Beszélgetés Mócsy Ildikóval, a Sapientia-EMTE környezettudományi tanszékvezetőjével
Hogyan vezetett tudományos pályája a környezettudományokhoz?
Mindig is fizikus szerettem volna lenni. Miután elvégeztem az egyetemet, a kolozsvári Közegészségügyi Intézetbe neveztek ki, amely az orvosi akadémiához tartozott. A sugár-egészségügyi laboratóriumban kezdettől fogva a radioaktív környezetszennyezéssel foglalkoztam, ezen belül is a radonsugárzással.
Mivel egy adag szemüveget már elnyűttem a sok olvasással és írással, a kontaktlencsés kaland pedig nagyon nem jött be, elhatároztuk, hogy bukszát nem kímélve levadászunk egy új keretet, s egyúttal lencsét is bele. Egy újonnan nyílt optikába fáradtunk el tehát, gondolván, hogy ott talán még csak ötszáz idióta tapogatott s hajlítgatott összeviszsza minden keretet, nem tízezer, mint másutt. Meg is találtuk az ideális keretet, főleg nekem tetszett, szerintem...
Olvasgatom a szövegeket, amelyek megjelennek a Székelyföld modernizációjáról szóló vita kapcsán, és be kell vallanom, továbbra is hiányérzetem van. Egyrészt azért, mert a vita kezdi elveszteni vita jellegét. Másrészt, mert nem tudtam meg, mit is fed valójában a modernizáció kifejezés ez esetben, és hogyan kell oda eljutni. Sarkítva fogalmazok, hiszen a január 17-én Kolozsváron megrendezett, modernizációs kérdéseket megvitató kerekasztal alkalmával...
Koszovó függetlenségének kikiáltása révén a nyugat-balkáni stabilitás kérdése ismét napirendre került Európában. Ha az Európai Unió nem cselekszik gyorsan, a térség egésze visszacsúszhat a lejtőn, ez pedig végzetes társadalmi, gazdasági és biztonsági következményekkel járhat. Az EU-nak átfogó regionális megközelítést kell alkalmaznia, és azokra a hátralevő lépésekre kell összpontosítania, amelyek révén a térség minden országa az Unió tagja lehet.
1. A címbeli változó szó nem időbeli változásra vonatkozik, ebben a szószerkezetben elfogadott műszóként a használatbeli változatosságra utal. Változás és változatosság – alábbi példáink szerint is – természetesen összefügg a nyelvben. A változatosságban benne vannak azok a nyelvi elemek, amelyek időbeli megjelenésüket és általánosabb használatukat tekintve régebbiek, újabbak, vagy éppen a jövőt képviselik, a változást pedig folyamatosan...
2005 októberében a Babeş– Bolyai Tudományegyetem igazgatótanácsa a román mellé – bocsánat, alá, mert az „egységes nemzetállamban” nem egyenrangúak, ugye, nem lehetnek azok – a magyar feliratok elhelyezéséről döntött. Ennek ellenére minden maradt a régiben, míg 2006 őszén a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnöke, Hantz Péter és Kovács Lehel hozzá nem látott, hogy a döntésnek érvényt szerezzen. Az ezt követő eseményekről, beleértve a két...
Mint egy giccses falvédő, olyan szép ez a táj – gondolta Pityu, miközben a távolban napfényben pompázó hegyet bámulta. Nem volt ugyanis afféle természetbolond, aki minden szabad percet úgy igyekszik kihasználni, hogy azonnal kimegy a friss levegőre, sátorozik, horgászik, vadászik, vagy egyszerűen csak sétál, ne adj’ Isten hegyet mászik és más hasonló őrültségekre képes.
Mind közül azonban a hegymászást tartotta az egyik legbutább emberi tevékenységnek,...
„Engemet felgerjeszt rózsa orcájával”; „Gerjedek ehhez, mint Holofernes / én is szerelemben”; „Kérde egy barátom: Így miért gerjedek? / Mondám: Köszönhetem régi szerelmemnek”; „Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, / mert tüzén meggerjedtem...” – ahogy a fenti idézetekből is kiderül, Balassi Bálint, a XVI. század legragyogóbb magyar tüneménye folyton gerjedt, felgerjedt, meggerjedt.
