halálra utaló nyomokat talált a rendőrség egy Brăila megyei községben

Holtan talált a rendőrség a Brăila megyei Mircea Vodă településen egy párt, egy 50 éves férfit és egy 44 éves nőt. A holttesteken külsérelmi nyomok vannak – közölte kedden a Brăila megyei rendőrség.

Két holttestet, erőszakos halálra utaló nyomokat talált a rendőrség egy Brăila megyei községben
2024. június 11., kedd

A választások összevonásának tulajdonítja a magas részvételi arányt az államfő

Jó döntésnek nevezte keddi rigai sajtótájékoztatóján Klaus Iohannis az európai parlamenti és a helyhatósági választások összevonását. Az államfő a Bukaresti Kilencek (B9) tanácskozása után nyilatkozott a sajtónak.

A választások összevonásának tulajdonítja a magas részvételi arányt az államfő
2024. június 11., kedd

EP-választási részeredmények: marad 50 százalék alatt a PSD és a PNL közös listája, továbbra is bejutó az SOS Románia

A kedden közölt részeredmények szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási szövetsége (PSD-PNL) a szavazatok 48,67 százalékát szerezte meg az EP-választáson.

EP-választási részeredmények: marad 50 százalék alatt a PSD és a PNL közös listája, továbbra is bejutó az SOS Románia
2024. június 11., kedd

Szinte kétszer annyi érvénytelen szavazatot adtak le az idei EP-választáson, mint öt éve

Közel kétszer annyi volt az érvénytelen szavazat a vasánrpi európai parlamenti választásokon, mint öt éve – derült ki a Központi Választási Iroda (BEC) adataiból.

Szinte kétszer annyi érvénytelen szavazatot adtak le az idei EP-választáson, mint öt éve
2024. június 11., kedd

Elemzők: viszonylagos a politikai stabilitás, konfliktus is lehet a PSD és a PNL között, az RMDSZ-nek újítania kell

Bizonyos mértékű politikai stabilitást jelenthet a kormánykoalíció sikere, azonban egyáltalán nem kizárható, hogy a PSD és a PNL között konfliktusok törnek majd ki – vélik a Krónika által a választások kapcsán megszólaltatott elemzők.

Elemzők: viszonylagos a politikai stabilitás, konfliktus is lehet a PSD és a PNL között, az RMDSZ-nek újítania kell
2024. június 11., kedd

Részeredmények: a PSD fölényesen megnyerte az önkormányzati választást

A kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg a vasárnap megrendezett önkormányzati választást, közel tíz százalékot verve koalíciós partnerére, a Nemzeti Liberális Pártra (PNL).

Részeredmények: a PSD fölényesen megnyerte az önkormányzati választást