Békét akar. Trump szerint sikerült előrelépést elérni az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott egyeztetéseken
Fotó: MTI/EPA
Az Egyesült Államok az elmúlt napokban „jelentős előrelépést ért el” mind Ukrajnával, mind Oroszországgal – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
2025. március 07., 09:152025. március 07., 09:15
Trump már régóta ígéri, hogy gyorsan véget vet az Oroszország által Ukrajnában folytatott háborúnak, bár a megállapodás felé való haladás megszakadt, miután múlt pénteken kitessékelte Volodimir Zelenszkij elnököt a Fehér Házból, mondván: Ukrajna nem áll készen a békére.
A Fehér Ház Ovális Irodájában újságíróknak nyilatkozva
„Azt mondom, hogy az elmúlt néhány napban sok előrelépést tettünk Ukrajnával és sok előrelépést Oroszországgal, és nagyszerű lenne, ha (a háború) véget érne” – mondta.
Trump szerint a háború gyors befejezése azt jelentené, hogy „nem kell így beszélnünk, a nukleáris eszközökről” – ezzel Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli kijelentésére utalt, miszerint potenciálisan kiterjesztené a nukleáris védelmet Franciaország európai szövetségeseire.
„Nagyszerű lenne, ha mindenki megszabadulna a nukleáris fegyverektől” – tette hozzá Trump.
az általa „Oroszország Oroszország Oroszország Oroszország átverésnek” nevezett nehézségek ellenére.
Trump első hivatali ideje alatt vizsgálat indult a Trump-csapat ellen az Oroszországgal való esetleges illegális kapcsolatok miatt. A különleges ügyész jelentése „kiterjedt bűnügyi tevékenységre” talált bizonyítékot, bár arra nem talált bizonyítékot, hogy Trump közvetlenül az orosz biztonsági szolgálatoknak dolgozott volna, vagy valaha is beszervezték volna.
Bár Trump nem osztott meg részleteket az Oroszországgal és Ukrajnával elért előrelépés típusáról, megjegyzései egybeesnek Zelenszkij bejelentésével, miszerint amerikai és ukrán tisztségviselők a jövő héten tárgyalásokat folytatnak.
Az együttműködés azt követően folytatódhat, hogy Zelenszkij békülékeny nyilatkozatot adott ki, amelyben „sajnálatosnak” nevezte a Fehér Ház konfrontációját, és megerősítette, hogy Trump „erős vezetése” alatt hajlandó a béke érdekében dolgozni.
Trump keddi kongresszusi beszéde során felolvasta Zelenszkij szavait, és azt mondta, hogy nagyra értékeli a nyilatkozatot, és „erős jelzéseket” kapott arról, hogy Oroszország is kész a békemegállapodásra. Trump a beszédben nem tért ki közvetlenül a Kijevnek nyújtott katonai támogatás befagyasztásáról szóló döntésre.
Trump arról is beszélt, hogy
Korábban a Reuters arról számolt be, hogy a kormányzat azt tervezi, hogy visszavonja ezen ukránok ideiglenes védett státuszát (TPS), és ezzel potenciálisan megnyitja az utat a kitoloncolásuk előtt.
„Nem akarunk senkit sem bántani, és biztosan nem akarjuk őket bántani” - mondta Trump.
„És ezt vizsgálom, és voltak, akik szerint ez helyénvaló, és voltak, akik szerint nem, és hamarosan döntést fogok hozni. De nem akarjuk őket bántani. Különösen az ukránokat. Sok mindenen mentek keresztül.”
A Reutersnek nyilatkozó négy meg nem nevezett forrás szerint a TPS visszavonásának terve megelőzte Trumpnak Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott nyilvános vitáját, és része a kormányzat szélesebb körű fellépésének a több mint 1,8 millió, humanitárius okokból az Egyesült Államokban tartózkodó emberrel szemben.
Később a nap folyamán Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője „álhírként” utasította el a hírt, azt állítva, hogy nem született döntés.
Eközben
A Trump-kormányzat a héten állította le az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyt és a hírszerzési információk megosztását, miután Trump és Volodimir Zelenszkij elnök heves szóváltásba keveredett egymással. A döntés célja valószínűleg az, hogy nyomást gyakoroljanak Zelenszkijre a béketárgyalásokon.
A katonai segélyek leállítása miatt több mint 1 milliárd dollárnyi fegyver és lőszer marad leszállítatlanul, míg a hírszerzési információk megosztásának szüneteltetése az ukrán katonai és polgári célpontokat támadó orosz drónok és rakéták elleni figyelmeztetéseket érinti – mondták ukrán és amerikai tisztségviselők a New York Timesnak.
