„Ez politikai terrorizmus!” Magyarellenes hőbörgés közepette elutasította a román parlament az autonómiastatútumokat

A szélsőségesen nacionalista AUR törvényhozói élen jártak a magyarellenes szólamom terén a parlamenti vitán •  Fotó: Videófelvétel

A szélsőségesen nacionalista AUR törvényhozói élen jártak a magyarellenes szólamom terén a parlamenti vitán

Fotó: Videófelvétel

A román törvényhozók heves bírálata, sok esetben magyarellenes kirohanása közepette elutasította csütörtökön a bukaresti képviselőház plénuma a Székelyföld területi önrendelkezésére, valamint az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó törvénytervezeteket.

Rostás Szabolcs

2023. december 28., 15:442023. december 28., 15:44

2023. december 28., 18:042023. december 28., 18:04

Elsöprő többséggel elutasította szerdán kora délután a román alsóház a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó három autonómiatervezetet. Ezeket a statútumokat Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ), valamint Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke terjesztette a törvényhozás elé; mindkét politikus az RMDSZ listáin szerzett parlamenti mandátumot. A három dokumentum egyike a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma (ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki), a harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki.

A bukaresti parlament alsóháza szerdán hibrid formában, sürgősségi eljárásban tárgyalta a három előterjesztést: a képviselők többsége otthonról, online kapcsolódott be, jóval kevesebben vettek részt személyesen.

A szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) törvényhozói „hozták a formájukat”, és „Erdély ősi föld” feliratú molinókat felmutatva, „Székelyföld nem létezik” szlogeneket skandálva sorakoztak fel a padsoraikban. A George Simion vezette ellenzéki alakulat kifogásolta, hogy a törvényhozás – Marcel Ciolacu miniszterelnök javaslatának eleget téve – sürgősségi eljárásban tűzte napirendjére az előterjesztéseket, holott szerintük ezeket majd a parlamenti vakáció után kellett volna „alaposan kivesézni”. A kormányzó balliberális koalíció, valamint a szintén ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) törvényhozói azonban úgy vélte, ezeket a „mérgező” tervezeteket minél hamarabb el kell utasítani, szerintük pedig az AUR azért „csámcsogna rajtuk” hetekig, hogy tovább gerjessze az országban a nacionalista indulatokat.

„Mi vitázni való van ezekben a toxikus törvénytervezetekben? Nem képezheti vita tárgyát az ország területi integritása, épsége, sérthetetlensége! Ezt a témát egyszer s mindenkorra le kell zárni!” – szögezte le a szónoki emelvényről Alfred Simonis, a képviselőház ideiglenes elnöke. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusa hozzászólása közben adott pillanatban annyira belelovallta magát, hogy kiabált a mikrofonba.

A felszólaló román képviselők kivétel nélkül alkotmányellenesnek nevezték a törvénytervezeteket, élesen bírálva az autonómia témájával „időről időre előhozakodó” RMDSZ-t.

Alin Coleşa, az AUR alsóházi frakcióvezetője szerint a házbizottság részlehajlóan értelmezte a házszabályt, amikor elrendelte a tervezetek sürgősségi eljárással történő elvetését. Szerinte a képviselőházban „tisztázó vitát” kellett volna tartani az RMDSZ „politikai terrorizmusnak” minősülő, „alkotmányellenes” jogszabályjavaslatairól. Hozzátette, a tervezeteket szerinte „rendes munkaidőben” kellett volna napirendre tűzni és megtárgyalni.

korábban írtuk

Zakariás Zoltán: a demokratikus eszközökkel kiharcolt autonómia a román állam iránti lojalitás jele
Zakariás Zoltán: a demokratikus eszközökkel kiharcolt autonómia a román állam iránti lojalitás jele

A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát.

Ionuț Moșteanu, az USR frakcióvezetője úgy vélekedett, hogy a három törvénytervezet alkotmányellenes, és „semmi köze a romániai magyarok valós problémáihoz”. „Ez egy álprobléma, ezek szélsőséges kezdeményezések. De miért akarna az AUR februárig várni a vitával? Azért, hogy a szélsőségeseinek legyen ideje cirkuszolni és azzal a hazugsággal riogatni az embereket, hogy valaki el akarja tőlünk venni Erdélyt?” – tette fel a kérdést a politikus. A szintén USR-es Emanuel Ungureanu azt fejtegette, hogy ő vegyes családban él, magyarokkal együtt, mégis alkotmányellenesnek tekinti az előterjesztéseket. „A hazafiság mindenütt ugyanazt jelenti, Buzăuban, Bákóban és Borszéken is, a hazafiság iskolák, kórházak építését jelenti, csatornázást feltételez kell, ezt jelenti a hazafiság, nemzetiségtől függetlenül” – jelentette ki Ungureanu.

