Békét akar. Trump kongresszusi beszédében leszögezte: fáradhatatlanul dolgozik az Ukrajnai béke megteremtésén
Fotó: Videófelvétel X/Donald Trump
Az ukrajnai béke fontosságát hangsúlyozta, és Európát bírálta Donald Trump amerikai elnök a kongresszus két háza előtt, hat héttel januári beiktatását követően elmondott első beszédében. Az elnök – aki helyi idő szerint kedden este, európai idő szerint szerda hajnalban elmondott, mintegy száz perces felszólalásában számos egyéb, aktuális témát is érintett – az országa és Európa által Ukrajnának nyújtott támogatások közötti különbségről beszélt.
2025. március 05., 08:002025. március 05., 08:00
2025. március 05., 08:132025. március 05., 08:13
„Fáradhatatlanul dolgozom az ukrajnai kegyetlen konfliktus befejezésén is. Ukránok és oroszok milliói vesztették életüket és sebesültek meg feleslegesen ebben a szörnyű és brutális konfliktusban, amelynek nem látszik vége.
– jelentette ki Donald Trump.
Volodimir Zelenszkij szerint itt az ideje, hogy „helyrehozzuk a dolgokat” Donald Trumppal, erről írt a közösségi médiában. Az ukrán elnök ezzel egyidejűleg egy lehetséges fegyverszüneti megállapodás tartalmát is felvázolta, tájékoztat a hirado.hu portál.
„Nehéz elhinni, hogy nem állították volna le, és nem mondták volna egy bizonyos ponton, hogy »Gyerünk, egyenlítsünk ki«” – mondta Trump Európáról.
A kongresszus együttes ülésén tartott beszédében Trump közölte: a nap folyamán megkapta a „fontos levelet” Zelenszkijtől.
Elmondása szerint hogy a levélben részben ez állt: „a csapatom és én készen állunk arra, hogy Trump elnök erős vezetése alatt együttműködjünk egy tartós béke eléréséért”.
– írta Trump szerint Zelenszkij.
Donald Trump amerikai elnök elrendelte az Ukrajnának szánt amerikai katonai segélyszállítmányok szüneteltetésére, miután a múlt héten heves vitába keveredett az Ovális Irodában Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Mint ismeretes, Trump és Zelenszkij pénteken a Fehér Házban írta volna alá az ásványkincsekről szóló megállapodást, ám az ukrán vezetőnek egy heves vitát követően távoznia kellett.
Az amerikai elnök elismerően nyilatkozott a levélről, hozzátéve, hogy „ezzel egyidejűleg komoly megbeszéléseket folytattunk Oroszországgal, és határozott jelzéseket kaptunk arról, hogy készen állnak a békére”.
Egyébként
Heves szóváltás alakult ki Volodimir Zelenszkij és Donald Trump között pénteken este, amikor az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta ukrán hivatali kollégáját.
Trump bírálta Joe Biden korábbi elnök 2021. augusztusi kaotikus afganisztáni kivonulását, amely politikai katasztrófát jelentett a volt elnök számára, mivel az afgán kormány összeomlott, és a tálibok visszatértek a hatalomba. Részletezte a kabuli nemzetközi repülőtér kapuja előtti robbantást, amelyben 13 amerikai katona vesztette életét.
„Amikor Putyin látta, hogy mi történt, azt hiszem, azt mondta: »nos, talán ez az én esélyem«. Ennyire rossz volt a helyzet. Soha nem lett volna szabad megtörténnie. Durván inkompetens emberek” – mondta Trump a Biden-kormányzatról.
Mint ismert, Oroszország 2022 februárjában támadta meg Ukrajnát.
Grönland és Panama is terítéken
Donald Trump kongresszusi beszédében kitért korábbi elképzeléseire is a Panama-csatorna és Grönland megszerzéséről.
