Balogh Levente
2025. március 07., 18:432025. március 07., 18:43
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére a Donald Trump amerikai elnök és J.D. Vance alelnök, illetve Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között az Ovális Irodában lezajlott nyilvános vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki hosszan, kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Ez most konkrétan abban nyilvánult meg, hogy miután kiutasították az ukrán elnököt a Fehér Házból, Trump álláspontja nyomatékosítása érdekében leállította az amerikai fegyverszállításokat.
Tény, hogy a vendéglátók lehettek volna higgadtabbak, és nem a nyilvánosság előtt kellett volna lefolytatni a méltatlan vitát, de az is tény, hogy
Azon túlmenően, hogy udvariatlan és agresszív hangnemben vonta felelősségre Trumpékat, azon sem ártott volna elgondolkodni, hogy talán nem ártana esélyt adni a Trump-féle próbálkozásnak a diplomáciai megoldás megtalálására, hiszen a korábbi kudarc nem az ő nevéhez fűződik, hanem a Biden-adminisztrációéhoz.
De ezen túlmenően azt is megtapasztalhatta, hogy nem szerencsés ilyen arrogánsan viselkedni azon partner otthonában, amely a legnagyobb katonai és pénzügyi segítséget adta Ukrajnának, és amelytől további támogatást vár.
Az Egyesült Államok az elmúlt napokban „jelentős előrelépést ért el” mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Lehet szakmányban szörnyülködni, de a jóemberkedő ideológiába csomagolt dollármilliárdos befektetéseknek (amelyeket eufemisztikusan pénzügyi és katonai segélynek hívtak) az előző amerikai adminisztráció idején is az volt a fő rációja, hogy minél nagyobb lehetséges hasznot sajtoljanak ki az oroszok fölött aratandó remélt győzelem után.
Zelenszkij megszokta, hogy eddig a „jó oldal” képviselőjeként kezelte minden olyan ország, amely valamilyen hasznot remélt Ukrajna katonai támogatásából – vagy közvetlen anyagi nyereségre számítva, vagy azáltal, hogy kisebb országként igazodott a nagyokhoz.
(Bár egyesek szerint a konfliktus fő oka az, hogy a felkérés ellenére, miszerint legyen szíves megtisztelni a Fehér Házat azzal, hogy öltönyben jelenik meg, mégis a megszokott military outfitben toppant be, ez valójában nem volt szempont, hiszen ennek ellenére a beszélgetés hosszú ideig korrekt hangnemben zajlott. Az pedig, hogy Zelenszkij miért gondolja úgy, hogy hitelesebb háborús vezetőnek tűnik, ha a demokratikusan megválasztott ukrán elnök szerepét military jellegű öltözetben játssza el, legyen az ő és a pr-osai gondja.
csak annyit jegyeznénk meg, hogy annó a brit miniszterelnök kifogástalan öltönyben tett látogatást az amerikai elnöki rezidencián, és csak a látványos, jól eladható sajtófotók kedvéért vett fel „siren suitot”, vagyis légvédelmis egyenruhát is. Egyébként pedig jogosult lett volna mindvégig egyenruhában lenni, hiszen a brit hadsereg alezredeseként szerelt le, utólag pedig ezredessé is előléptették).
Az ukrajnai béke fontosságát hangsúlyozta, és Európát bírálta Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, hat héttel januári beiktatását követően elmondott első beszédében.
Persze érthető, hogy az ukrán elnök számára Ukrajna és a saját jövője a legfontosabb, de a jelek szerint még mindig nem fogta fel, hogy
A ritkaföldfém-megállapodás ugyan ilyen eszköz, ám, bár fontos lenne Trumpék számára, a jelek szerint annyira azért nem az, mint amennyire Zelenszkijék számára lenne az amerikai támogatás legalább részleges fenntartása és a Washingtonnal ápolt jó viszony.
Bármennyire is szerette volna Zelenszkij, Washington várhatóan nem fog Kijev számára teljes körű biztonsági garanciákat adni olyan helyzetben, hogy Ukrajna nem annyira lényeges számára, mint a csendes-óceáni térségben Kínával kiéleződő rivalizálás, mert esze ágában sincs kétfrontos háborúba keveredni – akár a szó gazdasági, akár a „forró” értelmét nézzük.
Ezért mondja azt, hogy
Volodimir Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy „helyrehozzuk a dolgokat” Donald Trumppal, erről írt a közösségi médiában. Az ukrán elnök ezzel egyidejűleg egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás tartalmát is felvázolta, tájékoztat a hirado.hu portál.
Annál egyértelműbb jele annak, hogy Trump komolyan gondolja, hogy nem akarja akár közvetett amerikai részvétellel is folytatni a háborút, nemigen lehet, mint hogy leállította a fegyverszállítást.
Ezzel világosan jelezte: Kijevnek el kell fogadnia, hogy vagy a jelenlegi feltételek mellett ül tárgyalóasztalhoz, vagy megpróbálja Washington nélkül folytatni, de akkor várhatóan sokkal rosszabb feltételekkel kell majd szembenéznie. Nem mintha a jelenlegi feltételek biztatóak lennének: jele állás szerint így vagy úgy, de az oroszok által részben vagy teljesen megszállt régiókról ásványkincsestül és ipari potenciálostul le kell mondani, még ha ezt most a nyilvánosság előtt nem is ismerhetik be.
Zelenszkij pedig engedett, hiszen belátta:
Fölmerülhet a kérdés: egyáltalán miért erőlteti Trump ennyire a békét?
