Dúl a Sarkozy–Villepin-háború

Az államüggyé váló hamisítási perben a volt miniszterelnököt és négy társát a rágalmazásban való bűnrészesség mellett hivatali visszaéléssel és lopással is gyanúsítják. A „Clearstream-ügy” középpontjában egy 2003-ban összeállított, utóbb hamisítványnak bizonyult lista áll, amely több mint nyolcszáz közéleti személyt, jobb- és baloldali politikusokon kívül a gazdasági élet legfőbb szereplőit keverte pénzmosás gyanújába.

A vád szerint Villepin – még külügyminiszterként – 2004 januárjában Jacques Chirac akkori államfő tudtával titkosszolgálati nyomozást rendelt el a hozzá eljuttatott lista ellenőrzésére, s miután megbizonyosodott arról, hogy hamisítványról van szó, nem akadályozta meg, hogy azt politikai manipulációra használják fel. A listán ugyanis szerepelt Nicolas Sarkozy – akkori belügyminiszter, korábbi gazdasági miniszter – is, aki Villepin riválisa volt a jobboldali elnökjelöltségért folytatott küzdelemben. A listát időközben egy névtelen feladótól egy korrupciós ügyeket vizsgáló bíró is megkapta, majd a sajtó is közölte. A rágalmazást kivizsgáló eljárás ekkor indult meg.

Sarkozy: henteskampóra a bűnössel!

A Clearstream-ügyből két évvel később, a 2007-es elnökválasztás előtt lett politikai botrány, miután az elnökjelöltségre pályázó Sarkozy tudomást szerzett arról, hogy a hamisítvány ügyében korábban az azóta kormányfővé kinevezett Villepin titkos nyomozást rendelt el az ő tájékoztatása nélkül. Sarkozy ezt követően nyilvánosan meggyanúsította saját miniszterelnökét.

„Henteskampón végzi, aki ezt az egészet kitalálta” – hangoztatta állítólag politikai körökben Franciaország jelenlegi, magyar származású államfője. Feljelentése alapján az ügyészség azt feltételezi, hogy Villepin részt vett a Sarkozy lejáratására megtervezett manipulációban, megvádolva több száz más közéleti személyt is azzal, hogy a luxembourgi Clearstream pénzintézeten keresztül mostak tisztára a francia fregattok 1991-es tajvani eladásából származó pénzeket.

„Eljött az idő, hogy az V. köztársaság manipulációs ügyeitől örökre megszabaduljunk. Bárki is áll a háttérben... itt az idő, hogy a gyanúsítottak magyarázatot adjanak, a bírók pedig ítélkezzenek” – jelentette ki a közelmúltban az azóta elnökké választott Sarkozy. Eközben a per fő vádlottja szerint „sötét ügyről” van szó, amelyet „mesteri módon állítottak össze”. Villepin a Le Figaro című napilapnak adott interjúban elmondta: nem sajnál semmit, és be fogja bizonyítani ártatlanságát a hamisítási ügyben. Különben az október 23-áig tartó perben – amelyet megfigyelők az évtized franciaországi perének neveznek – a Sarkozy–Villepin-konfrontációra már az elmúlt napokban sor került.

A volt francia kormányfő az első, szeptember 21-i tárgyaláson az egyik magánvádló, Nicolas Sarkozy „vérszomját” okolta perbefogásáért. „Egy ember, Nicolas Sarkozy vérszomja miatt vagyok itt, aki egyben a Francia Köztársaság elnöke. Szabadon és tisztára mosva fogok innen távozni, a francia nép nevében – jelentette ki a bíróságon Villepin a sajtó képviselőinek. – Egyesek szeretnék azt hinni, hogy hazánkban nincsenek politikai perek. Én is szeretném ezt gondolni. De hát itt állunk 2009-ben, és Franciaországban vagyunk... Tudom, hogy az igazság győzedelmeskedni fog”.

Villepin politikai karrierje is tét

Ezzel egy időben Sarkozy olajat öntött a tűzre, amikor a napokban sugárzott egyik tv-interjújában „bűnösöknek” nevezte a Clearstream-ügy gyanúsítottjait. „Két év nyomozás után a független vizsgálóbírók úgy ítélték meg, hogy a bűnösöknek a büntetőbíróság elé kell kerülniük” – mondta az államfő egy kérdésre válaszolva. Szavai miatt Sarkozy politikai és jogi bírálatok kereszttüzébe került, Villepin ügyvédjei például „botrányosnak” minősítették, hogy semmibe vette az ártatlanság vélelmét. Francois Hollande, az ellenzéki Szocialista Párt korábbi vezetője szerint „az elszólás azért kellemetlen, mert Nicolas Sarkozy államfőként felügyeli az ügyészséget.

Vagyis áldozata lett annak, amit maga kreált. Azzal, hogy felperes az ügyben, olyan zavart teremtett, ami miatt az egész ügy visszaüt rá”. A centrista Modem elnöke úgy véli, az epizód rávilágított az elnök problematikus helyzetére: „Freud azt mondaná, hogy ez az elszólás mindent elárult Nicolas Sarkozynek az ügyben betöltött nem egyértelmű szerepéről” – mondta Francois Bayrou. Hírmagyarázók ugyanakkor úgy vélik, hogy nem feltétlenül elszólás volt az ügyvéd végzettségű államfő részéről bűnösnek nevezni gyűlölt politikai riválisát, hanem jól végiggondolt taktika alkalmazása.

Sarkozy ugyanis hasonló polémia középpontjába került, amikor még belügyminiszterként „gyilkosnak” nevezte Yvan Colonnát a per megkezdése előtt, akit a korzikai prefektus megölésével vádoltak. A botrányt követően a gyanúsított ügyvédjei eljárást kezdeményeztek Sarkozy ellen, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy nem foglalhat állást addig, amíg a volt belügyminiszter a köztársasági elnöki posztot betölti, ott ugyanis mentelmi jogot élvez.

A nagy érdeklődés övezte per kimenetelén egyébként Dominique de Villepin politikai karrierje múlik, aki politikai elszigeteltsége és Nicolas Sarkozy elnökké választása ellenére sem mondott le elnöki ambícióról, s arról, hogy revánsot vegyen riválisán. A francia televíziók állandó meghívottjaként Sarkozy minden reformját kritizálja és a jelenlegi kormánypolitika egyik legfőbb ellenzője. Elmarasztaló ítélet esetén Dominique de Villepinre akár öt évig terjedő börtön- és 45 ezer eurós pénzbüntetés is kiszabható.