2012. február 14., 09:572012. február 14., 09:57
Az ok vélhetően az, hogy a kormányátalakítás nyomán az ellenzék térfelére került a labda. A Boc-kabinet legtöbbet szidott arcaitól megszabadultak, legalább részben eleget téve az ellenzék követeléseinek. Márpedig a politika a kompromisszumok világa – a kormány vezéráldozata nyomán nem vetne jó fényt az ellenzékre, ha továbbra is elzárkózna a tárgyalásoktól. A kérdés, hogy ezt valóban csupán Ponta ismerte fel, vagy jó zsaru-rossz zsaru játékról van szó, amelyben Ponta az engedékeny, Antonescu pedig a „pitbull”, hogy a kormány azért folyamatosan szorongatva érezze magát.
A békülékeny hangnemből az RMDSZ-nek is jutott. A szövetség dicséretével Ponta talán a Nyugatnak kívánt üzenni amerikai útja előtt, az utóbbi hónapokban ugyanis az ellenzék magyar témákkal kapcsolatos retorikáját sovinizmus jellemezte – például Ponta csütörtöki beszédében, amelyben a marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatainak létrehozása ellen emelt szót. Így most azt próbálja bizonygatni, hogy nem a magyarokkal, hanem a csak a „radikálisokkal” van baja – ezért lett hirtelen „jó fiú” az az RMDSZ, amelyet az USL tagpártjai még néhány hónappal ezelőtt is ugyanúgy pocskondiáztak, mint a Tőkés-pártot, megpróbálva magukhoz édesgetni a magyar szavazókat.
Ugyanakkor Tőkés „lefasisztázásával,” az autonomisták démonizálásával a sovinizmusra fogékony román szavazóknak is megadta, ami – szerinte – jár nekik. A dicsérő szavak azonban épp a dicsért félre üthetnek vissza. Ponta és a PSD–PNL-duó eddigi magyar- és autonómiaellenes retorikája nyomán a mostani megnyilvánulás azt sugallhatja, hogy az RMDSZ részéről nem vár belemenős politizálást az önrendelkezés ügyében, ami nem biztos, hogy jó fényt vet a szövetségre a magyar szavazók szemében – a „Dicsérjen meg téged a Victor Ponta” így ma inkább átoknak minősülhet, mint jókívánságnak.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.