Fotó: Könczey Elemér
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
2025. április 10., 12:242025. április 10., 12:24
Távol áll tőlem, hogy magamat írónak nevezzem, viszont a világról, s a benne zajló eseményekről nekem is van véleményem, s azt alkalomadtán le szoktam írni – lehetőleg röviden. Ez esetben is ilyen kísérletet teszek. Kies tájainkon immár másodjára gőzerővel beindult az elnökválasztási kampány.
Az úgynevezett „demokrácia” egyik fontos ismérve az általános szabad választás. A demokráciára vonatkozó jelzős szerkezetet sok esetben azért használom, mert Montgomery tábornokkal (a szicíliai partraszállás idején vezette katonáit) értek egyet, aki így biztatta őket: „Mi a demokráciát védjük, nem pedig gyakoroljuk”.
Sajnos, manapság sok esetben bizonyos „érdekek” mentén védik a demokráciát, nem pedig gyakorolják. A jelöltek, vagy az önjelöltek a demokrácia felkent bajnokaiként próbálják magukat eladni. Egymásra licitálva ígérnek fűt-fát – nekünk, kisebbségieknek is –, s aztán,
megválasztásuk után minden marad a régiben.
Simán megtörténhet a marosvásárhelyi fekete március, a dormánfalvi sírgyalázás, a gyulafehérvári – a magyar elnök asszonyt ért – inzultus, vagy a kolozsvári magyar fiatalokat ért atrocitás. Mi pedig következetesen „bekapjuk a horgot”.
Igaz, ehhez kell „a fentről jövő” biztatás. Elena Lasconi lenne nekünk jó – hangzott az első
forduló után –, mert ő „a kisebbik rossz”. Pedig ez a megközelítés morálisan nem helyes, hisz a „rossz”, legyen nagyobb vagy kisebb, mégis csak negatív előjelű. A Szentírás is etikai fogalomként kezeli – hogy csak egy példát említsek: „Kerüld a rosszat, és cselekedjél jót...” (Zsoltárok 34, 15/a).
Aztán, ha az érdekek mást diktálnak, Crin Antonescu személye lesz a tuti (biztos). Mert hát ő mégiscsak „...párbeszédképes partner, nincsenek benne zsigeri magyarellenes érzelmek...” Hát nem elszomorító, hogy 35 évvel a temesvári „szikra lángra lobbanása” után, melyet mégiscsak egy református magyar lelkipásztor, Tőkés László csiholt, már ilyen alamizsnának is örülhetünk? Tehát felteszem a költői kérdést – Szörényi-Bródy rockoperájának, az István a királynak emblematikus sorát idézve: „... mondd, te kit választanál...” Aztán ki-ki adja meg válaszát saját lelkiismerete szerint.
Nem feledve egy politológus magas gondolatát, amelyet szabadon idézek: „Változás akkor lesz a világban, amikor a politika nem érdekorientált, hanem morális kérdéssé válik.” Nem véletlenül hívja fel a Könyvek Könyve is így az emberek figyelmét: „Vedd be az erkölcsi oktatást, hogy bölcs légy végre” (Példabeszédek 19, 20).
Varga Károly
A szerző nyugalmazott lelkipásztor, a nagybányai református egyházmegye volt esperese
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
A harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi események nagyon mélyen sokunk emlékezetébe vésődtek. Nekem mindenekelőtt az RMDSZ-székház ostroma jut eszembe a fekete márciusról.
Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.
Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.
Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?
Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!