Az eltűnt Pecsét nyomában

Hogyan is írhatnánk le ezt a semmihez nem hasonlítható érzést, melyet sehol soha senki nem fog megtapasztalni azokon kívül, akik Romániában intéznek ügyeket? Rövidesen bizonyára „bürofória” néven külön fejezetben is foglalkoznak majd ezzel a honi pszichológia-tankönyvek, a meghatározás valahogy így fog hangzani: „Bürofóriának nevezzük Románia felnőtt lakosságának néhány pillanatig tartó euforiáját, azt a fellélegző (fény-az-alagú-végén) öröm-érzést, ami hosszas hivataljárás után az utolsó iroda elé érkezve tölti el őket. A bürofória igen rövid lejáratú: általában az illető irodába történő belépéséig tart. Zsúfolt hivatalok esetében, hosszas sorbanállással a bürofória terápiás célokra is alkalmazható depressziós, esetleg antiszociális betegek gyógyítására. A bürofóriát általában (az irodából történő kilépéskor) hisztérikus düh váltja fel, lásd 153. old.”
Mert a Szent Pecsétről általában az Utolsó Hivatalban esik szó, valahogy így:
Hivataloknő (hosszasan, undorodva nézi a kissé viharvert iratcsomót): És a Mindenhatósági-Ellenőrző-Õrző-Védő-Felügyelet pecsétje hol van? (Megvetéssel lehajítja az asztalra a dossziét, és unottan ásítva kinéz az ablakon.)
Alany (arcáról lehervad a mosoly, elpirul, toporog, dadogni kezd): A mmmi...micsoda? Az is kell? Honnan lehet beszerezni? Ezt nem...nem is tetszett említeni a múlt héten, amikor elindítottuk a folyamatot...
Hivatalnoknő (felhúzza szemöldökét, lassan visszafordulva végiméri az Alanyt): Hogyne mondtam volna, mindenkinek elmondom.
Alany (riadtan): Lehet, persze, igen...És hol is lehet beszerezni?
Hivatalnoknő (dühösen): A szomszéd szobában.
Alany (megkönnyebülten): Akkor átlépek gyorsan, és máris hozom.
Hivatalnoknő (kaján vigyorral, egykevűen babrálva az íróasztalon): Jó, de a Felszerelhetőségi-Engedélyének-Eredetije-és-Közjegyző-Előtt-Hitelesített-Változata-és-Két-Fénymásolata magánál van?
Alany (egyre idegesebben, szikrázó tekintettel): Nincs. Miért?
Hivatalnoknő (széles mosollyal, nyájasan): Naaaa, hát anélkül nem lehet...Jöjjön hétfőn ugyanebben az órában (hirtelen feláll, hátat fordít, pakolni kezd egy szekrényben, és többé nem méltatja figyelemre az Alanyt).
Tudjuk mi azt a tévéből: a kormánynak sem könnyű, ráadásul milyen nehéz. Dehogyis akarhatnánk a bürokrácia egyszerűsítését, azzal annyi macera lehet, igazán. De hadd tegyünk legalább néhány javaslatot, mely sokat segítene az Utolsó Hivatalból kilépőkön:
1. Frekventált intézmények tőszomszédságában gumiszoba felszerelése, ingyenes belépéssel, korlátlan dühöngési lehetőséggel.
2. Az amerikai stílust kedvelők számára előszobákban televíziók elhelyezése: a képernyőkön nyugodt alanyok mosolyogva mesélik, hogy intéztek különböző ügyeket, és lám, itt vannak, meg tudták csinálni. Körülöttük kert, család, napfény, kisállatok.
3. Számítógép-felhasználóknak terminálok felállítása videojátékkal ugyanott. A játék címe: A hivatalnok halála. A csak haladók által elérhető utolsó szinten a lenőtt hajú, elhízott, kávét szürcsölő (ötpontos kérdésünk: hány kávét iszik naponta egy hivatalnoknő?) hisztérikusan felvihogó, nagyalföldi származású főhivatalnoknőt a kiskapusi gyártelepen lehet üldözni s végül egy föld-föld rakétával megsemmisíteni.
4. Nem számítógép felhasználók számára hivatalnok-durts felszerelése a várószobák falára a 3. pontban említett hivatalnoknő képével a középpontban. Nyeremény mindkét esetben: egy szép nagy pecsét.
5. Mazochistáknak: a Legyen ön is barlanglakó-mozgalom népszerűsítése. Lényege: kivonulás a társadalomból, de csak miután beszereztük a helyi tanácstól a településszéli príma kis barlangok lakhatósági engedélyét.
A sor persze hosszan folytatható. Addig is, míg e szimpatikus felvetések valamelyike meghallgatásra talál, ön, kedves olvasó, aki talán éppen most ügyintéz valahol, gondolja át alaposan: elhozta az összes fellelhető iratait eredetiben, hitelesítve és néhány fénymásolatban? Mintegy tucatnyi okmánybélyeg is van önnél? Nagyszerű! Micsoda? Nem tudja hiteles papírokkal igazolni Amerikába szakadt nénikéje melltartóméretét? Legjobb, ha csöndben kiáll a sorból: mert máma már nem halad tovább.