A lassan negyven éve zenélő Gil Scott-Heron egyike azoknak a színes bőrű amerikai előadóknak, akik majdnem belerokkantak a rock and roll életformába. Mint sokan kortársai közül, a bariton hangú dalszerző-énekesként, költőként megismert és elismert zenész is megjárta a maga poklát: utóbbi jó pár éve a súlyos drogfüggőség és a letöltendő börtönbüntetések jegyében zajlott, így az aktív zenei pályafutása valahol az elmúlt évtized közepén megszakadt.
És akkor lehet ragozni, és lehet folytatni a leckét, elölről: én gyűlölök, te gyűlölsz, ő gyűlöl, mi… ti… ők… Mint az elemiben nyelvtanórán. Március tizenötödike túl közel van Marosvásárhely fekete márciusának évfordulójához, különben is húsz esztendővel ezelőtt nemzeti ünnepünknek volt némi köze ahhoz, hogy Erdély-szerte fokozódjon a magyarellenes, Vásárhelyen pogromba torkolló hangulat.
Aki azt gondolta, hogy Marosvásárhely megússza 1990 márciusát keserű emlékekkel és mély sebek hagyta fájdalmakkal, sajnos tévedett. Ezek, hála az idő múlásának, egyre morzsolódnak, halványodnak, hegednek, tompulnak.
"Minden idegen karmester csodálkozik, hogy Székelyudvarhelyen telt házas koncertek vannak közel 600 ember részvételével, a kamaraesteket pedig 200-250-en hallgatják. Ez azt jelenti, hogy sikerült közelebb hozni az emberekhez a szépet és a jót, egy-egy koncert után látni lehet az arcokon, hogy derűsek, jól érzik magukat." Interjú Bodurián János udvarhelyi hegedűtanárral, iskolaigazgatóval.
Írásomat elsősorban Beder Tibor Apadó fájdalom című könyve ihlette. Ebből a nagyszerű munkából - amit amúgy nyomatékosan ajánlok minden magyar figyelmébe, többszöri elolvasás céljából - idéznék egy nagyon érdekes részletet. Az esemény Nagyszebenben zajlik, abban az időszakban, amikor Európa kulturális fővárosa címével büszkélkedhetett. Tájékozott emberek tudják, hogy aki a várost meg akarja tekinteni, az legkönnyebben a központjában álló...
A legendás ágyúöntő, Gábor Áron emléke előtti tisztelgés jegyében várja Háromszék az idei március idusát. Közel négy évtizednyi „száműzetés” után hazaérkezett Gábor Áron ágyúja. Az 1848-as háromszéki önvédelmi harc egyetlen fennmaradt ágyúját március 12-én este mutatják be a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban az In memoriam Gábor Áron elnevezésű kiállítás keretében. A hazatérés kétségtelenül sokkal több múzeumtörténeti...
„Nagyszalonta polgármestereként céljaim közt szerepelt, hogy ne csak a maradiságot ápoljuk, teremtődjék meg egy igazi helyi kultúrbástya. Szalonta nem csak azért híres város, mert ott született Arany János, még kb. húsz, lexikonokban nyilvántartott személyiség látta meg ott a napvilágot. Az ő tiszteletükre létesítettük a szoborparkot, de sokat lendített a város nyitottságán a határátkelő megnyitása, az állandósított rendezvények, a közösségi...
De ha magyar vagy, miért élsz Romániában? Ezt a – számunkra már elkoptatott – kérdést szegezték nekem talán legtöbbször február 13. és 18. között a Berlinale Talent Campuson, amelyre a válasz sokak számára éppen olyan kuriózumnak számított, mint például nekünk az, hogy „most láttam életemben először havat”. 95 országból 350 fiatal filmest válogattak be – közel 5000 jelentkezőből – a Berlinale Talent Campusra (BTC), amelyet a 60. Berlini...
Nagyot téved, aki azt hiszi, hogy Romániában már nincsenek előítéletek. Például a nemzetiségi hovatartozást illetően. Jaj, ne tessenek a szívükhöz kapkodni, nem a klasszikus románok elnyomják a magyarokat esetről lesz szó alant, de még arról sem, hogy a Székelyföldön többségben levő magyarok földbe tiporják a szegény románokat. Egyszerűen csak arról van szó, hogy létezik negatív előítélet, s ebben mi, magyarok és ők, románok kéz a kézben járunk –...
Híres ember könyvét kézbe venni mindig valami pluszizgalmat jelent. Mondom ezt azért, mert sokaknak itt, a határ román oldala mellől a magyar tévéből régóta ismert Aczél Endre újságíró legalább olyan híres személyiség, mint a manapság egymással vacsorázgató, vagy őserdőkben bohóckodó celebek. Ez az ismertség azonban éppenhogy nem lett akadálya annak, hogy Aczél nagyváradi szereplése egy enyhe lefolyású (kultúr)politikai botrányba fulladjon.
„Máig sem értem, miért bűn operettet játszani, ha igényli a közönség, és észre kellene venni, hogy az alternatív, kisszínpadi produkciók – a színházban vagy a színháztól független színpadokon – sokszorosan nagyobb érdeklődésre tarthatnak számot, miközben a színház nagyterme folyamatosan kong az ürességtől. Ezért a műsorpolitika a hibás. Szerintem kötelező lenne végre színházi piackutatást végezni, s nem elfelejteni, hogy a közönségre is...
Anglia délnyugati részén, Londontól 185 kilométerre fekszik Bristol, az Egyesült Királyság kilencedik legnagyobb városa, mely egy szürke ipari településből mára a régió kulturális és oktatási központjává vált.
Büntethető lesz Magyarországon a holokauszttagadás, amennyiben Sólyom László köztársasági elnök aláírja az Országgyűlés által hétfőn elfogadott, a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló törvénytervezetét.
Az 1970-es és 80-as években, mint kolozsvári egyetemi hallgató, majd brassói tanár tapasztalhattam azt, amiként Nicolae Ceauşescu jól képzett diplomatái bárhol és bármikor lehengerlik a magyarországi, vagy más államok jogvédő szerveinek azon akcióit, amelyek az erdélyi magyarság jogfosztását, erőltetett aszszimilációját tárták a nagyvilág elé.
"Számunkra a Kiss Stúdió Színház nem aranybánya, még csak nem is komoly bevételi forrás. De ne használjunk nagy szavakat, talán a lutheri megfogalmazás parafrázisa illik legjobban miránk is: tesszük, amit felvállaltunk, tesszük, mert másként nem tehetünk."
Mint sok más országban, nálunk is bonyolult, időigényes és költséges a pereskedés. Egyfajta „jogviták inflációjáról” is beszélhetünk, mely az igazságszolgáltatást lelassítja, megbénítja.
Ahhoz képest, hogy szép emlékű Kádár József bő száz esztendővel ezelőtt a saját költségén jelentette meg az akkori megyeszékhelyen, Dés városában Szolnok-Doboka vármegye monográfiáját, ezt a Tagányi Károly és Réthy László adatgyűjtését felhasználó közel négyezer oldalas, hétkötetes művét, könyvtámogatásban nem sokat változott a helyzet.
Látogatottsági adatok