Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

2025. június 10., 20:082025. június 10., 20:08

2025. június 11., 00:142025. június 11., 00:14

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében, no és persze az adófizető polgár és az ország gazdasági-pénzügyi kilátásai szempontjából a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Nicușor Dan államfő május 18-ai megválasztását követően informálisan nekilátott az egyeztetéseknek a közös kormányzásra készülő, Európa-párti parlamenti alakulatokkal, 26-ai beiktatását követően pedig az egyeztetések már hivatalosan zajlanak. Az azóta eltelt időszakban azonban túl sok előrelépés nem történt. Talán egyedül a technokrata kormányfő kinevezésére vonatkozó forgatókönyv zárható ki a lehetséges variánsok közül, a többi kérdés teljesen nyitott. Nem tudjuk, kire bízza Dan a miniszterelnöki tisztséget, részt vesz-e a leendő koalícióban az államfő alapította USR, a jelenleg ellenzékben lévő, a többi alakulattal a legkevésbé kompatibilis Mentsétek meg Romániát Szövetség (valószínűleg igen).

Továbbá az is bizonytalan – holott ez a legfőbb kérdés –, hogy a koalíció felrúgását követően visszatér-e a hatalomba a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt.

A PSD támogatottsága jelentősen zuhant az elmúlt hónapokban – többek között ennek is betudható, hogy a párt jelöltje nem jutott be a tavaly novemberi államfőválasztás második fordulójába, és részben a PSD sara a koalíció közös jelöltjének, Crin Antonescunak a fiaskója is. Emiatt volt kénytelen felállni Marcel Ciolacu a kormányfői és a pártelnöki székből egyaránt. A jelentős belső válságban lévő PSD részéről a logikus lépés az ellenzékbe vonulás lenne, tekintettel arra, hogy a leendő kabinet milyen népszerűtlen intézkedéseket lesz kénytelen gyakorlatba ültetni.

Viszont a baloldali alakulat széles vidéki beágyazottságára tekintettel sem teheti meg, hogy az általa irányított önkormányzatok ne részesüljenek a hatalom biztosította forrásokból, ezért ha a PSD esetleg nem is választja a közvetlen kormányzati részvételt, a minimum az lesz, hogy parlamenti támogatást nyújt a leendő kabinetnek. A szélsőségesen nacionalista, hőbörgő AUR, POT és SOS oldalán amúgy várna konstruktív ellenzékiség a PSD-re, arról nem beszélve, hogy az alakulat esetében megfutamodással érne fel, ha nem vállalna szerepet és felelősséget az ország ama problémáinak a megoldásában, amelyeket részben maga a párt okozott.

Tudjuk, a kormányalakítási tárgyalások előrehaladását alapvetően befolyásolja (értsd: fékezi), hogy a három román mainstream pártot ügyvivők irányítják.

(Érdekesség, hogy mindhárom alakulat élén jelenleg erdélyi politikus áll, amire az elmúlt 35 évben nem volt példa). Ennek ellenére rossz üzenet a folyamat elhúzódása, hiszen a választók nem rétestésztaként nyúló tárgyalásokat, a koncon való marakodást várnak a pártoktól, hanem mihamarabbi válaszokat az ország égető gazdasági-pénzügyi gondjaira. A Călin Georgescu tavalyi első fordulós győzelme okozta riadalom hatására ugyanezeknek a pártoknak a vezetői „értjük a választók üzenetét!” felkiáltással terveztek közös államfőjelöltet küldeni versenybe, hogy aztán az USR „más lóra” tegyen, és neki jöjjön be a számítása. Nem kizárt, hogy ezúttal is lesz különutas, és nem jön létre négypárti koalíció.

Ennél is vészjóslóbb fejleménynek tekinthető viszont, hogy a jelek szerint a fősodorhoz tartozó pártok nemigen vonták le az államfőválasztások eredményének, valamint a szélsőjobb tábor előretörésének tanulságait. A lehető legrosszabb válaszokat keresik ugyanis az Európai Unióban rekordmagasnak számító 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására. Mint az eddig kiszivárgott forgatókönyvek alapján leszűrhető, az ország számára ártalmas deficit lecsökkentését célzó intézkedéscsomag kevésbé összpontosít az állami kiadások visszaszorítására, a strukturális reformok végrehajtására, sokkal inkább a bevételek növelésére.

