2012. február 17., 10:582012. február 17., 10:58
Nincs szó tehát magyarellenes összeesküvésről, egyszerűen az a helyzet, hogy az ideológiai elfogultság Európa-szerte ugyanolyan mély és megosztó, mint Magyarországon. Az persze a mérsékelt baloldalt és liberálisokat jellemzi, hogy az ideológiai szemellenző annyira működik, hogy a kommunistákkal és a Cohn-Bendit-féle zavaros gondolkodású, szélsőbalos handabandázókkal is hajlandóak egy követ fújni, ha arról van szó, hogy egy jobboldali kormányt kell elmarasztalni. De hát lelkük rajta – Nyugat-Európában sajnos szalonképesebb a kommunizmus, hiszen őket nem boldogították negyvenöt évig a dicső eszme nevében kormányzó kommunisták.
Az a nemrég lezajlott EP-vitákon is újra egyértelművé vált, hogy nem a tények számítanak, hanem a párt- és ideológiai hovatartozás. A magyarországi szocialisták – ha már otthon továbbra sem képesek hitelességük visszaszerzésére – nyugati elvtársaik segítségével próbálják meg diszkreditálni a kormányt. Az általuk elhintett ferdítések és féligazságok pedig termékeny táptalajra találnak a magyarországi helyzetről mit sem tudó – mert arról mindig csupán a saját politikai családjukba tartozóktól értesülő –, de ideológiai felsőbbrendűségi komplexusban szenvedő eszmetársak körében.
Nem mintha az Orbán-kormány hibátlan lenne, a hivatalba lépése óta elfogadott törvényekben valóban akad kifogásolható elem, és eddigi merev, agresszív stílusának is köszönheti a feléje áradó bizalmatlanságot. A demokrácia, a sajtószabadság és az emberi jogok súlyos, szankciókért kiáltó megsértéséről azonban nincs szó, ráadásul Budapest most már kompromisszumkészségét is jelezte – a mostani szavazás azonban ismét csak nem a tényekről szólt, hanem arról, hogy az európai balliberális oldal hangzatos eszmék paravánja mögé bújva jókorát rúghasson a konzervatívokba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vége a fél éve tartó elnökválasztási mizériának, a legnagyobb mumus, Călin Georgescu bejelentette a visszavonulását a politikától, miután Nicușor Dan nyerte a megismételt elnökválasztást – úgy tűnhet, Romániában helyreállt a rend.
Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.
Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.
Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.
Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.
Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Látogatottsági adatok