Rostás Szabolcs

2019. június 20., 08:37

Akadémikusokról, tényszerűen

Szakmájuk gyakorlása során az újságírók nemegyszer kerülnek olyan helyzetbe, amikor a kelleténél, az indokoltnál is nyomatékosabban felkérik őket a tények tiszteletben tartására. Szó mi szó, az óvatosság, a gyanakvás némely esetben érthető, hiszen a sajtómunkások között is akadnak, akik a valóságtól, a tényektől nem zavartatva – vagy éppenséggel azokat mellőzve – tudósítanak egy eseményről, mondanak véleményt adott témában. Számos esetben azonban éppen valaminek az elhallgatása, szőnyeg alá söprése a cél, amikor „ténykövetésre, -hűségre” figyelmeztetik, szólítják a médiát.

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) kedden, az esemény után négy nappal bocsátott ki közleményt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia, valamint Ioan-Aurel Pop, a Román Akadémia elnökének, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorának találkozójáról. A beszámolóból kiderül, hogy a megbeszélésre az MTA KAB éves, a kincses városban lezajlott közgyűlésének apropóján került sor, mégpedig Pop kezdeményezésére. „A rövid beszélgetés során a két intézmény, az MTA és a BBTE eddigi tudományos kapcsolatairól esett szó, tudományos és tudománypolitikai, szervezési, illetve az együttműködést illető kérdésekről. Érintették az MTA körüli átalakításokat is, ugyanis ez közvetett módon az erdélyi magyar tudományos életet is érinteni fogja” – szerepel a közleményben, amely arról is említést tesz, hogy a megbeszélés szimbolikusnak nevezett fotózással zárult: a két akadémia elnöke a BBTE névadó tudósainak – Bolyai János és Victor Babeș – képei előtt tisztelegve „fejezte ki annak reményét, hogy az eredményes tudományos kapcsolatok oda nem illő tényezőktől függetlenül, zavartalanul fennmaradhatnak, erősödhetnek”.

És ezután következett a „felelősen gondolkodó sajtóorgánumoknak” szánt jótanács a KAB részéről, miszerint a találkozót „ne használják fel hangulatkeltésre a román és magyar tudományosság között, sem más önző politikai célokra”. „Tiszteljék meg közérdekű munkánkat azzal, hogy ha tájékoztatnak erről az eseményről, akkor azt objektíven, a tények birtokában teszik” – kéri a Kolozsvári Akadémiai Bizottság.

Nos mi sem áll tőlünk távolabb, mint hogy ne tegyünk eleget a tudós testület területi bizottsága felkérésének. És mivel magunk is az objektivitás hívei vagyunk, lássuk hát a tényeket! Tény, hogy a történész végzettségű, a Román Akadémia elnöki tisztségét tavaly április óta betöltő Ioan-Aurel Pop nem kedveli a magyarokat, és ennek nyilvános beszédek, sajtónyilatkozatok alkalmával rendszeresen hangot is ad. A bukaresti tudós testület által működtetett Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium (LARICS) korábbi rendezvényén például a BBTE rektora azt állította, hogy Románia „Magyarországgal is információs és kommunikációs háborút visel”, Budapest pedig „saját költségvetéssel rendelkező állami főosztályt hozott létre Trianon 100 elnevezéssel”. (Amiről ugye kiderült, hogy hazugság, hiszen a Trianon 100 nem kormányzati intézmény, hanem tudományos kutatókból álló munkacsoport, amely éppenséggel a Magyar Tudományos Akadémia Lendület nevű, fiatal kutatók számára kiírt pályázatán nyert támogatást a békeszerződéssel kapcsolatos ismeretek kiegészítését, összegzését és közzétételét célzó ötéves projektre.) Ugyanez a Ioan-Aurel Pop 2017-ben gyakorlatilag „kitessékelte” az országból Kelemen Hunort, miután az RMDSZ elnöke azt nyilatkozta: a románságnak el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarság nem fogja tudni és nem is akarja ünnepelni 1918-at. „Ha nem ismered el a román nemzeti ünnepet, nem élhetsz ebben az országban” – fogalmazott a BBTE rektora, aki szerint a nemzeti ünnep „megtisztelése” bármelyik ország polgára számára kötelesség. A kolozsvári történész ugyanakkor olyat is mondott már – magyar történésztársai nem kis elképedésére –, miszerint a kincses városban született Mátyás király „tudatában volt római örökségének és annak, hogy a rómaiaktól származik”. Pop egyébként tavaly cáfolni volt kénytelen azokat a dokumentumokkal alátámasztott állításokat, miszerint együttműködött a kommunista román titkosszolgálattal, a Szekuritátéval.

Mármost úgy véljük, ezeknek a tényeknek a megemlítése mind elengedhetetlen, amikor a két akadémia vezetőjének kolozsvári megbeszéléséről hírt ad a média. Még akkor is, ha ezek a tények sokakat zavarnak...

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...