Benazir Bhutto nevét valószínűleg mindenki ismeri. Nem is csoda, hisz a szóban forgó pakisztáni hölgy az utóbbi évtizedekben rendkívüli népszerűségre tett szert a nemzetközi médiában, ami nem utolsósorban annak köszönhető, hogy Benazir Bhutto volt a muszlim világ első szabadon választott női miniszterelnöke. Népszerűsége azonban nemcsak ebből fakad, hanem fordulatos és eseménydús életútja egészéből, amely néhol már-már kémregényekbe illő...
Most mit tegyek, úgy tűnik, nem vagyok természeti nép. Nem mondhatnám, hogy ez eleddig különösképpen foglalkoztatott volna, de mióta gyermekem lett, kiderült, már rég meg kellett volna lelnem magamban a barlanglakó ősasszonyt, a kunyhólakó sivatagi nőt, a jurtalakó sztyeppei anyát, esetleg mindhármat egyszerre, bár ezt, gondolom, inkább csak ünnepnapokon.
A társadalmi lét minőségének alakulásában, egy közösség fejlődésében a műveltség, a kulturális tradíció, az értékek, a művelődési normák és szokások dinamizáló tényezők.
A kultúra alapvető értékei szimbolikus értékek: a jó, a szép, az igaz, az erkölcsös, a valós értékek egyetemesek.
Új évszázadunk kezdetétől fogva hagyománnyá vált Magyarországon és a határain kívülre szakadt magyarok között a kommunizmus áldozatai emléknapjának a megtartása. Annak kapcsán, hogy 1945. február 25-én a megszálló szovjet hatalom pribékjei Budapesten letartóztatták és idegen fogságba hurcolták Kovács Béla jeles kisgazdapárti politikust – ezen a napon évről évre kegyelettel emlékezünk meg az Isten- és embertelen totalitárius diktatúra több tíz...
Könyvespolc
„Legelsőbben es magamról kell, hogy írjak, met hát szinte meghóttam volt a multkor, de hálá a Zistennek, valahogy méges megmaradtam, met csak cethalott vótam” – írja egy helyen Laji bá a feredőről annak a képzeletbeli szerkesztőnek, aki feltehetőleg kiadja majd a beszámolóit. Miután leáll a vigyorgó gépezet, és az újra- (és újra- és újra-) olvasás kényszere is alábbhagy, gyakorlott értelmezőkként nekiugorhatunk, hogy megfejtsük a...
Nem láttam még olyan számítógépes játékot, amelyben azt játszottam volna, hogy számítógépen játszom. Megvan ugyan ennek a magyarázata, gombokat nyomogatni vagy botkormányt ragadni azért, hogy a képernyőn a virtuális énem szintén gombokat nyomogasson, botkormányt ragadjon – nem egy autógyorsasági verseny, na.
A plazmatechnológiáról szólva kevesen sejtik, hogy mindennapjaink során számos olyan tárggyal találkozunk, amelyeknek előállításában ezt a technológiát alkalmazzák. A műanyag zacskók és flakonok feliratozása és festése például lehetetlen lenne előzetes plazmakezelés nélkül; az egészségügyben használatos különböző vizsgálati eszközöket és műszereket többnyire plazmával fertőtlenítik.
Beszélgetés Gaál András festőművésszel
Az 1970-es években ön egyike volt azon kevés erdélyi magyar művészeknek, akinek sikerült nemzetközi porondon is megméretkeznie. A Hajdúböszörményi művésztelepről két egymást követő évben díjjal tért haza. Hogyan élte meg az akkor ritkának számító lehetőséget és a díjazást?
„– Tom!
Semmi válasz.
– Tom!
Semmi válasz.”
Ki ne ismerné a legendás Tom Sawyer kalandjai első mondatait? És ki állíthatja nyugodt lélekkel, hogy tudja, hova került ő maga, amikor ezeket a sorokat olvasta? Az első ránézésre banálisan egyszerű indítással minden olvasó oda kerül, ahova való. Fel vagy le, naná.
