2011. április 01., 09:122011. április 01., 09:12
A 21. században azonban odafejlődtünk, hogy a hasonló észveszejtő ellentmondások nem csupán a regényekben, de a valóságban is előfordulhatnak. Hiszen ma az a párt – a Magyar Szocialista Párt – osztogat Szabad Sajtó díjat, amelynek jogelődje még 1984-ben (de 1989-ben) is mindent megtett az ellen, hogy a díj nevében emlegetett intézmény létezzen. Sőt olyan szinten vállal közösséget jogelődjével, hogy soraiban még ma is vezető beosztásban lehetnek jelen azok, akik annó cenzorként ügyködtek azon, nehogy már azok az izgága újságírók bármit megírhassanak.
Persze a régi reflexek azért ma is működnek, hiszen a díjazottak névsora szerint azoknak a szabad sajtósoknak jár az elismerés, akik ma is úgy írnak, ahogy a párt szerint szabad. Ezért aztán körbe is díjazták az udvari sajtót, valamint jó elvtársukat, Martin Schulzot, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetőjét, aki a baloldali szolidaritás jegyében volt szíves a szocialista retorikát átvéve anélkül ekézni a magyar sajtótörvényt, hogy arról érdemben fogalma lenne. Hogy ebbe a díszes társaságba milyen alapon került bele Markó Béla, az RMDSZ leköszönő elnöke, azt csak az MSZP-s elvtársak különleges anyagból gyúrt proletár agya ötölhette ki. Olcsó poén volna párhuzamot vonni az RMDSZ és az egykori állampárt sajtópolitikája között, ezért ezt ki is hagynám, bár a baráti sajtóban a szövetség és bölcs vezére dicsőítésére szinte heti rendszerességgel megjelenő, stílusukban és retorikájukban az ötvenes évek vonalas vezércikkeit idéző ódák komoly ziccerlehetőséget jelentenek.
Ennél azonban tényleg sokkal súlyosabb, hogy önmagát szociáldemokratává átnevezve zavartalanul tevékenykedhet az a társaság, amely tagjainak jelentős része önként és dalolva, sőt vezető beosztásban működött közre a kommunista diktatúra működtetésében. Sőt a privilégiumai megtartására törekvő értelmiség és pártja által legitimáltan kormányra kerülve nagyjából ugyanúgy folytatta káros tevékenységét. A neki adatott mandátumok alatt ismét a működésképtelenségig züllesztette az országot, és szétverte a nemzeti szolidaritás maradványait is. Ám továbbra is magának vindikálná a jogot, hogy megmondja a tutit, és megállapítsa, milyennek kell lennie a szabad sajtónak. Bár végül is ettől a körtől mást nem várhatunk, nem adhatnak mást, csak mi lényegük. Viszont az általuk képviselt értékrendszert, az általuk odaítélt díjakat nem kötelező felvállalni. Aki mégis megteszi, az ne csodálkozzék, ha a külvilág egy kalap alá veszi velük.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
szóljon hozzá!