Fotó: Archív
Egyebek mellett ez derül ki a Gorbacsov-alapítvány archívumából Londonba került feljegyzésekből, amelyek másolatait a napokban a The Times ismertetése szerint egy Pavel Sztroilov nevű fiatal író vitte magával néhány éve, amikor Londonba költözött. Sztroilov a volt szovjet elnök moszkvai alapítványánál kutatott, és „felismerte ezeknek a feljegyzéseknek a hatalmas történelmi jelentőségét”.
A vezető brit napilap által idézett részletek szerint Thatcher – aki 1979-től 1990-ig állt az akkori konzervatív brit kormány élén – 1989-ben, a berlini fal leomlása előtt két hónappal tett moszkvai látogatása során azt mondta Gorbacsovnak: sem Nagy-Britannia, sem Nyugat-Európa nem akarja Németország újraegyesítését. A brit miniszterelnök világossá tette: azt szeretné, ha a szovjet vezető minden tőle telhetőt elkövetne a német egyesülés megakadályozásáért. A Gorbacsovval tartott „rendkívül őszinte” megbeszélésen – amelynek tartalma teljes egészében eddig nem került nyilvánosságra – Margaret Thatcher kifejtette azt is, hogy Kelet-Európa destabilizálódása és a Varsói Szerződés felbomlása sem áll a Nyugat érdekében. „Nem akarunk egyesült Németországot, ez felborítaná a háború utáni határokat. Nem engedhetjük, hogy megrendüljön az egész nemzetközi helyzet stabilitása, és veszélybe kerüljön saját biztonságunk” – hangoztatta a köztudatba Vasladyként bevonult Thatcher asszony.
A The Times ismertetése szerint a brit kormányfő elismerte, hogy amit mond, az „meglehetősen különbözik” a nyilvános nyugati közleményektől és a hivatalos NATO-kommünikéktől, de azt tanácsolta Gorbacsovnak, hogy ezekre „ne figyeljen oda”. A feljegyzések árulkodnak arról is, hogy a Kremlben milyen zavarodottságot okoztak a kelet-európai megmozdulások, valamint keletnémetek ezreinek menekülése Magyarországra és Csehszlovákiába. Ugyancsak kitűnik az iratokból, hogy Gorbacsov mennyire gyűlölte az öreg kelet-európai kommunista vezetőket; a The Times idézete szerint a szovjet államfő Erich Honeckert, a Német Demokratikus Köztársaság akkori vezetőjét egy ízben „seggfejnek” nevezte.
| Erősebben hat a Németország nyugati részén élőkre a fal iránti nosztalgia, mint az egykori NDK lakóira – derült ki a Stern magazin felméréséből, amelyet a berlini fal leomlásának 20. évfordulójának közeledtével ismertettek. A nyugatiak 16 százaléka szívesen látna egy újra felemelkedő falat, szemben a keletiek 10 százalékával – derült ki a Forsa kutatóintézet által végzett felmérésből. A válaszadók 55 százaléka szerint ideje lenne megszüntetni a szolidaritási alap néven ismert bőkezű pénzügyi programot, amelynek célja a keleti tartományok gazdasági felzárkóztatása. A megkérdezettek fele állt ki amellett, hogy a keleti országrészben élők nyugdíját hozzák egy szintre a gazdagabb nyugati lakosokéval. Az „ossik” nyugdíja ugyanis még a fal leomlása után 20 évvel is alatta marad a nyugaton megállapítottnál. Németország november 9-én ünnepli a hidegháború egyik jelképének, a berlini falnak a leomlását. A falat 1961-ben építették a keletnémet hatóságok, hogy megakadályozzák az NDK-ban élők nyugatra történő menekülését. |
A brit lapban közzétett részletek szerint az iratok feltárják emellett, hogy a szovjet vezetés maga is fontolóra vette a berlini fal lebontását. Eduard Sevardnadze akkori szovjet külügyminiszter a politikai bizottság 1989. november 3-i ülésén vetette fel, hogy „jobb lenne, ha mi magunk döntenénk le a falat”. A The Times szerkesztőségi kommentárjában megállapítja, hogy Margaret Thatchernek nem volt igaza: az újraegyesült Németországnak megingathatatlan helye van a demokratikus országok nyugati családjában, és ez „ünneplésre ad okot”. Különben nemcsak Thatcher, a Vaslady óvott Németország korai egyesítésétől. Francois Mitterrand francia államfő egy neki tulajdonított kijelentés szerint ezeket mondta: „Én annyira szeretem Németországot, hogy inkább kettőt szeretnék belőle.”
„Az Egyesült Államok vezetői látták, milyen folyamat zajlik a kommunista országokban 1989-ben, de nem akartak hibát elkövetni, nem akarták visszavetni a folyamatot” – mondta idősebb George Bush akkori amerikai elnök abban a dokumentumfilmben, amelyet a CNN hírtelevízió mutatott be a napokban az 1989-es magyarországi határnyitásról. A tágabb összefüggés akkor is az Egyesült Államok és Oroszország viszonya volt – tette hozzá Bush.
„Később Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár elmondta nekünk, hogy ha mi túlreagáltuk volna az eseményeket, akkor fogalma sincs, hogy mi történt volna. Rengeteg szovjet katona állomásozott az NDK-ban és egész Kelet-Európában, és mi nem akartunk olyan újabb felkeléseket, mint amilyeneket korábban Magyarországon vagy Csehszlovákiában levertek.” A szocialista országok pártfőtitkárai mind Moszkvába utaztak 1989 márciusában, és találkoztak Gorbacsovval.
A volt szovjet vezető így nyilatkozott a dokumentumfilmben: „Azt mondtam nekik: hatalmas változások elé nézünk. Ami a mi országunkat illeti, mi elkezdjük a változásokat. Ami az önök országait illeti, mi nem avatkozunk bele az önök ügyeibe. Szerintem nem hittek nekem.” Németh Miklós akkori magyar miniszterelnök pedig azt mondta: a magyar kormány lépésről lépésre, hetente tesztelte Moszkvát, kezdve attól, hogy az iskolákban eltörölték az orosz nyelv kötelező oktatását. Minden egyes intézkedés után Budapest várta, hogy érkezik-e tiltakozás a szovjet vezetéstől. Nem érkezett egyik esetben sem, ezért merték mindig megtenni a következő lépést a függetlenedés útján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Látogatottsági adatok