Békét akar. Trump szerint sikerült előrelépést elérni az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott egyeztetéseken
Fotó: MTI/EPA
Az Egyesült Államok az elmúlt napokban „jelentős előrelépést ért el” mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
2025. március 07., 09:152025. március 07., 09:15
Trump már régóta ígéri, hogy gyorsan véget vet az Oroszország által Ukrajnában folytatott háborúnak, bár a megállapodás felé való haladás megszakadt, miután múlt pénteken kitessékelte Volodimir Zelenszkij elnököt a Fehér Házból, mondván: Ukrajna nem áll készen a békére.
A Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak nyilatkozva
„Azt mondom, hogy az elmúlt néhány napban sok előrelépést tettünk Ukrajnával és sok előrelépést Oroszországgal, és nagyszerű lenne, ha (a háború) véget érne” – mondta.
Trump szerint a háború gyors befejezése azt jelentené, hogy „nem kell így beszélnünk, a nukleáris eszközökről” – ezzel Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli kijelentésére utalt, miszerint potenciálisan kiterjesztené a nukleáris védelmet Franciaország európai szövetségeseire.
„Nagyszerű lenne, ha mindenki megszabadulna a nukleáris fegyverektől” – tette hozzá Trump.
az általa „Oroszország Oroszország Oroszország Oroszország átverésnek” nevezett nehézségek ellenére.
Trump első hivatali ideje alatt vizsgálat indult a Trump-csapat ellen az Oroszországgal való esetleges illegális kapcsolatok miatt. A különleges ügyész jelentése „kiterjedt bűnügyi tevékenységre” talált bizonyítékot, bár arra nem talált bizonyítékot, hogy Trump közvetlenül az orosz biztonsági szolgálatoknak dolgozott volna, vagy valaha is beszervezték volna.
Bár Trump nem osztott meg részleteket az Oroszországgal és Ukrajnával elért előrelépés típusáról, megjegyzései egybeesnek Zelenszkij bejelentésével, miszerint amerikai és ukrán tisztségviselők a jövő héten tárgyalásokat folytatnak.
Az együttműködés azt követően folytatódhat, hogy Zelenszkij békülékeny nyilatkozatot adott ki, amelyben „sajnálatosnak” nevezte a Fehér Ház konfrontációját, és megerősítette, hogy Trump „erős vezetése” alatt hajlandó a béke érdekében dolgozni.
Trump keddi kongresszusi beszéde során felolvasta Zelenszkij szavait, és azt mondta, hogy nagyra értékeli a nyilatkozatot, és „erős jelzéseket” kapott arról, hogy Oroszország is kész a békemegállapodásra. Trump a beszédben nem tért ki közvetlenül a Kijevnek nyújtott katonai támogatás befagyasztásáról szóló döntésre.
Trump arról is beszélt, hogy
Korábban a Reuters arról számolt be, hogy a kormányzat azt tervezi, hogy visszavonja ezen ukránok ideiglenes védett státuszát (TPS), és ezzel potenciálisan megnyitja az utat a kitoloncolásuk előtt.
„Nem akarunk senkit sem bántani, és biztosan nem akarjuk őket bántani” - mondta Trump.
„És ezt vizsgálom, és voltak, akik szerint ez helyénvaló, és voltak, akik szerint nem, és hamarosan döntést fogok hozni. De nem akarjuk őket bántani. Különösen az ukránokat. Sok mindenen mentek keresztül.”
A Reutersnek nyilatkozó négy meg nem nevezett forrás szerint a TPS visszavonásának terve megelőzte Trumpnak Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott nyilvános vitáját, és része a kormányzat szélesebb körű fellépésének a több mint 1,8 millió, humanitárius okokból az Egyesült Államokban tartózkodó emberrel szemben.
Később a nap folyamán Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője „álhírként” utasította el a hírt, azt állítva, hogy nem született döntés.
Eközben
A Trump-kormányzat a héten állította le az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását, miután Trump és Volodimir Zelenszkij elnök heves szóváltásba keveredett egymással. A döntés célja valószínűleg az, hogy nyomást gyakoroljanak Zelenszkijre a béketárgyalásokon.
A katonai segélyek leállítása miatt több mint 1 milliárd dollárnyi fegyver és lőszer marad leszállítatlanul, míg a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetése az ukrán katonai és polgári célpontokat támadó orosz drónok és rakéták elleni figyelmeztetéseket érinti – mondták ukrán és amerikai tisztségviselők a New York Timesnak.