– mondta Kellogg a Council on Foreign Relations egyik panelbeszélgetésén. „Ezzel felkelted a figyelmét.”
John Ratcliffe CIA-igazgató szerdán arról beszélt: Trumpban komolyan felmerült, hogy Zelenszkij elnök valóban elkötelezett-e a békefolyamat mellett, és azt mondta, tartsunk szünetet.
Kellogg azt mondta, hogy az isztambuli tárgyalások nem szolgálhatnak egy ukrán-orosz békemegállapodás alapjául. Ezzel az Ukrajna és Oroszország között 2022 március végén Törökországban tartott tárgyalásokra utalt, amelyek egy békemegállapodás lehetséges feltételeit vázolták fel.
Az USA kész „mindent beleadni” az Oroszország elleni szankciókba a pénzügyminiszter szerint
Az Egyesült Államok kész „mindent beleadni” az Oroszország elleni szankciókba, hogy tárgyalóasztalhoz szorítsa Moszkvát – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter csütörtökön.
Bessent kijelentése nem sokkal azután hangzott el, hogy a Reuters arról számolt be, hogy a Fehér Ház fontolgatja az Oroszország elleni szankciók enyhítésének tervét az ukrajnai háborút lezáró megállapodás részeként.
A New York-i Gazdasági Klubban tartott beszédében Bessent bírálta Joe Biden korábbi amerikai elnököt, amiért „kirívóan gyenge szankciókat” vezetett be Oroszországgal szemben, és azt mondta, hogy a jelenlegi kormányzat kész szigorúbb korlátozásokat bevezetni, hogy befolyást szerezzen a közelgő tárgyalásokon.
„Az orosz háborús gépezet folyamatos finanszírozását lehetővé tevő egyik fő tényező a Biden-kormányzatnak az orosz energiára vonatkozó, felháborítóan gyenge szankciói voltak, amelyek az amerikai energiaárakra gyakorolt felfelé irányuló nyomás miatti aggodalmakból eredtek” – mondta Bessent.
Bár Biden a hivatali idejének utolsó hónapjában átfogó korlátozásokat vezetett be az orosz olajszektorral szemben, Bessent bírálta a volt elnököt a megkésett intézkedés miatt. Azt mondta, hogy a szigorított szankciók továbbra is érvényben maradnak, és Donald Trump amerikai elnök hajlandó súlyosabb büntetéseket fontolóra venni.
„Ez a kormányzat fenntartotta a szigorított szankciókat, és nem fog habozni, hogy „mindent beleadjon”, ha ez befolyást biztosít a béketárgyalásokon” – mondta.
Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tartására vonatkozó figyelmeztetést tett közzé közösségi oldalán az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége.
Az amerikai külügyminisztérium jóváhagyta egy Patriot légvédelmi rendszer eladását Romániának 262 millió dollárért, cserébe a tavaly Ukrajnának adományozott rendszerért.
Száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg keddre virradó éjjel, Dnyipropetrovszk megyében egy gyerek meghalt, egy másik gyerek és három felnőtt megsebesült – közölték vezető ukrán hírügynökségek és hírportálok.
Rendkívüli biztonsági övezetté alakítják át a Santa Maria Maggiore-bazilikát és környékét a Ferenc pápa sírját látogató zarándokok védelme érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn „újabb manipulációs kísérletnek” minősítette Vlagyimir Putyin orosz elnök győzelem napi tűzszünetét az Egyesült Államok vezette béketárgyalások folytatására irányuló erőfeszítések közepette.
Úgy tűnik, hogy a hétfőn az Ibériai-félszigetet sötétségbe borító hatalmas áramkimaradást 15 gigawattnyi energia megmagyarázhatatlan eltűnése okozta a spanyol villamosenergia-hálózatból.
Ülésnapokról történő kitiltással és több mint 80 millió forintos tiszteletdíj-csökkentéssel szankcionált a budapesti Országgyűlés hétfőn öt momentumos és egy független képviselőt, akik márciusban az ülésteremben füstgyertyával tiltakoztak.
Nagy kiterjedésű áramkimaradás sújtja Spanyolország és Portugália jelentős részeit, beleértve a fővárosokat, Madridot és Lisszabont is.
Fegyverszünetet hirdetett ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a világháborús győzelem 80. évfordulójára moszkvai idő szerint május 8-án hét órától május 11-én 00 óra 00 percig – közölte hétfőn a Kreml.
A bíborosok május 7-ét tűzték ki a konklávé kezdetének időpontjául, hogy megválasszák a világ 1,4 milliárd katolikusának új vezetőjét – közölte a CNN hétfőn vatikáni forrásokra hivatkozva.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!