Vagyis az adóemelésekre, új illetékek kivetésére.

Terítéken az áfa és számos más adó felsrófolása, a nyugdíjak egészségbiztosítási hozzájárulásmentességének megszüntetése, valamint olyan állami illeték bevezetése, amelyet minden egyes pénzügyi tranzakció után fizetni lennének kénytelenek a természetes személyek, cégek és intézmények egyaránt. Nem is tudni pontosan, a tranzakciós díj ötlete kitől származik, a liberálisok szerint az RMDSZ-től, amit a szövetség nem túl nagy elánnal cáfolt, holott jól emlékszünk a tavalyi kampány idején hangoztatott szlogenre: „többet a polgárnak, kevesebbet az államnak”.

Arról nem beszélve, hogy egy ilyen tranzakciós illetékkel az állam lábon lőné magát, hiszen fuccsba menne a koronavírus-járvány kényszere diktálta digitalizáció (fél)sikere. Miközben annak idején a lakosság jelentős részét és a gazdasági szereplőket rászoktatták az elektronikus fizetési formára, most a polgárok többsége ugyanúgy visszaállna a készpénzhasználatra, elvégre nem leszünk hajlandóak kártyával fizetni, ha tudjuk, hogy minden tranzakcióért levonnak 1-2 százalékot. De hasonlóképpen visszás a PSD által a magas bérek esetében javasolt szolidaritási adó is. Hiszen miért kellene az adófizető polgároknak viselniük a rossz kormányzás következményeit?

Miért kellene nekik szolidárisnak lenniük az elmúlt évek elhibázott költségvetési politikájával, a felelőtlen állami kiadásokkal, a párt- és választási érdekeknek alávetett költekezéssel?

Az államháztartás problémája elsősorban a nyakló nélküli állami kiadásokban és a pazarlásban keresendő, ugyanakkor bár évek óta beszélünk róla, mégsem sikerül megreformálni, digitalizálni, pontra tenni az adóhatóságot (ANAF), ennek következtében a bevételek jócskán elmaradnak a vártnál. Ugyanis az adócsalás mértéke Románia össztermékének (GDP) mintegy 10 százalékára rúg, továbbá évente körülbelül 9 milliárd euróval kevesebb folyik be az államkasszába amiatt, hogy az ANAF nem képes behajtani az általános forgalmi adót (áfa/TVA). Ha csak ezekben a kérdésekben sikerülne előrelépni, már nem sok hiányzik a hiánycél idei teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lej előteremtéséhez.

Az emberek tisztában vannak vele, hogy bajban az ország, és húsba vágó intézkedésekre van szükség a deficit lefaragásához. Mindez létkérdés Románia számára, hiszen a túlzottdeficit-eljárás miatt uniós források eurómilliárdjait kockáztatja az ország, amely a magas hiány miatt sokkal magasabb kamatok árán jut hitelhez, és mindez a lej árfolyamának gyengüléséhez, inflációhoz is vezet. Az adófizetők nem tartják azonban tisztességesnek, hogy az ő vállukra nehezedjen a legnagyobb teher a költségvetés helyrebillentéséhez szükséges intézkedések során, eközben pedig nagyjából minden maradjon a régiben az állam karcsúsításával, a speciális nyugdíjakkal vagy a közszféra és a közigazgatás átszervezésével kapcsolatban.

Ez esetben ugyanis ne csodálkozzunk, ha egyre többen a szélsőséges erőkben látnak alternatívát. Éppen ezért a kormányalakításról és a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásoknak sokkal nagyobb a tétje annál, mint hogy honnan teremtjük elő a 6 milliárd eurónak megfelelő 30 milliárd lejt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Első az erdélyi magyarok érdeke

Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.

Balogh Levente

Balogh Levente

Mainstream pártok, koalíciós botrányok, megszorítások és kommunista nosztalgia

Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump a háborút választotta?

Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.

Páva Adorján

Páva Adorján

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.