2011. március 31., 09:332011. március 31., 09:33
Hogy a hír nem érte kellemes meglepetésként a szövetség illetékeseit, kitűnik Kelemen Hunor enyhén indulatos és erősen inszinuáló nyilatkozatából, amelyben újfent azzal vádolta az EMNT-t, hogy „százmillió forintokat kap” a magyar államtól a demokrácia-központok működtetésére. Mármost kíváncsiak volnánk, honnan származnak az RMDSZ elnökének ennyire „pontos” információi a könnyített honosítási eljárás terén segédkező irodák finanszírozásáról, nagyságrendiségéről.
Annál is inkább, hogy a magyar kormány illetékesei – például Németh Zsolt államtitkár itt, a Krónikában – már többször elfogadhatatlannak nevezték a vádat, miszerint az anyaország a demokrácia-központokon keresztül finanszírozza az új erdélyi magyar párt létrehozását. De ha már Kelemen százmillió forintokról beszélt, bizony nem ártana megbogarászni, miként nyúlta le a bihari RMDSZ a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által az előző Orbán-kormány idején elnyert 320 millió forintos Ady-projektet, és lett a pénzből az Érmindszentre tervezett termálfürdő, irodalmi zarándokhely és termálszálló helyett Nagyváradon mindössze egy bálterem. Érdemes kivizsgálni azt is, miként orozta el ugyancsak a Medgyessy-kabinet az első Orbán-kormány által az erdélyi történelmi egyházak rendelkezésére bocsátott budapesti ingatlant, és tanulságos volna megtudni azt is, pontosan hány százmillió forint vándorolt át a határon az elmúlt években az RMDSZ által gründolt, a profizmus és a nézettség tekintetében ugyanvalóst nem a szakma csúcsát hódítgató Erdély Tv alapítására, működtetésére.
Az RMDSZ az elszámoltatások okán most nyilvánvalóan attól tart, hogy eleshet a magyar – később pedig akár a román – állami közpénzek szétosztása fölötti több mint két évtizedes monopóliumától. Pedig e nélkül nem lesz esély az áhított erdélyi magyar–magyar összefogásra: az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is amiatt vált tetszhalottá, mert a szövetség a támogatáspolitika, a bukaresti és budapesti források elosztásának egy kis szeletét sem hajlandó kiengedni a kezéből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!