„Bovaryné én vagyok.” Ezt köztudomásúlag Gustave Flaubert 19. századi francia író, a modern próza egyik atyja mondta. Flaubert-nek ez a frappáns mondása olyannyira közismertté lett, hogy valószínűleg azok is idézik, akik egyetlen sort sem olvastak a szerzőtől. Az efféle szállóigévé vált mondatoknak azonban egy idő után az a tulajdonságuk, hogy használatukkor már nemigen gondolunk bele abba, hogy valójában mit is jelentenek.
„Vajha a Széchenyitől annyit emlegetett nemzeti hibák, a szalmaláng, az örök gyűlölködés, az illúziókhoz ragaszkodás is olyan józan, állandó kezeléssel gyógyíttatnának, minőt egy speciális téren borászati szakköreink alkalmaztak.”
Szekfű Gyula: A magyar bortermelő lelki alkata (1922)
Beszélgetés Sangduen „Lek” Chailert ázsiai elefántvédővel
Mikor, milyen körülmények között találkozott először elefánttal?
Ötéves voltam, amikor a nagyapám – aki a falu sámánja, orvosa volt – valakitől egy elefántot, egy hatvan év körüli nőstényt kapott ajándékba. Amúgy sosem fogadott el semmit a szolgálataiért, de ez az ember, akinek a gyermekét már-már a halálból hozta vissza, hajthatatlan volt. Az azonban, hogy az elefánt nálunk maradt,...
Nagyon ritka az a film, amelynek egynél több rendezője van. Íróból, producerből, vágóból, sőt operatőrből is lehet több, de ha a stáblista legtetején két név van, az méltán adhat okot a gyanúperre. A Coen fivérekkel másképp van. Eddig is együtt készítették a filmjeiket, de az íratlan szabályokhoz alkalmazkodva mindig Joel szerepelt rendezőként. Legújabb filmjüket viszont minden tekintetben (írás, rendezés, produkció és vágás) együtt jegyzik. Az...
A legtöbb közösségben és kultúrában léteznek olyan jellegzetes időszakok, amikor a fennálló társadalmi rendet, határokat, morális értékeket és normákat ideiglenesen feloldják. Mivel a mezőgazdálkodásból élő európai közösségek életében a keresztény megváltó születését egy-két hónapos munkaszünet követte, a természet téli pihenésének idején a földművesek vidáman szórakozhattak, ünnepelhettek.
Bor, muzsika, tánc, múlatság,
Kedves törődés, fáradság,
Kik hajdan itt múlattatok,
A közhelyről oszoljatok!”
Csokonai Vitéz Mihály:
A farsang búcsúzó szavai
A nagyböjt előtti időszak népünnepélyei nem lehettek meg muzsika nélkül, a legtöbb zeneszerző fantáziáját megmozgatta a farsangi, olaszosan karneváli időszak.
A sztánai farsang ihlette Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című regényét
„Minden dolognak rendelt ideje vagyon, a sírásnak és a nevetésnek. (Préd. K. 3, 4) Szolgáljatok az Úrnak vigassággal jertek ő elébe örömmel. (Zsolt. K. 100, 2)
Alulírott rendezőbizottság 1914. februárius hó 1-én a sztánai áll. Iskola termeiben Protestáns bált rendez, melyre kívül címzett urat és kedves családját tisztelettel meghívja.
Beszélgetés Varga Járó Ilona színházi jelmez- és maszktervezővel
Farsang idején szinte a mindennapok részesévé válik az álarc, a maszk. Jelent-e a karneválok időszaka valami különlegességet a színházi maszkok készítőjének életében?
Igen, jelent, ilyenkor ébredek rá, hogy megint elmulasztottam előrukkolni egy nagy farsangi kollekcióval!
Nap mint nap a ránk zúduló információk kereszttüzében élünk – ezek feldolgozása és a számunkra fontos adatok kiválasztása pedig hatékony eszközöket, technológiákat kíván. A naprakész információ minden tekintetben lépéselőnyhöz juttatja birtokosát.
A 2007-es választások kapcsán kialakult kenyai helyzet elemzése.
A 2007-es kenyai választások kapcsán kialakult krízishelyzet ugyanúgy sajátosnak, mint megszokottnak is tűnhet az európai olvasó számára. Ez azzal magyarázható, hogy az afrikai országok közül Kenyát a legstabilabb demokráciával rendelkező országok egyikeként tartják számon. Ezzel szemben az Afrikában kirobbanó véres konfliktusokat – főleg az 1977–78-as etiópiai és 1994-es ruandai...
Látogatottsági adatok