Liberális oldalról is bírálat érte Marcel Ciolacut a sürgősségi eljárás szorgalmazásáért, a magyarellenes megnyilvánulásaiért elhíresült Adrian Cozma (PNL) felrótta a kormányfőnek, hogy „csak ki akarja pipálni” a törvénytervezetek elutasítását, holott szerinte vitázni kellett volna róluk.

„Ciolacu nem él a többnemzetiségű vidékeken, ahol komolyan felmerülnek ezek az igények, ő nem érti ezt a kérdést. Először is azzal kellett volna kezdenie, hogy leváltja az RMDSZ-es prefektusokat és alprefektusokat, majd be kellene számolnia, mit tárgyalt Orbán Viktorral a bukaresti magánlátogatásán” – jelentette ki a szatmári politikus. Alfred Simonis megismételte, nem lehet alku tárgya Románia integritása, és úgy akarja elejét venni a hasonló „revizionista” kezdeményezéseknek, hogy javasolni fogja a házbizottságnak, miszerint hasonló témában ne terjeszthessenek be törvénytervezeteket a parlamenti képviselők. „Nem tűzhetünk napirendre minden hülyeséget. Holnap valaki felébred, hogy Romániát másképp nevezik” – fogalmazott az alsóház ideiglenes elnöke.

Kulcsár-Terza József a statútumok egyik előterjesztőjeként leszögezte: az autonómia nem jelent határmódosítást •  Fotó: Videófelvétel Galéria

Kulcsár-Terza József a statútumok egyik előterjesztőjeként leszögezte: az autonómia nem jelent határmódosítást

Fotó: Videófelvétel

Felszólalásában Kulcsár-Terza József Klaus Iohannis államfő elhíresült, „jó napot kívánok, PSD, jó napot, Ciolacu” köszöntését idézte. A háromszéki politikus elmondta, a területi autonómia demokratikus, európai önrendelkezési forma, ami nem jelenti nem jelenti a határok módosítását. Felidézte, hogy különböző autonómiaformák léteznek Olaszországban, Spanyolországban, Finnországban, a Moldovai Köztársaságban, nemrég pedig Emmanuel Macron francia államfő önrendelkezésre tett ígéretet Korzika számára. „Vajon ezek nem demokratikus országok? Önök demokráciáról beszélnek, de a szemétkosárba dobják 1 millió ember óhaját, elutasítják a vitát, sőt ellentmondanak a gyulafehérvári nyilatkozatban a nemzetiségeknek tett ígéreteknek is” – állapította meg Kulcsár-Terza József.

korábban írtuk

Izsák Balázs az autonómiastatútumok beterjesztéséről: nem az elemzők, hanem a közösség akaratát kell követni
Izsák Balázs az autonómiastatútumok beterjesztéséről: nem az elemzők, hanem a közösség akaratát kell követni

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt várja el a román hatóságoktól és intézményvezetőktől, beleértve Marcel Ciolacu miniszterelnököt, hogy tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést.

Zakariás Zoltán felhívta a figyelmet, hogy a romániai magyarság 100 éve él kisebbségben, küzd identitása megőrzéséért. Szerinte az általuk beterjesztett törvénytervezetek azokat a feltételeket hivatottak megteremteni, amelyek hozzájárulnak a nemzeti kisebbségek identitása megőrzéséhez. Közölte, hogy az EU számos demokratikus országában a nemzeti közösségek kulturális autonómiájának különböző formái működnek. Emlékeztette képviselőtársait arra, hogy az alkotmány 6. cikkelye szerint az állam elismeri a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kifejezéséhez való jogát. Ám a gyakorlatban számos olyan helyzet van, amikor ezeknek a közösségnek egy része olyan körülmények között él, hogy nem képes megszervezni és finanszírozni azokat az intézményeket vagy szervezeteket, amelyek biztosíthatják az alkotmányos joguk gyakorlását. „Mi nem találtunk fel semmi újat, Szerbiában például 24 éve létezik a magyar közösség kulturális autonómiája” – hívta fel a figyelmet az EMSZ elnöke, meggyőződésének adva hangot, miszerint a különböző autonómiaformák nem csak a magyar közösség, hanem más romániai nemzeti kisebbségek javát is szolgálnák.

