Miközben az elmúlt hétvégi, németországi parlamenti választások fő vesztesének számító szociáldemokrata pártban (SPD) nyílt hatalmi harc tört ki, a konzervatívok táborában sem elégedettek a választási szerepléssel, és felerősödtek a két keresztény párt vezetőjét bíráló hangok.
Amikor én még kissrác voltam, sokmindent nem értettem. Például azt, hogy a repülő miért nem esik le az égből, s amikor a földgömb súlyát megállapították, milyen mérlegre rakták?
Magyarország Csehországgal és Romániával közösen elnyerte a jogot arra, hogy prágai, bukaresti és szegedi helyszínnel megépítse az Európai Unió lézeres kutatóközpontját – jelentette be Bajnai Gordon miniszterelnök csütörtökön a Tisza-parti városban.
A francia politikai élet két esküdt ellensége között folyó háború döntő csatájának ígérkezik a párizsi büntetőbíróságon ezen a héten megkezdődött úgynevezett Clearstream-per. A rágalmazási ügyben, amelyben az ügyészség bűnrészességgel vádolja Dominique de Villepin volt kormányfőt, magánvádló a több mint negyven sértett között szereplő Nicolas Sarkozy államfő.
Mennyi Obama, túl sok Obama? – ezt a kérdést feszegette a napokban a The New York Times elemzője annak kapcsán, hogy a folyamatosan a médiafigyelem középpontjában levő amerikai elnök szeptember 20-án, vasárnap újabb különleges mutatványt hajtott végre, egyszerre öt televízióadó délelőtti beszélgetőműsorában szerepelt.
Kényes témához nyúlt Radu Gabrea román filmrendező legújabb opusának elkészítésekor. A Gruber utazása című film témája a modern kori román történelem egyik sötét fejezete, az 1941-es iaşi-i pogrom.
Jó hely lehet Manchester. Sokak szerint Nagy-Britannia második legfontosabb városa London után, művészeti, média- és üzleti központnak számít. Persze azonkívül, hogy a világ első ipari városaként tarják számon, sportjáról is híres, hiszen itt van úgye a Manchester City és a Manchester United, a szigetország egyik leghíresebb és egyik legsikeresebb futballklubja, tizennyolcszoros angol bajnok.
Ahonnan én jövök, ott a hónapok hosszabbak, a fák és az emberek versengenek egymással, hogy ki nő magasabbra, mégis mind nagyon aprók. Ahonnan én jövök, az nem dél, nem nyugat, nem kelet és nem is észak, ott nincsenek kiemelkedő ünnepek, nincs napéjegyenlőség, nincs fájdalom, nincs öröm, nincsenek veszélyt jelző táblák, mert nincs veszély sem, egyedül az elfásulás veszélye, mely sajnos fennáll.
Miközben Európa a vasfüggöny lebontását és a berlini fal leomlásának közelgő 20. évfordulóját ünnepli, kiderült: Margaret Thatcher egykori brit kormányfő Kelet-Európa destabilizálódásától tartott a berlini fal leomlása előtti időszakban, és ezért igyekezett rávenni Mihail Gorbacsov akkori szovjet vezetőt a német egyesülési folyamat megakadályozására.
Dorgálják a politikusokat a vezércikkírók. Széthúzást szítanak, mondják, lám, a csíki és udvarhelyi székely nagygyűlés megszervezése körül is mekkora kalamajka támadt, a pártérdeknek rendelik alá a nemzeti érdeket, akik keresztbe tettek az egyiknek vagy a másiknak, és nagy szégyen, nagy felsülés, demoralizálás lesz, illetve lehetett volna a vége.
A bíróságoknak a végrehajtó és a törvényhozó hatalommal kirobbant, rendkívüli méreteket öltött konfliktusa a jogállamiság olyan elvi és gyakorlati kérdéseit hozza felszínre, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Kétségtelen tény például, hogy a bíróságok költségvetési alulfinanszírozása nem biztosítja az igazságszolgáltatás normális működését. Az is érthető, hogy a magisztrátusok tisztességes és általuk méltányosnak tartott...
Ez még abban az időben volt, fél százada, több is talán, amikor az emberek úgy léptek be a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe, hogy önként adták be a földjüket, jószágukat, szekerüket, ekéjüket, boronájukat, taligájukat. Miután el-elcsattant egy-két meggyőző pofon, vagy a gazda ujjcsontjai ropogtak a rácsukott ajtó falcában. Úgyhogy elég simán ment.
Miközben politikusok és elemzők egyaránt úgy vélekednek: a rendkívül elmérgesedett szlovák–magyar kapcsolatok kizárólag a kétoldalú párbeszéd révén juthatnak túl a mélyponton, egyre egyértelműbb, hogy Budapest és Pozsony erre nem lesz képes a nemzetközi fórumok közvetítése nélkül. Annál is inkább, mivel a két ország történetében példátlan viszály nem kerüli el a legmagasabb közjogi méltóságokat sem.
Mi történik, ha a Menyasszonyból üldözött zsidó lány lesz, Bill náci mundért ölt, a Kutyaszorítóban kemény főhősei pedig amerikai egyenruhában kezdenek el igazságot osztani? Nos, ha mindezen korábbi szereplői találkoznak Quentin Tarantino boncasztalán, akkor eredményként megkapjuk, milyennek is kellene lennie egy második világháborús filmnek a kissé excentrikus amerikai filmes zseni stílusában.
Élni vagy túlélni? Lehetne ez a modern dráma történetében a shakespeare-i „Lenni vagy nem lenni?” kérdés aktualizált párja. Mert lenni nem ugyanaz, mint élni: az általam meghatározott jelentéstartományban az élet nem csak az életfunkciók meglétét jelenti, annál sokkal magasabb kategóriát képvisel.