2011. április 05., 09:412011. április 05., 09:41
E politikusok ahelyett, hogy a megbékülés útját keresnék, durva odamondásaikkal csak tovább mérgezik a magyar kormány és az RMDSZ közötti viszonyt – legutóbb Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei politikusa érezte kötelességének, hogy kioktassa Orbán Viktort és Füzes Oszkár nagykövetet. Nem titok amúgy, hogy az új budapesti vezetés nem kívánja az előző kabinet gyakorlatát folytatni, miszerint az RMDSZ-t tekintették egyedüli partnernek. Persze tény, hogy az RMDSZ a választók akarata nyomán képviseli a romániai magyarokat a parlamentben, ezt pedig még akkor sem kell figyelmen kívül hagyni, ha tudjuk, hogy a szövetség mindent megtett az egypártrendszer fenntartásáért és az egész romániai magyar társadalom maga alá gyűréséért.
Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt években az „egyenlő távolságtartás” jegyében igencsak készséges partnere volt az ország tönkretételében és a nemzetrészek összeugrasztásában szerzett elévülhetetlen „érdemei” miatt a választók által keményen megbüntetett MSZP-kormánynak, amely imázs- és klientúra építésére is alkalmas anyagi források biztosításával honorálta a szövetség baráti közeledését. A levitézlett egykori kormánypártokhoz közel álló politikusnak tekinthető Lakatos is, aki annó sajtóhírek szerint nem talált kivetnivalót az őszödi beszédben, és beszélgetős estre invitálta Kuncze Gábort Nagyváradra.
Ehhez persze joga van – csak akkor az RMDSZ-ben ne csodálkozzanak, ha a kormány inkább nem kér Gyurcsány és Kuncze barátaiból, és esze ágában sincs a közpénzek „kreatív kezelésében” jeleskedő MSZP-vel cimboráló szervezetet megbízni például a határon túliaknak járó pénzek osztogatásával. (Nota bene: számos konfliktusnak és vádaskodásnak lehetne elejét venni, ha a támogatások szétosztása végre tényleg kikerülne a politikum hatásköréből.) Kérdés, hogy Lakatos valóban csak saját véleményét hangoztatta, vagy az RMDSZ-ben a lakatosi út számít a fő csapásiránynak. Utóbbi esetben kevés az esély arra, hogy a magyar kormány és a szövetség közötti viszony megjavuljon.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
szóljon hozzá!