Balogh Levente

2020. február 14., 09:43

Románia, a toleranciabajnok

Románia példásan kiáll az idegengyűlölet ellen, és a legmagasabb szinteken lép fel a kirekesztéssel és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben – ez a kép alakulhat ki a külső szemlélőben, aki nem ismeri behatóan a romániai helyzetet, és csupán annak alapján alkot véleményt, ahogy a bukaresti külügy románok által működtetett londoni cégeknek küldött fenyegető levelekre reagált.

A brit fővárosban működő román nagykövetség az ügy kipattanása nyomán rögvest tudatta, hogy kapcsolatba lépett a brit külüggyel és a londoni rendőrséggel is, magyarázatot kérve a történtekre. Ugyanakkor arra szólította fel a brit hatóságokat, hogy tisztázzák az ügy hátterét, és tegyenek meg mindent a román állampolgárok elleni idegengyűlölő megnyilvánulások megelőzése és szankcionálása érdekében.

A felháborodás és a vehemens reakció annyiban valóban jogos, hogy a két cégnek küldött névtelen levélben hazaküldték a románokat Romániába, mivel a levelek szerzői szerint már nagyon unják, hogy a hazájukban román beszédet kell hallaniuk. Ha nem lennénk tisztában a romániai állapotokkal – különös tekintettel az őshonos magyar közösséget érintő ügyekre –, talán még el is hinnénk a bukaresti illetékesek eltökélt kiállását a xenofóbia ellen. Csak hát az a helyzet, hogy vannak olyan esetek, amikor a román hatóságok nem hogy nem állnak ki ilyen vehemenciával a kirekesztéssel és a hátrányos megkülönböztetéssel szemben, hanem bátorítják azt – ha nem éppen egyenesen ők maguk az elkövetők.

Elég csak belegondolni abba, hogy a román igazságszolgáltatást képviselő ügyész képes volt azzal indokolni, miért nem indít eljárást egy nagyváradi épületre kitűzött magyar zászlót felgyújtó román lány ellen, hogy ez a gesztus szerinte nem alkalmas az etnikai gyűlölködés szítására. Igaz, az valóban sokkal egyértelműbb gesztus lett volna, ha egyenesen egy magyart gyújt fel, majd a biztonság kedvéért még egy „Büdös magyar” feliratú papírt is kitűz az elszenesedett holttestére, de talán mégsem kellene a román hatóságoknak ilyen magasra emelni az ingerküszöböt.

Na meg ott vannak még a valamiért jórészt csak magyar vagyonelemeket érintő visszaállamosítások és visszaállamosítási kísérletek, valamint az anyanyelvhasználat elleni hadjáratok, amelyek szintén a magyar közösség ellehetetlenítését célozzák. És ne feledkezzünk meg a román nyilvánosságban politikusok, újságírók vagy csak egyszerű román kommenthuszárok részéről elhangzó vagy általuk leírt magyarellenes gyalázkodásról, uszításról, amelyeknek gyakori visszatérő eleme, hogy a magyarok ne használhassák nyilvánosan az anyanyelvüket, ha pedig ez nem tetszik nekik, akkor menjenek Magyarországra.

Ezek elenyésző hányadáért ró ki bírságot a diszkriminációellenes tanács vagy a médiahatóság – és a román médiumok többsége a büntetések ellenére is folyamatosan újra és újra elköveti a vétségeket, hiszen erre van igény. Még ha azt részben ők maguk teremtették is meg. Félreértés ne essék: teljesen helyénvaló, hogy Románia számon kéri a brit illetékeseken, hogy akadályozzák meg a Nagy-Britanniában élő román állampolgárok elleni idegengyűlölő és diszkriminatív megnyilvánulásokat.

(Bár az is tény, hogy a némiképp szemforgatónak ható, hamis morális felsőbbrendűségtől dagadó, lekezelő román külügyi közlemény kicsit túl is lő a célon, amikor szinte már azt sugallja, hogy az egészről a brit hatóságok tehetnek. Amivel nem tesz mást, csak szolgaian beáll a sorba azon vezető uniós illetékesek és brüsszeli eurokraták mögé, akik lépten-nyomon éreztetni kívánják a szigetországiakkal: nincs bocsánat azért, mert végül gyakorlatba ültették a Brexit-szavazás sajnálatos, de mégiscsak demokratikus referendumon megszületett végeredményét).

Minden esetre a kettős mérce elkerülése érdekében nem ártana, ha a román hatóságok a Románia területén maradt román állampolgárokat ért mindenféle megfélemlítési és diszkriminációs kísérlet ellen is ugyanilyen vehemensen lépnének fel.

Még akkor is, ha a szenvedő alanyok történetesen magyar nemzetiségűek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2020. február 13., csütörtök

Restitúció: mindent vissza?

Amikor Románia a mielőbbi európai integráció érdekében a kommunista rendszerben államosított javak ügyének megoldásáról döntött, a teljes visszaszolgáltatást választotta. Vélhetően azért, mert az állam szemszögéből ez tűnt a legkevesebb kiadást eredményező megoldásnak.

Kiss Judit 2020. február 12., szerda

Miért is veszik a vándorbotot a fiatalok?

Már meg sem lepődik az ember, ha azt hallja, olvassa, hogy friss felmérések szerint a romániai fiatalok – a 16 és 34 év közöttiek, illetve az egyetemisták – közel fele azt tervezi, hogy külföldön akar érvényesülni.

Pataky István 2020. február 10., hétfő

Eredeti demokrácia

Ha jóindulattal állunk a jelenlegi román belpolitikai helyzethez – márpedig mért is ne állnák így hozzá? –, akkor logikusnak tűnik Klaus Johannis államfő és a PNL igyekezete.

Balogh Levente 2020. február 07., péntek

Kikényszerített kormánybuktatás

Megkapta hát Ludovic Orban miniszterelnök, amit szeretett volna: három hónapnyi kormányzás után a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta a kormányát.

Kiss Judit 2020. február 05., szerda

Tisztelet és testi sértés

Bizony megtörténik olykor, hogy az iskolában uralkodó emberközi viszonyok odáig fajulnak, hogy a diák bántalmazza a pedagógust, rákiabál, megfenyegeti, esetleg meg is lökdösi. 

Rostás Szabolcs 2020. február 04., kedd

Idegengyűlölettől szemforgatásig

„Mindegy, kit veszel el, kisfiam. Csak a te fajtád legyen” – hangzott többször is nagyanyám hasznosnak szánt útravalója kölyökkoromban. Hogy idegengyűlölő, ne adj Isten rasszista volt-e a nagyanyám, azt én nem tudom. 

Páva Adorján 2020. február 03., hétfő

Vakító Srí Lanka-i fény

Székelyföld és Srí Lanka légvonalban mintegy 6700 kilométerre található egymástól, de például gyalogszerrel már 8612 kilométert kellene megtennie annak, aki mondjuk Gyergyóditróból sétálna el az India partjaitól délre található szigetországba.

Balogh Levente 2020. január 31., péntek

Minden magyar háza

Amikor Sonnenfeld Adolf  20. század elején a város központjában felépítette impozáns palotáját bizonyára igencsak csodálkozott volna, ha megtudja: az ingatlan a 20., majd a 21. század során Várad magyar közösségének egyik fellegvára, találkozóhelye és kulturális központja lesz.

Pataky István 2020. január 30., csütörtök

Ditróból a világ

Egy íróasztal mellől nehéz megítélni, mi zajlik pontosan egy kis, hagyományosan zárt közösségben. A hírek alapján Gyergyóditróban két, Srí Lankából érkezett pékségi alkalmazottnak azért kellett még a településről is elköltöznie, mert nem fehér a bőrük színe, s ezért sokan félnek tőlük, vagy&

Kiss Judit 2020. január 29., szerda

Hírfertőzés

Napnál világosabb, hogyha tájékozottak vagyunk egy esetleges járvány terjedését, megelőzését illetően, az nem válik kárunkra, sőt. Nyilván jó tudni, hogy főként ilyenkor, télvíz és megfázásos megbetegedések idején különösen fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása.

Vélemény
Pataky István: Restitúció: mindent vissza?

Amikor Románia a mielőbbi európai integráció érdekében a kommunista rendszerben államosított ...

Kiss Judit: Miért is veszik a vándorbotot a fiatalok?

Már meg sem lepődik az ember, ha azt hallja, olvassa, hogy friss felmérések szerint a romániai fiatalok – a 16 és ...

Pataky István: Eredeti demokrácia

Ha jóindulattal állunk a jelenlegi román belpolitikai helyzethez – márpedig mért is ne állnák ...