Pataky István

Pataky István

Restitúció: mindent vissza?

2020. február 13., 08:292020. február 13., 08:29

Amikor Románia a mielőbbi európai integráció érdekében a kommunista rendszerben államosított javak ügyének megoldásáról döntött, a teljes visszaszolgáltatást választotta. Vélhetően azért, mert az állam szemszögéből ez tűnt a legkevesebb kiadást eredményező megoldásnak. Gáláns és korrekt lépés volt, különösen a térség többi posztkommunista országával összehasonlítva, például Magyarországgal, ahol kárpótlási jegyek osztogatásával intézték el a jóvátételt.

Csakhogy időközben megbánták a döntést a bukaresti hatalmi tényezők, ezért mára nemcsak leállították a restitúciót, hanem minden módszerrel, de főleg a kifárasztásra játszó perek sokaságával igyekeznek visszaállamosítani.

A célkeresztben elsősorban az erdélyi magyar tulajdonok állnak. Erre vonatkozó nyílt politikai vállalások nincsenek, a piszkos munka oroszlánrészét a titkosszolgálatokkal együttműködő „független” bíróságok vállalják magukra. De jelenleg aktív a pénzügyminisztérium is, amely számtalan pert indított erdőtulajdonok visszaállamosítása érdekében. És akadt az évek során olyan politikus is, aki büszkén vállalta cselekedetét. A PMP mai csillaga, Marius Paşcan annak idején a Felső-Maros menti Bánffy-erdők visszaszolgáltatásának a megakadályozását tartotta Maros megyei prefektusi mandátuma egyik legfontosabb eredményének.

Az egyházi ingatlanok ügye külön fejezetet képez ebben az évek óta zajló állóháborúban. És ezen a területen nem csupán az alapvetően magyar felekezetek érintettek. A bukaresti Balassi Intézetben tartott minapi konferencián a zsidó hitközségek elkobzott vagyonának visszaszerzési folyamatában a levéltári anyagok titkosítására panaszkodtak, a görögkatolikusok részéről elhangzott: a két világháború között csaknem kétezer templomuk volt, de máig alig kétszáz ingatlanukat kapták vissza.

A román közvélemény egyébként keveset vagy semmit sem tud a valóságról. A részben ugyancsak a titkosszolgálatok által ellenőrzött, de legalábbis befolyásolt média szinte kizárólag az erdélyi magyarokkal foglalkozik, amikor az „igazságtalan” restitúciót tűzi műsorra. Rareș Bogdan európai parlamenti képviselő még műsorvezetőként több alkalommal is sajátos stílusában őrjöngött élő adásban az „új grófok” ellen. Nemrég azért bírságolta tízezer lejre a Realitatea Plus hírtelevíziót az Országos Audiovizuális Tanács, mert megszegte a tisztességes információszolgáltatás szabályait, amikor az Octavian Hoandră által moderált műsorban többek között azt állították, hogy Erdélyben, az „úgynevezett” visszaszolgáltatások során olyan magyar grófok örökösei javára állították vissza a tulajdonjogot, akik „háborús bűnösök voltak”, és részt vettek az „észak-erdélyi mészárlásokban”. A vitában a „korrupt bírákat” kárhoztatták, akik most eladják Erdélyt a magyaroknak. Mit várjunk attól a romántól, aki ilyen tájékoztatást kap a restitúcióról?

Ebben a közhangulatban és a jelenlegi kaotikus politikai helyzetben érkezik az RMDSZ visszaszolgáltatással kapcsolatos megszavazott törvényjavaslata, amely megfordítja az eddigi eljárást. A szabályozás értelmében ezután nem az eredeti tulajdonosoknak kell bebizonyítaniuk, hogy az állam jogcím nélkül fosztotta meg őket az adott tulajdontól, hanem a román államnak kellene igazolnia az elkobzás jogosságát.

Az új jogszabály életbelépéséhez, s főleg gyakorlati alkalmazásához azért felesleges nagyon vérmes reményeket fűzni. Az erdélyi restitúció ügye ugyanis ma kimondatlanul is nemzetbiztonsági kérdésnek minősül Romániában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

Huszárok a sós vízben

1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Parajd, a működésképtelen Románia és az újratervezés

Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.

Balogh Levente

Balogh Levente

Georgescu megy, de a „dzsordzseszkizmus” marad

Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Balogh Levente

Balogh Levente

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.