A Panama-csatorna kapcsán közölte: az Egyesült Államok megkezdte annak visszaszerzését. A Black Rock amerikai alapkezelő-óriás kedden jelentette be, hogy megállapodott két, a csatorna két végében található kikötő megvásárlásával egy hongkongi székhelyű cégtől.
Trump a beiktatását megelőzően és hivatalba lépése óta többször is kijelentette, hogy szándékában áll „visszavenni” a csatornát Panamától, amely 1999-ben vette át a kulcsfontosságú nemzetközi vízi útvonal irányítását egy 20 évvel korábban az Egyesült Államokkal kötött szerződés alapján. A kikötői műveletek egy részének kínai tulajdonlását pedig annak jeleként említette, hogy Kína mostantól a csatorna irányítója.
„Nem Kínának adtuk, hanem Panamának, és most visszavesszük” – mondta Trump.
Magát a csatornát az 1999-es átadás óta Panama üzemelteti, nem pedig a kínaiak, Trump kinyilvánított aggodalmai ellenére.
Grönland kapcsán keddi beszédében megismételte, hogy át akarja venni az irányítást felette, de úgy tűntette fel, mintha ez az ő választásuk lenne.
„Határozottan támogatjuk a jogotokat arra, hogy ti magatok határozzátok meg a jövőtöket, és ha úgy döntötök, akkor szívesen látunk benneteket az Amerikai Egyesült Államokban. Szükségünk van Grönlandra a nemzetbiztonság, sőt a nemzetközi biztonság érdekében, és minden érintett féllel együtt azon dolgozunk, hogy megpróbáljuk megszerezni, de valóban szükségünk van rá a nemzetközi világbiztonság érdekében, és azt hiszem, meg fogjuk kapni” – mondta Trump.
„Így vagy úgy, de meg fogjuk szerezni. Biztonságban leszünk. Gazdaggá fogjuk tenni önöket. És együtt olyan magasságokba fogjuk vinni Grönlandot, amilyeneket eddig soha nem gondoltatok volna lehetségesnek” – hangoztatta.
Emellett méltatta az amerikai kormányzat kiadásainak csökkentésére létrehozott hatóság (DOGE) élére kinevezett techmilliárdos, Elon Musk tevékenységét is.
„Az infláció további leküzdése érdekében nemcsak az energiaköltségeket fogjuk csökkenteni, hanem véget vetünk az adófizetők dollárjainak égbekiáltó pazarlásának is” – vázolta fel a DOGE céljait.
Trump szerint a DOGE-t „Elon Musk vezeti, aki ma este a karzaton ül”.
Musk felállt és nyugtázta a tömeg éljenzését. Trump hozzátette: „köszönöm, Elon. Nagyon keményen dolgozik. Erre nem volt szüksége”.
„Itt mindenki, még ez az oldal is, úgy hiszem, értékeli” – mondta Trump, utalva az ülésterem azon oldalára, ahol sok demokrata ült. „Csak nem akarják ezt beismerni”.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok április 2-án bevezeti a viszonosságra alapuló vámrendszert.
Az elnök a lépést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi partnerinek többsége jóval nagyobb vámtételt alkalmaz az amerikai termékekre, mint az Egyesült Államok. Azt mondta, ezt a kereskedelempolitikai gyakorlatot barát és ellenfél egyaránt folytatja, és a partnerek közül kiemelte Indiát, Kínát, valamint az Európai Uniót.
Donald Trump hozzátette, hogy azon országok, amelyek akadályozzák az amerikai termékek bejutását piacukra, ugyanezt fogják tapasztalni az Egyesült Államok részéről.
Az elnök az amerikai mezőgazdasági termelők számára lehetőségként vázolta fel a vámok bevezetését, ami számukra versenyelőnyt jelent majd a vámmal sújtott importtermékekkel szemben.
Az elnök kiemelte az acélra és alumíniumtermékekre bevezetett 25 százalékos vámot, amit az amerikai nemzetgazdasági érdekeként írt le.
