Ponta, a vitatott kormányfő

Tíz román közül hat el sem ment szavazni, ami hozzájárult az eredményhez. „Ám ami történt, az mindenki szeme láttára történt: az alkotmány többszöri megsértése; az alkotmánybíróság elleni támadások; bírák, ügyészek és független újságírók megfélemlítése; büntetőjogi következményekkel való fenyegetőzés olyan ellenzéki személyekkel szemben, akik külföldön »rágalmazták« Romániát; a korrupció elleni ügyészség mint »sztálini« intézmény bezárásával történt ismételt fenyegetés; a »hideg puccs«, amely a nyáron Traian Băsescu elnök felmentési kísérletében csúcsosodott ki. Az EU kénytelen volt beavatkozni, hogy védelmébe vegye a jogállami intézményeket Ponta kormányfővel és Antonescu szenátusi elnökkel szemben. Mégis mindkettőjüket beválasztották a parlamentbe” – állapítja meg a FAZ, amelynek munkatársa szerint mindenki számára, aki összehasonlította Ponta külföldi megnyilatkozásait az odahaza mondottakkal, világos volt, hogy a „dottorénak” nemcsak a disszertációja, de politikai pályafutása is hazugságon és csaláson alapul.

A cikkíró úgy véli, a romániai fordulat nem csupán a jogállam aláásásának egy tünete. Olyan geopolitikai következményekkel is jár, amelyeket Washingtonban jóval tisztábban látnak, mint a hatalompolitikai értelemben rövidlátó Brüsszelben. Hillary Clinton a múlt héten a NATO-tag Romániát egy sorban említette Oroszországgal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal. „Az oroszbarát, Európa- és Nyugat-ellenes erők összefonódása által uralt USL győzelme jelentős kockázatot hordoz egy olyan térségben, amely Moszkva erősödő befolyásának van kitéve. Görögország után Románia a második heveny probléma a Balkánon az EU és a NATO számára. A transzatlanti szövetségek délkeleti szárnya kezd kirojtozódni” – vélekedett a konzervatív német újság. A konzervatív Die Presse azt emeli ki, hogy a Băsescuval szembeni hatalmi játszmában most az újraválasztott Victor Pontának vannak jobb lapjai. A földcsuszamlásszerű győzelem lehetőséget teremt a kormányfő számára, hogy átírja az alkotmányt.

„Brüsszel szorosan figyelemmel követi, hogy Ponta és Băsescu meg tud-e egyezni. A kétharmados többség nemcsak az elnöki jogkörök megnyirbálásához, de olyan törvényhozási lépésekhez is megnyithatja az utat, mint például az alkotmánybíróság döntéseinek hatályon kívül helyezése” – írta a lap. A Der Standard liberális osztrák napilap szerint a választások eredménye ugyanazt mutatja, mint az államfő leváltásáról kiírt nyári népszavazás: a románok nagy többsége nem akarja Băsescut és a hozzá közel álló konzervatívokat a hatalomban látni. A lap szerint ennek oka a takarékossági politika, amely elsősorban a legszegényebbeket terhelte, és amelyet nem magyaráztak el megfelelően. „Döntő fontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is szemmel tartsa a romániai eseményeket” – írta a Der Standard.
Románia újabb fejtörés az Európai Uniónak címmel közölt elemzést a választások eredménye kapcsán a Le Figaro. A konzervatív francia lap szerint elképzelhető, hogy az elsöprő győzelmet arató, Victor Ponta vezette balközép koalíció minden hatalmat magához ragad. Ennek a győzelemnek a megmagyarázásához a szerző, Areille Thédrel szerint nem elegendő „a demokratikus kultúra hiánya és az USL-hez közeli oligarcháknak a legfőbb audiovizuális médiumok feletti ellenőrzése”. „A választók vasárnap Traian Băsescu államfő 2010-ben megkezdett megszorító politikáját büntették. A probléma az, hogy az USL kampánya a költségvetési szigor ellen nacionalista és Európa-ellenes retorikára épült” – hangsúlyozta a lap, amely szerint a Băsescu és Ponta közötti megoldatlan konfliktusnál nyugtalanítóbb az, hogy a Ponta vezette koalíció bejelentette: módosítani szeretné az alkotmányt oly módon, hogy folytassa nyári lendületét, és megszerezzen minden hatalmat. Hozzátette: „hasonlóan ahhoz, ahogy Orbán Viktor tette Magyarországon, az USL hozhatja létre a második tekintélyelvű demokráciát az Európai Unió perifériáján.”

Hol az új nemzedék? – teszi fel a kérdést Jean-Michel de Waele, az Université Libre de Bruxelles (ULB) Kelet-Közép-Európa-szakértője, akit a La Libre Belgique belga napilap szólaltatott meg a román választásokkal kapcsolatban. A szakértő szerint míg Schmitt Pál és Karl-Theodor zu Guttenberg Pontáéhoz hasonló helyzetben lemondott plágiumügye miatt, addig Pontát kormányfővé választják. A szakértő ebből arra a következtetésre jut, hogy Romániában nem látni olyan új politikai nemzedéket, amely másként beszél és másként viselkedik, mint az elődök. „Ponta államférfiként tüntethetné fel magát, ha nem sajátítana ki minden hatalmat, ha meghagyna az ellenzéknek bizonyos felelősségi köröket, ha nem mozdíttatná el az elnököt már holnap reggel” – mutat rá Jean-Michel de Waele. A Tagesspiegel liberális német lap Orbán példája szerint címmel közölt beszámolót a választásokról. A szerző kifejtette: Victor Ponta, az átmeneti kormány „vitatott miniszterelnöke” a kétharmados parlamenti többség megszerzését tűzte ki célul, amivel biztosítani kívánta a lehetőséget, hogy a saját belátása szerint változtathassa meg az alkotmányt, „hasonlóan, mint magyar kollegája, Orbán Viktor”. A szerző egy román politológust idézve hozzátette: Ponta számára Orbán kormányzása fontos modell