Cigány és roma

Hetek óta hangos a sajtó a „cigány vagy roma?” vitától. Az India északnyugati részéből Perzsián és Örményországon át Európába érkező cigányok saját magukat anyanyelvükön romának nevezik. Ez az ő dolguk. S hogy a románok újabban miként, melyik szóval akarják megnevezni ezt a népcsoportot – az a románok dolga. Abba viszont, hogy mi, magyarok a mi nyelvünkön miként nevezzük őket, lehetőleg ne szóljanak bele sem a cigányok, sem az uniós politikusok. Mert a világ nyelvei közt minden nemzeti nyelv önálló változata az egyezményes jelrendszernek.

2011. február 21., 10:182011. február 21., 10:18

Minden nyelvnek van saját története, természete, szemléletmódja, szokása, törvénye. Ennek ellenére kötelezővé akarják tenni minden tagország számára a roma „cigány” megnevezés használatát. Bizonyára azért, mert a cigány szónak évszázadok alatt több európai nyelvben is kialakult lekicsinylést, rosszallást, megvetést is hordozó hangulata. Nyelvünkben a bántó/sértő, lebecsülő mellékízeket hordozó kifejezéseket valóban ajánlatos kerülnünk (például a cigánykodik helyett mondhatjuk: kunyerál, veszekszik, hazudik stb.), viszont a cigány népnévben vagy azzal kapcsolatban nincs semmi kerülnivaló, mert nincs benne sértő vonás. Így tartja ezt nyelvművelésünk.

Igaz ugyan, hogy a bővített, átdolgozott kiadású értelmező kéziszótár (Akadémiai Kiadó Budapest, 2003) a cigány népnév helyett a hivatalos/hivatali nyelvben a roma megnevezés használatát ajánlja. Helyesek és ajánlottak például az ilyen kifejezések: cigány kisebbség, cigány néptáncegyüttes, cigánybál, cigány iskolai osztály (vagy óvodai csoport), cigány képviselő, cigányzene, vályogvető cigány stb. Az idegen roma formát tehát csak hivatalos helyzetben vagy stilisztikai megfontolásból ajánlatos használnunk. Ha a szöveg vagy beszédhelyzet valóban indokolja azt. A roma szó a cigányok saját elnevezése, tehát cigány nyelvi forma, ezért idegen nyelvünkben. Cigány helyett romát mondani magyar beszédben épp olyan, mintha német helyett dajcsot (deutsh) vagy finn helyett szuomit (suomi) mondanánk.

A magyarba a cigány szó valamelyik déli szláv nyelvből került valószínű román közvetítéssel a 14–15. században, amikor a cigányok csoportosan kezdtek bevándorolni Magyarországra (most természetesen a történelmi Magyarország határaira kell gondolnunk). A nyelvünkben használt cigány szó végső forrása a kutatók szerint talán a bizánci görögre vezethető vissza, onnan a déli szláv nyelveken kívül még bekerült például a németbe, olaszba, oroszba is a miénkhez hasonló formában. Az angol csak a magyar cigányt jelöli a Tzigane szóval, más esetekben a gipsy (dzsipszi) formát használja általában. De a cigány nyelv angol megfelelője: Romany, vagyis roma nyelv. Ez viszont az angol nyelv dolga, nem a magyaré! A magyarban a cigány népnévnek éppúgy nincs gúnyos, lebecsülő árnyalata, mint például az olasz szó helyett sokszor használt talján (italián, azaz: itáliai) formának, sőt: a bizalmasabb és szintén olaszt jelentő digó szó sem sérti az olaszokat. A cigány-roma szópárt tehát nem úgy kell megítélni, mint például a tót-szlovák, muszka-ruszki-orosz, oláh-román stb. formákat. A magyar nyelvészeti szakirodalom eddig csak a cigány formát használta, a romát nem.

Komoróczy György

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 23., péntek

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

Miközben Nicușor Dan választási győzelme kedvező fejlemény a magyarok számára, hiszen sikerült elkerülni, hogy az országnak szélsőjobboldali, magyargyűlölő elnöke legyen, azért olyan sok okunk még sincs az önfeledt ünneplésre.

Nicușor Dan, Románia és a magyarok
Nicușor Dan, Románia és a magyarok
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan, Románia és a magyarok

2025. május 21., szerda

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az

Románia leginkább ahhoz a katonához hasonlít, akire a csatában rálőttek, de szerencséjére a füle mellett elsüvített a puskagolyó – tömören így foglalható össze az államfőválasztás végeredményének legfőbb következtetése.

Ha a hála nem politikai kategória, a bosszú se legyen az
2025. május 16., péntek

A választás és az erkölcs válsága

Elnökválasztás előtt áll, és háborog az ország. A választópolgárnak el kell döntenie, hogy az egykori suszter „aranykorszakát” felelevenítő aktivista „megmondóember” vagy a matematikában kimagasló eredményeket felmutató jelölt mellé üti a pecsétet.

A választás és az erkölcs válsága
A választás és az erkölcs válsága
2025. május 16., péntek

A választás és az erkölcs válsága

2025. május 16., péntek

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

Sokszor mondták már a romániai választások kapcsán, hogy két rossz közül kell választani, ezért szavazzunk a kisebbikre – a mostani elnökválasztás viszont már arról szól, hogy nem a nagyobbik rosszat, hanem a katasztrófát kell elkerülni.

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”
A katasztrófa és a „kisebbik rossz”
2025. május 16., péntek

A katasztrófa és a „kisebbik rossz”

2025. május 13., kedd

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen

Egy soha el nem mondott személyes történetet mesélnék el 1986-ból. Épp elvégeztem az egyetem fizika szakán az első évet. Elviselhetetlen hőség volt Temesváron.

Éjszaka a strandon – egy szavazat a félelem és a megaláztatás ellen
2025. május 09., péntek

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó

Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.

Vagy sikerül mozgósítani, vagy Simion lesz a befutó
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Erdély a „teremtő káoszban”
Erdély a „teremtő káoszban”
2025. május 07., szerda

Erdély a „teremtő káoszban”

2025. május 05., hétfő

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat
2025. május 02., péntek

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

A választás, amely senkinek sem hiányzott
2025. április 29., kedd

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Na de mi következik az államfőválasztás után?