A visszaszolgáltatott javak valós értékfelmérését biztosítaná a képviselőház által – döntéshozó kamaraként – elfogadott RMDSZ-es törvénykezdeményezés, amely arra kötelezné az államot, hogy a restitúciós folyamatban bizonyítsa be, nem jogtalanul kobozta el a tulajdont.
2020. február 11., 23:042020. február 11., 23:04
2020. február 11., 23:072020. február 11., 23:07
Apjok Norbert, az RMDSZ Máramaros megyei honatyája a keddi képviselőházi vita során sajnálatosnak nevezte, hogy 30 évvel a rendszerváltás után sem rendeződött az elkobzott egyházi ingatlanok teljes visszaszolgáltatása. Azokat az igénylőket pedig, akik kárpótlásért folyamodtak, valós áron alul kárpótolták.
„Ezentúl nem a 2013-as ingatlanárak szerint kell felmérni az ingatlanokat, hanem a visszaszolgáltatást előíró határozat időpontjában érvényes közjegyzői értékrács szerint kell azokat felbecsülni” – közölte Apjok Norbert.
Szabó Ödön képviselőházi frakcióvezető-helyettes szerint a módosítás változást hoz az eddigi visszaszolgáltatási folyamatban. Miközben ugyanis eddig az eredeti tulajdonosoknak kellett bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül, erőszakkal fosztotta meg őket az adott tulajdontól, ezentúl a román államnak kell bizonyítania, hogy nem erőszakkal vette el az adott javakat. „Ha ezt nem tudja, akkor az ingatlan tulajdonjoga az elkobzás előtti tulajdonost illeti meg” – ismertette Szabó Ödön képviselő.
A törvény akkor lép hatályba, ha Klaus Johannis államelnöki kihirdeti, és megjelenik a Hivatalos Közlönyben.
Mircea Geoană független államfőjelölt szerint Marcel Ciolacu miniszterelnök nyilatkozatai a választási kampányba bevont trollfarmokról hivatali visszaélésnek minősülnek.
Feljelentést akart tenni Diana Şoşoacă európai parlamenti képviselő csütörtökön a legfőbb ügyészségen az elnökjelöltségét elutasító öt alkotmánybíró ellen, de nem engedték be az épületbe, mert csütörtökönként nincs ügyfélfogadás az intézménynél.
Pénteken éjfélkor kezdődik és november 30-án reggel 7 óráig tart a parlamenti választások kampánya.
A Központi Választási Iroda (BEC) csütörtökön bejelentette, hogy 31 politikai párt és választói szövetség, valamint 19 nemzeti kisebbségi szövetség jelöltjeinek jelölése maradt végleges az idei parlamenti választásokra.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóságnak (DNSC) nincs tudomása arról, hogy Romániában a választások kimenetelét befolyásolni akaró, kibertámadásokat végrehajtó trollfarm működne” – jelentette ki az intézmény igazgatója a Geoană-botrányról.
Ha elnökké választják, nem kéri fel kormányalakításra aaz AUR miniszterelnök-jelöltjét, a PSD pedig nem köt koalíciót a szélsőséges párttal – ígérte meg Marcel Ciolacu miniszterelnök, a PSD elnöke és államfőjelöltje.
„Az állam a polgárt védje, ne az intézményeket!” – konkrét megoldásokkal mutatta be Kelemen Hunor, milyen változásra van szükség ahhoz, hogy az állam a polgárokat szolgálja, és ne a polgárok szolgálják az államot.
A PNL, a PSD és az USR szavazói szerint a Demokrata Párt elnökjelöltje, Kamala Harris jobb barátja lenne Romániának, míg George Simion és az AUR szavazótábora a republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot preferálja – derül ki az INSCOP felméréséből.
Több mint tízezer ukrán állampolgár lépte át idén illegálisan Románia északi határát, ami nagyságrendileg háromszorosa a tavalyi év azonos időszakában feljegyzett adatnak.
Több mint 180 mozit, színházat és koncerttermet ellenőrzött október 7. és 11. között az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC), és 36 bírságot rótt ki több mint 272 ezer lej értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!