Ellenzék az erkélyen

Nem a Szociálliberális Unió (USL) iránti bizalom vezette az alapvetően egy irányba szavazókat, hanem az elmúlt évek alatt felgyülemlett, mérhetetlen düh azok iránt, akik szó nélkül fogadták el az IMF megszorító javaslatait, s hozták ezáltal reménytelen helyzetbe emberek millióit. A büntetési vágy, a jogosnak ítélt bosszú akkor sem vált ki féktelen lelkesedést, ha méltó válasznak tűnik és sikerrel jár. Az USL volt kéznél, így ezzel az összetákolt, alkalmi társulással vettek elégtételt a romániai voksolók az Igaz Románia Szövetség (ARD) név mögé bújt, jobbközép demokratákon, Traian Băsescu államfő kedvencein. A balliberálisok vezetői nyilvánvalóan tisztában vannak sikerük kétes hátterével, látványosan kerülték a színpadias ünneplést.

A kétharmados USL-győzelem Romániában, Nyugat-Európában, de Magyarországon is sokaknak a Fidesz 2010-es „fülkeforradalmát” juttatja eszükbe, a párhuzam azonban erősen sántít. A több formációt tömörítő unió főszereplőit, a szociáldemokratákat és a jobbközép Nemzeti Liberális Pártot csupán egyetlen politikai cél köti össze: a Băsescuval való leszámolás. Az államfő december 9-én mély sebet kapott, az ARD kis frakcióvá zsugorodott, s ha most mandátumot szerzett képviselői és szenátorai folytatják a gátlástalan pártcsere hagyományát, akár köddé válhat az ellenzék. Ha sikerül keresztülvinni az elnök hatásköreit szűkítő alkotmánymódosítást, befejezettnek tekinthető az USL „történelmi küldetése”, azaz a két nagy párt újra egymásnak eshet, a Nemzeti Liberális Párt pedig Băsescuék kiiktatásával végre elfoglalhatja a jobboldal vezető erejének régóta áhított pozícióját. Hogy az együttélés rövid ideig sem lesz egyszerű, azt jól mutatja az urnazárást követő nyilatkozatháború az RMDSZ-szel folytatandó tárgyalásokról. A plagizálási botrányt túlélő Victor Ponta miniszterelnök állítólag csak azért akarja a koalícióban látni Kelemen Hunorékat, hogy csökkentse a liberálisok szövetségen belüli zsarolási potenciálját. Ezt a feltételezést erősíti az RMDSZ bevonása elleni heves liberális tiltakozás is. Ennyit a nagy győzelmet arató USL jövőjéről.

Egyelőre nehéz megsaccolni, mikor kerül sor a hatalmi szövetség széthullására, addig viszont jelképes díszelemmé válhat Bukarestben az ellenzék, amely kormánypárti tervek szerint a képviselőházi ülésterem erkélyén kaphat helyet, mivel közel 120 fővel növekszik a bukaresti parlament létszáma. Az elkövetkezendő néhány nap, esetleg hét zenéje, hogy az ötszázalékos küszöböt éppen csak átlépő RMDSZ is felülnézetből kísérheti-e figyelemmel az USL térfoglalását, avagy ismét a hatalom vonzáskörébe kerül. A vasárnapi izgalom mellett ez most részletkérdésnek tűnhet a magyar pártnak. Eddigi történetének leggyengébb eredményét érte el az RMDSZ, vezetői körmüket rágva figyelték a részvételi adatokat. A versenyhelyzet, az RMDSZ szürke kampánya, de a merész céljaihoz képest halvány eredményeket felmutató Erdélyi Magyar Néppárt autonómiát sürgető szlogenjei sem tudták a Románia egészére jellemző politikai kiábrándultságból felrázni az erdélyi magyarokat. Utolsó figyelmeztetésnek talán még jól jött ez a vasárnap.

Pataky István

A szerző a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese