Új éghajlati összefüggést tártak fel az antarktiszi jégből.
Egy európai kutatócsoport az Antarktisz jégmezőin végzett jégminta-elemzést. Ennek eredményeként az északi- és déli-sarkvidékek éghajlata között – mindeddig ismeretlen – összefüggéseket tártak fel, amelyekben nagy szerepet játszanak az óceáni áramlatok. Nem kizárt, hogy alaposan át kell gondolni eddigi klímamodelljeinket.
A nanotechnológia több ezer éves alkalmazására bukkantak a francia múzeumi kutatási és restaurálási nemzeti központ munkatársai. A nanotechnológiát joggal tartjuk a legmodernebb, a napjainkban leggyorsabban fejlődő tudományágak egyikének, az ókorban kidolgozott hajfestési technológiából azonban ma is tanulhatunk.
Egy tanulmány szerint a Föld országútjain közlekedő autók száma a század közepére akár meg is négyszereződhet, s ez jelentősen növeli majd a légkör szennyezettségét.
Napjainkban a közúti személy- és áruszállítás az első számú fosszilisenergia-fogyasztó, és ez nagyságrendjét tekintve várhatóan a jövőben sem fog megváltozni.
Az Erdélyi Magyar Alap célja
a. Az erdélyi magyar családok gyermekvállalásának elősegítése, a nagycsaládosok segítése, nemzeti közösségünk fogyásának megállítása;
b. A magyar intézmények támogatása, anyagi megsegítése;
c. A magyarsághoz való tartozás társadalmi presztízsének növelése;
d. Karitatív segítségnyújtás a rászorultaknak.
Kelet-Európa az 1950-es években.
Kun Miklós történész előadása a Mindentudás Egyetemén hangzott el 2006. október 16-án. Alább az előadás szerkesztett szövegének második, befejező részét közöljük.
Beszélgetés M. Kecskés András pantomimművésszel.
„A pantomim olyan kommunikációs eszköz, amely a legősibb gyökerekhez nyúl vissza. Az érzékek útján kommunikál, alapvetően kiiktatja a szót, sőt el sem akar jutni a szóig, inkább egyfajta gondolatátvitel történik játék közben.”
Megjelent ugyanis a regényem, a Jozefát úr, avagy a regénykedés. Jó kis könyv, csodálkozom is, hogy az utcán nem látom az embereket, amint – kezükben a könyvvel – fel és alá futkosnak a gyönyörűségtől, s néha odarohannak egymáshoz, hogy „Hát azt olvastad-e, amikor ez a Jozefát úr…” És így tovább.
Műsorajánló: az utóbbi években nagy közönségsikert arató Valami Amerika és a Magyar vándor alkotóinak nyolc részes sorozata látható keddenként (ismétlésben csütörtökönként) az m1-en. Herendi Gábor és Juszt Balázs szórakoztató útishow-jában két amerikai fedezi fel Magyarországot: Tamir Ardon Chicagóból érkezett, majdnem igazi orvos, mivel anatómiából doktorált, filozófia tanulmányai közben pedig romantikus vígjáték rendezésére – és...
Beszélgetés Balázs Mihály irodalomtörténésszel, egyetemi tanárral.
Nincsen kora újkori filozófiatörténet-kutatás az erdélyi unitáriusok eszméinek ismerete nélkül. Nagyon fontos, hogy a magyar kultúrában a megfelelő pozícióba helyezzük az unitáriusok eszmei örökségét, és bemutassuk a szövegeik irodalmi értékét is.
A DNS legújabb vizsgálatai szerint téves az a nézet, amely szerint egy-egy ember genetikáját tekintve szinte teljesen azonos. Az általánosan elfogadott nézet az Emberi Genom Projekt (HGP) öt évvel ezelőtti eredményeiben gyökerezik, ez ugyanis megállapította, hogy a Földön ma élő emberekből bármelyik kettő genetikai tartalmát és azonosságát tekintve 99,9 százalékban megegyezik egymással.
