Pataky István
2018. október 19., 14:422018. október 19., 14:42
Holtponton vannak Románia és Oroszország kapcsolatai – mondja a bukaresti orosz nagykövet, s nehéz vitatkozni vele. A diplomáciában előfordulnak válságok, hosszúak és reménytelenek is, ha van rá észszerű magyarázat, vagy fűződik hozzá jól felfogott érdek.
Rengeteg érvet lehet felsorolni Moszkva ellenében, ezt meg is teszik rendszeresen nagy hangerővel a bukaresti elemzők, véleményformálók, akik közül sokan ezer szállal kötődnek az Egyesült Államokhoz. A sötét, s Kelet-Európa számára csak szenvedést hozó szovjet múlt, Putyin fenyegető retorikája és expanzív – Ukrajna esetében revizionista – politikája, az agresszív orosz befolyás a többségében románok lakta Moldovai Köztársaság belpolitikájába mind nyomós ok a fenntartásokra Oroszországgal kapcsolatban. Csakhogy nem szeretni kell Moszkvát és Putyint, hanem tisztában lenni közelségével.
A román diplomácia nem ad magyarázatot arra, miért mellőzi teljes egészében a politikai kapcsolatot Moszkvával. Az érvek hiányára három lehetséges magyarázat van. Az egyik, hogy egyetlen bukaresti politikai erő sem mer lépni Oroszország irányába, hiszen ezzel azonnal és jó ideig magára ragasztaná az „oroszbarát” jelzőt, ami rövid távon akár választási bukáshoz is vezethet. És akkor még nem beszéltünk a várható brüsszeli megrovásról. Hiszen azt jó ideje tudjuk: Putyinnal üzletelni Németországnak, Franciaországnak szabad, Magyarországnak és általában a közép-kelet-európaiaknak viszont nem ajánlatos. A másik magyarázat a diplomáciai nihilre a román–orosz viszonylatban az lehet, hogy Bukarest külpolitikáját Washingtonból irányítják. Nem lehetnek lényeges, kényes vagy érzékeny döntések az Egyesült Államok rábólintása nélkül. Belpolitikai kérdésekben is számtalanszor megtapasztalhattuk az amerikai nagykövet véleménynyilvánítását, váratlan vizitjeit az éppen döntés előtt álló minisztereknél. Miért lenne ez másként külügyi kérdésekben?
De lehet egy harmadik magyarázat is arra, hogy miért veszi semmibe Bukarest az orosz kapcsolatot. Ez pedig az a külpolitikai tévelygés, útkeresés, amely az utóbbi években jellemzi a korábban éppen pragmatizmusáról híres-hírhedt román diplomáciát. A fokozatosan viharossá vált és folyamatos változásban lévő világpolitikai porondon Románia kényszeredetten támolyog, nem tudja, merre, hogyan, s kivel kellene megtalálni a számára megfelelőnek vélt irányvonalat. Pedig az Egyesült Államok árnyékában, annak kiszolgálása mellett is vannak, lehetnének lehetőségek a térség egyik legnagyobb állama számára a diplomáciai élénkségre. Nemcsak Oroszország vonatkozásában, az Európai Unión belül, s akár a szűkebb térségben is.
Van például egy szomszédos állam, amellyel – stratégiai partnerség ide vagy oda – a mélypont felé közelít Románia politikai viszonya: Magyarországnak hívják. Mi az akadálya annak, hogy a kifejezetten jó gazdasági együttműködés mellett a magas szintű államközi kapcsolatok szintjén is elmozdulás történjék?
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
szóljon hozzá!