Cătălin Manea, a kisebbségi (nem magyar) frakció tagja ez utóbbi állítást elutasította, szerinte a romániai cigányság nem akar se kulturális, se közigazgatási autonómiát, ők „a teljes román társadalom keretében akarnak fejlődni”. Mircea Chelaru, az AUR törvényhozója (a román hadsereg volt vezérkari főnöke) szomorú napnak nevezte a mait a román parlamentarizmus történetében, azt, hogy egy „velejéig románellenes” kezdeményezés napirendre kerülhetett. „Ezek atomizálni akarják az ország kulturális szépségeit, jogot formálnak a szülőhazára, ami blaszfémia. Ezek irredenta, területi szecesszionizmust, kulturális és nyelvi szegregacionizmust promoveáló tervezetek” – dörögte a pulpitusról Chelaru.

„Kikönyökölt” a magyarellenesség néhány frakción kívüli román honatyából, különösen Ciprian Ciubucból, aki azt hangoztatta, hogy Székelyföld „csak az RMDSZ-esek fantáziájában létezik”.

„Az RMDSZ törvényhozói támadják Románia szuverenitását és integritását, enklavizálnák a magyar és székely népet, miközben a magyarok nem székelyek, a székelyek pedig nem magyarok. Európában egyetlen kisebbségnek sincs annyi joga, mint Romániában a magyaroknak, de amikor mi, románok az úgynevezett Székelyföldre megyünk, magyarul kell beszélnünk” – sorolta magvasabbnál magvasabb gondolatait Ciubuc, aki bejelentette, hogy autonómiát célzó kezdeményezésük miatt bűnvádi feljelentést tesz a „soviniszta, irredenta” Kulcsár-Terza József és Zakariás Zoltán ellen.

Az ülést közösségi oldalán végig élőben közvetítő George Simion is megragadta az alkalmat, hogy rögzítse „antropológiai alapigazságát”, miszerint a székelyek nem magyarok. Mindezt annak alapján bizonygatta, hogy pártja egyik brassói tagja székely, de nem tartja magát magyar nemzetiségűnek. Az AUR elnöke szerint a három törvénytervezet vitája során az lett volna a „helyes hozzáállás”, ha közlik az autonómia kezdeményezőivel, hogy távozzanak másik országba, ha nem tetszik nekik Románia, ő azonban megelégszik azzal, hogy kellemes ünnepeket kíván „magyar, roma és lipován testvéreinek”.

•  Fotó: Videófelvétel Galéria

Fotó: Videófelvétel

Dan Tanasă, az AUR képviselője ismét megragadta az alkalmat, és József Attila revizionista szlogenné vált sorait – „Nem, nem soha” – magyarul kimondva üzente, hogy szerinte mikor lesz Romániában székely autonómia. Üde színfoltot jelentett Tudor Vlad Benga független honatya online bejelentkezése, amelynek során a képviselő leszögezte, hogy nem ért ugyan egyet az előterjesztésekkel, fel akarja hívni azonban a figyelmet arra, hogy a román állam a mai napig adós a gyulafehérvári nyilatkozatban nem csak a magyaroknak, hanem a többi nemzeti kisebbségnek tett ígéretek tiszteletben tartásával. Éppen ezért tartózkodik a szavazáson.

A képviselőház plénuma végül elsöprő többséggel elutasította a Székelyföldre és az erdélyi magyarságra vonatkozó három autonómiatervezetet.

A Székelyföld autonómiastatútumára vonatkozó jogszabályavaslat elutasítását 260 képviselő támogatta, 16 ellenezte és egy tartózkodás is volt. A tervezet előírja Kovászna, Hargita és részben Maros megye autonómiáját és jogi személyiséggel rendelkező autonóm régióként való létrehozását a román államon belül, és meghatározza a Székelyföld régió határait. A magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútumára vonatkozó tervezet elutasítását szintén 260 képviselő támogatta, 16 ellenezte és egy tartózkodott. A nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezetének elutasítására 255 képviselő szavazott, 15-en ellenezték és egy tartózkodott.

A három jogszabályjavaslatot a szenátus vitatja meg döntéshozó kamaraként, magyarellenes kirohanásokból borítékolhatóan a felsőházi vitán sem lesz hiány.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – „Toxikusnak” minősítette a parlamentben iktatott autonómiatervezeteket a román kormányfő
FRISSÍTVE – „Toxikusnak” minősítette a parlamentben iktatott autonómiatervezeteket a román kormányfő

Három autonómiatervezetet nyújtott be egyéni képviselői törvényjavaslatként a bukaresti képviselőházban szerdán Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Különnyugdíjreform, pazarlásgátlás, kisebbségbarátság a koalíció prioritásai között

Prioritások: a különleges nyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez, valamint a költségvetési pazarlás elleni küzdelem.

Különnyugdíjreform, pazarlásgátlás, kisebbségbarátság a koalíció prioritásai között
2025. június 23., hétfő

Igazodnak Nicușor Dan kampányígéretéhez: nem nő a 19 százalékos áfakulcs

Az általános áfakulcs 19 százalék marad, és ezenkívül egyetlen kedvezményes áfakulcs lesz – közölte hétfőn Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. A szövetségi elnököt a koalíciós pártok áfával kapcsolatos döntéseiről faggatták az újságírók a parlamentben.

Igazodnak Nicușor Dan kampányígéretéhez: nem nő a 19 százalékos áfakulcs
2025. június 23., hétfő

Fejlődés és tisztelet: aláírták a kormányra lépő pártok a koalíciós megállapodást

Aláírták hétfőn délelőtt a koalíciós megállapodást a leendő bukaresti kormányban részt vevő alakulatok, a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ, illetve a kisebbségek képviselői.

Fejlődés és tisztelet: aláírták a kormányra lépő pártok a koalíciós megállapodást
2025. június 23., hétfő

Kezdődik a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgája

Hétfőn kezdődik a nyolcadik osztályt végzett diákok képességfelmérő vizsgája.

Kezdődik a nyolcadikosok képességfelmérő vizsgája
2025. június 22., vasárnap

Kelemen Hunor megerősítette: a kormányzási ciklus felénél Ilie Bolojant a PSD miniszterelnök-jelöltje váltja

A koalíciós megállapodás elkészült, és része lesz az is, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) felváltva vezeti a kormányt – jelentette ki vasárnap este az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor megerősítette: a kormányzási ciklus felénél Ilie Bolojant a PSD miniszterelnök-jelöltje váltja
2025. június 22., vasárnap

Minden párt nevesítette jelöltjeit, így nézhet ki Románia következő kormánya

A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) hat, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) négy, a Mentsétek meg Romániát Szövetségnek (USR) négy, az RMDSZ-nek két minisztere lesz az Ilie Bolojan vezette új kormányban.

Minden párt nevesítette jelöltjeit, így nézhet ki Románia következő kormánya
2025. június 22., vasárnap

Megalapította új pártját a szélsőjobboldali AUR-ból kilépett Claudiu Târziu

Megalapította új pártját Claudiu Târziu. A politikus szerint a Konzervatív Akció készen áll az ellenzéki szerepre.

Megalapította új pártját a szélsőjobboldali AUR-ból kilépett Claudiu Târziu
2025. június 22., vasárnap

Előre hozott választásokért tüntetnek az AUR-osok

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) több száz támogatója George Simion pártelnökkel az élen a várható megszorítások ellen tüntet vasárnap este Bukarestben.

Előre hozott választásokért tüntetnek az AUR-osok
2025. június 22., vasárnap

FRISSÍTVE – Halálos baleset: nagyváradi gyerekeket és edzőiket szállító busz borult fel az A2-es autópályán

Egy felnőtt meghalt, hét gyermek megsérült az A2-es autópályán, Călărași megyében történt vasárnapi buszbalesetben – közölte a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

FRISSÍTVE – Halálos baleset: nagyváradi gyerekeket és edzőiket szállító busz borult fel az A2-es autópályán
2025. június 22., vasárnap

Bukarest: az iráni az atomprogramnak véget kell vetni – Szijjártó: abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten béke legyen

Románia a legnagyobb figyelemmel követi a közel-keleti fejleményeket a konfliktusok eszkalációja óta, és az illetékes román hatóságok számára a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok biztonsága a prioritás – közölte vasárnap a külügyminisztérium.

Bukarest: az iráni az atomprogramnak véget kell vetni – Szijjártó: abban vagyunk érdekeltek, hogy a Közel-Keleten béke legyen