– mondta Kellogg a Council on Foreign Relations egyik panelbeszélgetésén. „Ezzel felkelted a figyelmét.”
John Ratcliffe CIA-igazgató szerdán arról beszélt: Trumpban komolyan felmerült, hogy Zelenszkij elnök valóban elkötelezett-e a békefolyamat mellett, és azt mondta, tartsunk szünetet.
Kellogg azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások nem szolgálhatnak egy ukrán-orosz békemegállapodás alapjául. Ezzel az Ukrajna és Oroszország között 2022 március végén Törökországban tartott tárgyalásokra utalt, amelyek egy békemegállapodás lehetséges feltételeit vázolták fel.
Az USA kész „mindent beleadni” az Oroszország elleni szankciókba a pénzügyminiszter szerint
Az Egyesült Államok kész „mindent beleadni” az Oroszország elleni szankciókba, hogy tárgyalóasztalhoz szorítsa Moszkvát – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön.
Bessent kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy a Reuters arról számolt be, hogy a Fehér Ház fontolgatja az Oroszország elleni szankciók enyhítésének tervét az ukrajnai háborút lezáró megállapodás részeként.
A New York-i Gazdasági Klubban tartott beszédében Bessent bírálta Joe Biden korábbi amerikai elnököt, amiért „kirívóan gyenge szankciókat” vezetett be Oroszországgal szemben, és azt mondta, hogy a jelenlegi kormányzat kész szigorúbb korlátozásokat bevezetni, hogy befolyást szerezzen a közelgő tárgyalásokon.
„Az orosz háborús gépezet folyamatos finanszírozását lehetővé tevő egyik fő tényező a Biden-kormányzatnak az orosz energiára vonatkozó, felháborítóan gyenge szankciói voltak, amelyek az amerikai energiaárakra gyakorolt felfelé irányuló nyomás miatti aggodalmakból eredtek” – mondta Bessent.
Bár Biden a hivatali idejének utolsó hónapjában átfogó korlátozásokat vezetett be az orosz olajszektorral szemben, Bessent bírálta a volt elnököt a megkésett intézkedés miatt. Azt mondta, hogy a szigorított szankciók továbbra is érvényben maradnak, és Donald Trump amerikai elnök hajlandó súlyosabb büntetéseket fontolóra venni.
„Ez a kormányzat fenntartotta a szigorított szankciókat, és nem fog habozni, hogy „mindent beleadjon”, ha ez befolyást biztosít a béketárgyalásokon” – mondta.
Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
Miközben számos iráni nukleáris létesítmény megsínylette az Izrael által pénteken indított támadást, amelynek célja, hogy megakadályozza a perzsa államot az atombomba kifejlesztésében, egy létesítmény ellenáll: a fordói urándúsító üzem.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jelentést fogadott el, amelyben aggodalmát fejezte ki az uniós értékek állítólagos tagállami, köztük a magyarországi megsértése miatt – tájékoztatott az uniós parlament szerdán.
Brutálisan megvertek oroszországi hivatalos útja során egy, az Európai Uniót képviselő román diplomatát. Egy női tisztségviselőről van szó – derül ki a der Spiegel című német kiadvány kedden megjelent cik
Több mint nyolcvan magyar és negyven román állampolgárnak sikerült elhagynia kedden Izraelt a hivatalos tájékoztatás szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszakította kanadai látogatását, és kedden visszatért Kijevbe, miközben a G7-tárgyalások még folytak.
A hatodik napjába lépett szerdán az Izrael és Irán közötti konfliktus, a két ország szerdára virradóra is rakétákkal támadta egymást.
A közel-keleti helyzet eszkalálódása miatt szeptember 15-ig nem indít járatokat Tel-Avivba és Ammánba a Wizz Air.
Bár a térképre nézve Izrael eltörpül Irán mellett – egy 9,7 milliós ország áll szemben egy mintegy 90 millióssal –, előbbi jelentős hadereje és korszerű fegyverei miatt képes volt látványosan megalázni a perzsa államot.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: nem tűzszünetet akar az Izrael és Irán közötti konfliktusban, hanem annál többet.
Elutasította az olasz legfelsőbb bíróság a szökésben levő Ionel Arsene volt Neamţ megyei tanácselnök kiadatását a román hatóságoknak. Az ítélet jogerős.
szóljon hozzá!