Nos, túl azon a moralizálós közhelyen, hogy a béke jobb, mint a háború, egyrészt azért, mert a kampánya során ezt ígérte, ezzel nyert választásokat.
Ő pedig teljesíti az ígéretét.
Az Egyesült Államok nagyobb elismerést vár el az ukrán elnöktől a háború lezárása érdekében tett amerikai lépésekkel összefüggésben – jelentette ki hétfőn az amerikai elnök. Donald Trump burkolt fenyegetést is megfogalmazott Volodimir Zelenszkijnek.
Lehet, hogy haladó körökben manapság ez furcsa, de hát Trump a jelek szerint már csak ilyen régi vágású ember.
Hogy miért tette kampánytémává, így politikája egyik alappillérévé az ukrajnai békét, arról már írtunk fennebb: mert nem Európában látja a legfőbb riválist, hanem Ázsiában:
Másrészt viszont megpróbál kármenteni is, és a háború mihamarabbi lezárásával hozzáférni azokhoz az ukrajnai erőforrásokhoz, amelyekre az újjáépítésben remélt szerep mellett már a Biden-kormányzat is szemet vetett, ezért is vált Ukrajna legfőbb fegyverszállítójává.
Trump emellett azt is megértette, hogy az Egyesült Államok számára nem annyira létfontosságú Ukrajna, mint Oroszország számára az, hogy az ország ne legyen a NATO tagja. Hiszen Moszkva háborút indított ennek megakadályozására, és a jelek szerint azt mindaddig hajlandó folytatni, amíg megfelelő garanciát nem kap – vagy végleg le nem darálja Ukrajnát –, hogy Kijev nem lesz a nyugati katonai szövetség tagja,
A néhány uniós ország részvételével megtartott találkozók egyelőre felemás eredményt hoztak: a résztvevők egyszerre hangsúlyozták Ukrajna további támogatása és a fegyverszünet szükségességét. De már az is valami, hogy végre a fegyvernyugvás is napirenden van.
Nem másért, de
A háború további elhúzódása viszont csak azt eredményezi, hogy az oroszok még tovább haladnak Nyugat felé, hiszen az ukrán erőknek már nemigen van erejük ellentámadást indítani és visszaszorítani őket.
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Mindennek kapcsán azt is érdemes megjegyezni, hogy
Trump Ukrajnával kapcsolatos politikája már-már hisztérikus állapotba kergette mindazokat, akik eddig is jóformán szektás hevülettel, jó magasnak képzelt erkölcsi piedesztálról igyekeztek terjeszteni a dogmát, miszerint ebben a háborúban csakis Ukrajna győzhet.
Az ő figyelmükbe ajánlanánk, hogy
Hogy a pénzről ne is beszéljünk.
Nos utóbbiakból véges mennyiség áll rendelkezésre, még az Egyesült Államokban is, amely ráadásul a jelek szerint most úgy értékeli, hogy nincs értelme tovább apasztani a készleteket a további közvetett háborús részvétel révén egy beláthatatlan ideig elhúzódó ukrajnai konfliktusban. Ukrajna viszont nemigen rendelkezik fegyvertartalékokkal, és Európa is alig.
Igaz, kétes alapú morális felsőrendűséggel viszont a kelleténél többel is, amit egyes vezetők részéről többek között a Trump képviselte oldallal való ideológiai szembenállás is táplál.
Mivel azonban az európai országoknak sincs sok átadható fegyverük, jórészt nekik is Amerikából kell beszerezniük.
Bármennyire is szeretnénk, hogy másképp legyen, ereje és befolyása – még Putyinra is – egyedül Washingtonnak van ma ahhoz, hogy még idén valamilyen formában tűzszünetet és béketárgyalásokat érjen el.
Öt napig tartott, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök realitásérzéke helyreálljon: miután pénteken a Fehér Házban még úgy érezte, kérdőre vonhatja Donald Trump amerikai elnököt és J. D. Vance alelnököt, kedden már jelezte, kész a teljes együttműködésre.
Emellett végre úgy tűnik, hogy tényleg elkezdték komolyan venni, hogy Európa nem számíthat arra, hogy Washington az eddigi formában, az európai országok jelentős részének hanyag hozzáállását a haderő fejlesztéséhez tolerálva áll a rendelkezésére védelmi célból.
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen által bejelentett ambiciózus terv elvileg jól hangzik – csak a saját érdekünk, hogy minden érintett komolyan is vegye.
Amíg sikerül a fegyverszünetet, majd a békét tető alá hozni – amihez azért az oroszok is kellenek, Moszkva szándékai és leendő követelései pedig még nem ismertek, de már maga a tárgyalások ténye is fontos lenne – addig a többi európai ország arra koncentrálhat, hogy megfelelő mértékben fölfegyverkezzen és fejlessze haderejét.
Eközben lehet azon morfondírozni, hogyan erősítsék Európa biztonságát, és azon, hogy tagállami hatáskörben esetleg Ukrajnának is biztonsági garanciákat adjanak.
Abban bízhatunk, hogy az ideológiai jellegű ellentéteket sikerül idővel a józan pragmatizmus jegyében elsimítani, hiszen azért feltételezhető, hogy a NATO felszámolása nem érdeke Washingtonnak, Amerikának is szüksége van erős szövetségesekre.
Csak végre tényleg váljunk már azzá.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balogh Levente
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Balogh Levente
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Rostás Szabolcs
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Balogh Levente
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Balogh Levente
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Páva Adorján
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Balogh Levente
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!