A Toronto Egyetem kutatóinak új tanulmánya szerint a világszerte milliók által használt fogfehérítő készítmények biztonságosnak tekinthetőek, mivel nem fokozzák a szájüregi rákok kialakulásának esélyét. A korábbi klinikai esettanulmányok adatainak elemzésén alapuló felmérés keretében Ian Monroe és munkatársai csaknem négyezer személy adatait dolgozták fel.
A Neander-völgyi és a modern ember örökítőanyaga csupán fél százalékban különbözik egymástól.
Amerikai kutatóknak egy különleges módszerrel sikerült megfejteniük a modern ember unokatestvéreként is emlegetett Neander-völgyiek genetikai információinak egy részét. Az első vizsgálatok alapján a két embertípus örökítőanyaga mindössze fél százalékban különbözik egymástól.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület, illetve a Babeº–Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia karának a múlt hét végén Kolozsváron lezajlott, témájában ’56-ra összpontosító tudományos ülésszakán elhangzott, hogy a rendszerváltozás óta eltelt több mint másfél évtizedben a kutatók nemigen tolakodtak a jobbnál jobb kéziratokkal/kötetekkel. Illetve, hogy szinte mindjárt a rendszerváltozás után az újságírók voltak az elsők, akik a forradalom és...
Kelet-Európa az 1950-es években. Kun Miklós történész előadása a Mindentudás Egyetemén hangzott el 2006. Október 16-án. Az előadás szövegét két részben, szerkesztett formában közöljük.
Sztálin 1953. márciusi halála után a Kreml új vezetőinek és vazallusaiknak a birodalom határain az államszocializmus megerősítésére kellett energiáikat összpontosítani. A diktátor ugyanis politikai és gazdasági csődtömeget hagyott maga után. A népek, nemzetek és...
November 21-én, 81 éves korában elhunyt Robert Altman, egyike a kevés igazán egyéni hanggal és meghatározó stílussal rendelkező amerikai filmrendezőknek. Viszonylag későn kezdődött, de bő hozamú filmes karrierje a szokásosnál is szélsőségesebb módon volt tele hullámhegyekkel és hullámvölgyekkel. Egyedi stílusa és munkamodora állandó konfliktusba sodorta a hollywoodi producerekkel. Legtöbbször ő nyert, de ennek a magatartásnak kárát is látta: azon öt...
Hosszú évek tapasztalata nyomán állíthatom, a honi ügyintézés lényege a Szent Pecsét beszerzése – a Pecsét az a kultikus valami, amelyből legalább egy mindig hiányzik. Az ország lakosságának jelentős hányada kora reggeltől késő délutánig üget az eltűnt Pecsét nyomában, mely kaján módon többnyire egy másik hivatalban van, vagy esetleg abban a hivatalban, amelyben legelőször jártunk, de már rég bezárt és legközelebb holnapután lesz nyitva. A dolog...
Könyvespolc – Király Farkas legújabb kötete
Király Farkas legújabb kötete a titokzatos és nagyon is poliszémikus f. versek címet viseli, így, kisbetűvel írva, ami többek között a folyamatosságra (a kisbetűs, de állandó előrehaladásra) utal, és korántsem arra, hogy az itt található szövegek Nagy F. Versek volnának. Ha valakinek mégis kétségei támadnának a címet illetően, annak maga a szerző nyújt fogódzót a kötet címlapjára helyezett...
A nagy társadalomtudósok szinte mindig polarizáló figuraként jelennek meg, akit egyesek csodálnak, mások pedig ócsárolnak, amíg nem lesz erősebb az a radikális kihívás, amely által saját elképzeléseiket a világ megértésére irányuló erőfeszítéseinkkel szembesítik. Milton Friedman legalább két okból volt óriás a modern társadalomtudósok között. Elsősorban azért, mert mélyen befolyásolta nem csupán saját területét a közgazdaságtanban, hanem...
Látogatottsági adatok