Alázattal mondom, kirájuram, egészen beléje szoktam mán ezekbe a jelentgetésekbe, számolni se igen tudom őket, pedig több nap, mint kolbász. Érti, ugye, kirájuram?! Kissé körmönfontoltabban kell ezután fogalmaznom, különbözvényes utálásokban, met itten ezek rajtam tartyák árgyilus szemeiket. Igaz is, kirájuram, mekkora dolog van! Amiről a múltról jelentgettem olyan jóhiszeműleg, bekövetkezett: azok a polgári magyariak (továbbra se tudom, mifélék pontosan)...
2007. december 12-én, az Európai Parlament épületében a parlament elnöke, az Európai Bizottság elnöke, valamint az Unió soros elnöki tisztét betöltő Portugália miniszterelnöke, lengyel és angol képviselők egy csoportjának referendumot követelő, hangos tiltakozása mellett aláírta az Európai Unió Alapjogi Chartáját. Egy nappal később, a tagállamok kormány- és államfői aláírták Lisszabonban az Európai Unió működési kereteit újrafogalmazó...
Először is: helyénvaló Koszovó állam létrehozása azzal, hogy a provincia egyoldalúan kikiáltja Szerbiától való függetlenségét? Minden nemzetközi szabály azt mondja: nem helyénvaló. Európa és az egész világ nemzetközi egyezményekben garantált határai a második világháború óta nem módosultak ily módon. Az erőszakos elszakadásokat – például Ciprus török részéét – senki nem ismerte el. Ha Koszovó függetlenségének nincs törvényi megalapozása,...
Két vörös szál fonódik össze ezekben a napokban a Koszovóról szóló politikai vitákban. Az első: az állam egységes, oszthatatlan stb. Az állam, jegyezzük meg ezt a szót, mert használni fogjuk a továbbiakban. Az elemzések másik vörös szála (80% fa, 20% műanyag) az, hogy a nemzeti kérdések 100 százalékosan megoldottak. Ez egy megközelítőleg pontos idézet, az államfő egyik beszédéből. És a megközelítés nem a számra vonatkozik, az 100 százalék marad....
Geopolitikai szakértelmük szintjét jelzi bizonyos hazai politikai szereplők és választóik értetlensége, amellyel arra reagálnak, hogy a nyugati államok mennyire gyorsan elismerik Koszovó függetlenségét. Átlagemberek, akiket a politika általában hidegen hagy, most Hamletként vizsgálják a dilemmát: precedens-e vagy sem Koszovó Erdély vagy a Székelyföld számára?
És persze, hogy precedenssé válik, miután a politikusok és az újságok tömeghisztériát keltenek....
Egyetemisták és egyetemi oktatók számára egyaránt nehéznek ígérkezik az idei tanév: egyszerre két évfolyam diákjai – három, illetve négy tanulmányi év után – szerezhetik meg a tanulmányok elvégzését igazoló oklevelet. Minden diák egyforma esélylyel indul, és ha sikerült elfogadtatnia témaötletét az idén különösképpen túlterhelt témavezető tanárok valamelyikével, már csak a sikeres vizsgák és a dolgozat megírása van hátra. A „hogyan...
Sokan kérdezik majd – vagy kérdezik máris –, hogy David Cronenberg tulajdonképpen miért készítette el legújabb, Keleti ígéretek (Eastern Promises) című filmjét. A kérdés nem újkeletű: felmerült az ezelőtti Cronenberg-opusz, az Erőszakos múlt (A History of Violence) bemutatásakor is, de a rendező akkori „félrelépését” a rajongók hajlamosak voltak egyszeri és meg nem ismétlődő esetnek tartani. Hogy jön a kanadai mester ahhoz, hogy az emberi test és a...
Látogatottsági adatok