Rostás Szabolcs
2018. október 15., 20:122018. október 15., 20:12
2018. október 16., 11:312018. október 16., 11:31
Szép lassan elcsitulnak a család fogalmának alkotmányba iktatásáról október 6–7-én rendezett népszavazás kapcsán felkorbácsolt indulatok, a közbeszédet egyéb témák fogják uralni. Annak természetesen még sokáig lehet keresgélni az okát, minek tudható be a kétnapossá nyújtott referendum ellenére tapasztalt érdektelenség, hogy a – többnyire a világhálón, a közösségi média felületein folytatott – heves viták ellenére miért mozgatta meg csupán a szavazóképes lakosság húsz százalékát a kérdés.
Szerepet játszott ebben a bűnrosszul feltett kérdéstől kezdve a kérdés átpolitizáltságán túlmenően a társadalmi vita hiánya, a népszavazásra bocsátás előkészítetlensége is. Az elemzések következtetésein túlmenően tény: a házasság, a család meghatározásának kérdésköre egyhamar nem kerül(het) terítékre Romániában, legalábbis abban a formában bizonyosan nem, hogy újabb referendum számára jelentsen apropót.
Érvénytelensége ellenére ugyanakkor megannyi tanulsággal és okulással jár a mostani népszavazás. A család alapját férfi és nő házasságában látók, a hagyományos modell mellett kitartók – egyértelműen többségben lévő – táborának képviselői évszázadok során rögzült szokások, közismert érvek mentén foglaltak állást – a hagyományos családmodell támogatásán kívül többek között az azonos neműek házassága ellen. Nyilvánvaló, hogy sokan alaposan elvetették a sulykot, közveszélyes hóbortként, ragályos bűnként beállítva a homoszexualitást, ami egyszerre üldözendő, tiltandó és óvakodni is kell tőle. Erősen álszent dolog azonban elképedni az effajta megnyilvánulásokon, jól tudjuk ugyanis, hogy a közbeszédben, a közösségi oldalakon manapság bármilyen témában pillanatok alatt elharapózik a gyűlöletkeltés. Amiért, valljuk be, a másik tábornak sem kell a szomszédba mennie. Önmagukat haladó, felvilágosult és toleráns liberálisnak beállítók kapásból földhöz ragadt, korlátolt, sötét barlanglakókként írták le mindazokat, akik ki merték nyilvánítani, hogy nem értenek egyet a melegházassággal.
A felsrófolt hisztériakeltésen túlmenően a legordasabb csúsztatásnak pedig az bizonyult, hogy ismét megpróbálták összemosni a szexuális kisebbséget a nemzetivel, azt bizonygatva: mivel az erdélyi magyarok többsége nem támogatja az azonos neműek házasságát, nem érdemli meg a nemzetiségi jogok bővítését sem. Mondani sem kell, hogy ez teljes agyrém, hiszen nem lehet (józan ésszel legalábbis) összehasonlítani a nemi orientációt az etnikai hovatartozással. De ha már a hajánál fogva mégis előrángatják, akkor kíváncsiak vagyunk, miként is van az, hogy egyesek bojkottot hirdetnek a család meghatározásáról szóló népszavazással szemben, ám egyetlen szóval nem tiltakoznak, amikor történetesen több tízezer, a nemzeti kisebbséghez tartozó diákot ér durva diszkrimináció? Miért előbbre való a szexuális identitás védelme a nemzeti hovatartozáshoz képest?
Jó lenne, ha a melegek jogaiért síkra szálló szivárványos lobbi zászlóvivői belátnák: azzal csak rontanak a helyzeten, ha ugyanolyan csúsztatásokkal és manipulációkkal élnek, mint az általuk mélységesen megvetett és lenézett tábor bizonyos képviselői.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Rostás Szabolcs
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Balogh Levente
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Balogh Levente
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Rostás Szabolcs
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Balogh Levente
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
szóljon hozzá!