Egyben elismerte, hogy az új vámok rendszere „kisebb zavart” okozhat átmeneti időre.
Beszédében azt is bejelentette, hogy a pakisztáni hatóságok segítségével letartóztatták a 2021. augusztus 26-án a kabuli repülőtérnél elkövetett merénylet kitervelőjét, aki már úton van az Egyesült Államokba, ahol felelősségre vonják. Az öngyilkos robbantásban 13 amerikai katona vesztette életét 170 afgán állampolgár mellett.
Kiemelte az Egyesült Államok déli határának védelmében hozott intézkedéseket, valamint az illegálisan az országban tartózkodók kitoloncolására indított intézkedéssorozatot.
Donald Trump részletezte az amerikai belföldi energiakitermelés fokozását célzó terveket, valamint azt is, hogy elnöksége első 6 hete alatt már mintegy 1700 milliárd dollár új beruházást jelentettek be az Egyesült Államokban külföldi nagyvállalatok, többek között közel-keleti, valamint tajvani, indiai és japán vállalkozások.
Átfogó gazdasági programjának részeként beszélt az adócsökkentésekről a belföldön termelő vállalatok számára, valamint az első elnöki ciklusa idején hozott átmeneti adócsökkentés állandósításáról.
Az elnök közölte: szeretné, ha a kongresszus bűncselekménynek nyilvánítaná a kiskorúakon végrehajtott nemváltó beavatkozásokat.
A demokraták egyébként a tiltakozás különböző formáit választották a beszéd során.
A legmesszebb Al Green demokrata párti képviselő ment, aki bekiabálta, hogy a hivatalából való elmozdítását célzó eljárást fognak kezdeményezni ellene. Végül Mike Johnson házelnök kivezettette a teremből.
Más demokrata párti politikusok táblákkal vagy összehangolt színű öltözettel – rózsaszín a nők, fekete a férfiak esetében – fejezték ki tiltakozásukat Trump politikájával szemben.
Ferenc pápa vasárnap megjelent a római Gemelli kórház ablakában és köszöntötte az épület előtt összegyűlteket – tudósított a BBC.
Oroszország nagyszabású dróntámadást indított vasárnap hajnalban Kijev, és több ukrán régió ellen. Kijevben több lakóépület kigyulladt, hárman meghaltak, köztük egy édesapa és 5 éves gyermeke.
Ferenc pápa vasárnap elhagyja a kórházat, és visszatér a Vatikánba – jelentette be Sergio Alfieri, a Ferenc pápát kezelő orvoscsoport vezetője a Gemelli-klinikán szombat este.
Újraindult szombaton a menetrend szerinti forgalom a londoni Heathrow repülőtéren, amelyet egy transzformátorállomáson keletkezett tűz miatt előző nap 16 órányi időtartamra lezártak.
Románia a továbbiakban is Ukrajna támogatásának logisztikai csomópontja marad – jelentette ki Ilie Bolojan az Európai Tanács csütörtöki ülése utáni sajtótájékoztatóján.
Több mint 6200 külföldön élő román állampolgár igényelt választási levélcsomagot a román állandó választási hatóságtól (AEP) a májusban megrendezendő, megismételt elnökválasztára – közölte pénteken a hatóság.
A Hamász három rakétát lőtt ki Tel-Avivra csütörtökön. A BBC szerint ez az első alkalom, hogy a terrorszervezet reagált, mióta Izrael újraindította katonai offenzíváját a Gázai övezetben.
Az Egyesült Államok nagyon rövid időn belül megköti a ritkaföldfémek kitermeléséről szóló megállapodást Ukrajnával – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön.
Tűz és áramszünet miatt egész napra bezárt pénteken a londoni Heathrow repülőtér. A zárlat többszázezer utast érint, és a repülőtér tágabb körzetében 16 ezernél több lakóingatlan is áram nélkül maradt. A tűz közvetlen körzetét a hatóságok kiürítették.
szóljon hozzá!