Ma már inkább csak az idősebbek emlékeznek rá, pedig volt vagy másfél év a hazai magyar rádiózás történetében, és éppen a decemberi fordulat után, amikor Erdély-szerte sok helyütt megállt az élet, soha nem politizáló falusiak is hazaballagtak a mezőről, mert eljött a három óra, és nekik muszáj volt Mag Pétert (Kécsa, Temes megye, 1931. október 29.– 2012. december 18., Bukarest) meghallgatniuk.
A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság kiadványának, a Partiumi füzeteknek a jubileumi, 70. kötete Kupán Árpád történésznek a 19. század végét, a 20. század első felét meghatározó két nagyváradi polgármesterről, Rimler Károlyról és dr. Soós Istvánról írott könyve.
Lapunkban nemrég (Írók ügynökügyeire derült fény, Krónika, november 28.) cikkeztünk arról, hogy az erdélyi magyar közélet újabb neves szereplőiről tárta fel Könczei Csilla kolozsvári egyetemi adjunktus, néprajzkutató, hogy jelentettek a román kommunista titkosszolgálatnak. A szerző édesapja, Könczei Ádám néprajzkutató megfigyelési dossziéjának tanulmányozása után indított, világhálós blogjában ezúttal Szőcs István, Varró János és Veress Zoltán...
Amikor olyasmiket olvasunk még 2012-ben is, hogy a románok 38 százaléka és az erdélyi magyarok 20 százaléka szerint jobb volt a kommunizmus, mint ami most van – egyszerűen megáll az ész.
Szőczy Árpád Drakula árnyéka című dokumentumfilmjének ismertetésével emlékezett meg az Adevărul című bukaresti napilap arról, hogy 1989. december 16-án Tőkés László református lelkész temesvári parókiája elől indult a Ceauşescu-diktatúrát megdöntő népfelkelés.
„A környezettudatosságot otthon, családban kell elkezdeni, hogy a gyerek abba nőjön bele (...), úgy veszem észre, ha a gyerek nem azt látja-hallja otthon is, hogy nem szabad bármit beledobálni-beleengedni a vízbe, akkor nem nagyon figyel ránk.” Beszélgetés Gergely István nagyváradi vízügyi szakemberrel.
A románok négyötöde korrupt és bűnöző politikusokra voksolt, a választások kimenetele katasztrófát jelent mind az ország, mind az Európai Unió számára – írta a december 9-i parlamenti megmérettetés kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap szerint az új parlament még a réginél is lényegesen roszszabb. A megválasztott képviselők és szenátorok csaknem egyharmadának semmi keresnivalója nincs egy jogállam törvényhozásában: köztük éppúgy akadnak...
Most, hogy lecsengett ez a borzasztó választási kampány, talán el kellene gondolkodnunk azon, kiket és milyen módon pécézünk ki mint szekus besugókat, és meddig hagyjuk büntetlenül lébecolni a zsaroló, erőszakoskodó tartótiszteket.
Egyetlen árva lélek nem érezte úgy hétfőn este Bukarestben, hogy az utcán kellene örömtáncot járnia, amiért történelmi mértékű győzelmet aratott a balliberális szövetség. Hideg volt és havazott ugyan a román fővárosban, de nem ezért maradt el a dáridó.
Iványi Ödön (Nagyvárad, 1854. november 18. – Nagyvárad, 1893. október 19.) neve ma legfeljebb a szakmabeliek körében hangzik ismerősen. Az irodalmunkról készült, összefoglaló munkákban hiába keressük, művei könyvritkaságnak számítanak. Pedig a magyar irodalom és hírlapírás egyik megújhodó, műfajilag is sokfelé ágazó korszakában élt és alkotott. Ekkor hódítja meg olvasóit Mikszáth, készülődik Krúdy és Ady, a régi és az új egyszerre van benne az...
Negyven éve, 1972. december 11-én járt – eddig legalábbis – utoljára ember a Holdon, az amerikai Apolló-17 űrhajó küldetésével lezárult az űrkutatás leglátványosabb korszaka. A Hold meghódítása a Szovjetunió és az Egyesült Államok között 1957-től, az első szputnyik fellövésétől folyó űrverseny fontos célpontja volt.
Kevesen tudják, hogy a székelyeknek Gábor Áront évszázadokkal megelőző ágyúöntő mesterük is volt. A valószínűleg a háromszéki Bereckből származó Orbán Konstantinápoly bevételekor (1453) szerzett el nem évülő érdemeket magának, kivívva az Oszmán Birodalom tiszteletét.
Sokadmagammal együtt állítom: magyar részről a március 16–21-ei események elsősorban a marosvásárhelyi és nem marosvásárhelyi magyar közösségről, a „kisemberekről” szólnak, és csak másodsorban a magyar (csúcs)politikusokról, akik többnyire nem tartózkodtak a városban, vagy nem vettek részt az eseményekben.
A nyelvföldrajzban és nyelvjáráskutatásban is jelentőset alkotó Murádin László kolozsvári nyelvésznek a közelmúltban újabb – sorrendben a tizedik – nyelvművelő kötete jelent meg a nagyváradi Europrint Könyvkiadónál Babér és borostyán címen.
Október 6-a helyett első ízben idén emlékeztünk október 18-án Tamás Andrásra és Sándor Lászlóra, az 1849-ben kivégzett két honvéd vértanúra. Meglepődve olvashattuk a Krónikában, hogy Tamás Andrást nem a Kolozs megyei Szamosfalván akasztották föl, ahogyan eddig tudtuk, hanem Szamosújváron.
Rettegtek egy nagyot közvetlenül az Orbán-kormány megalakulása után a különböző nyugat-európai elemzők, amiért – szerintük – nacionalista, revizionista, a szomszédos országokat lenéző politikai garnitúra rendezkedik be Budapesten, veszélybe sodorva a térség stabilitását.
Verestóy Attila szenátor a magánszemélyek, míg a szervezetek között a Bernády György Közművelődési Alapítvány, valamint a Mudura Sándor érdekeltségébe tartozó, nagyváradi Lotus Market Rt. és a Plaza Invest Rt. számított az RMDSZ legbőkezűbb adományozójának 2008-ban – derül ki az önmagát erdélyi magyar, közéleti enciklopédiaként meghatározó Tulipédiaportál összeállításából. Romániában a pártfinanszírozásra vonatkozó, 2006/334-es számú...
Látogatottsági adatok