Zsidó múzeum nyílt Dicsõszentmártonban

Egy kultúra emlékei A dicsõszentmártoni és környékbeli egykori zsidó lakosság emlékét idézi az a múzeum, amelyet a volt zsinagógában rendezett be a Kis-Küküllõ Mûvelõdési Egyesület. Kakassy Sándor, az egyesület elnöke, a múzeum ötletgazdája a Krónikának elmondta, ez az elsõ zsidó múzeum Maros megyében, illetve Dél- és Közép-Erdélyben. A kiállított tárgyak – bútorok, padok, bibliatartók, kegyszerek, fotók, újságok, könyvek és levelek – a zsinagóga karzatára kerültek, és felidézik azt a hangulatot, ami a 19. század végén, a 20. század elején épült neológ zsinagógát virágkorában jellemezhette.

2006. október 17., 00:002006. október 17., 00:00

A múzeum ötlete még 1999-ben született meg, amikor az egyesület kibérelte a zsidó hitközségtõl az évek óta használaton kívül helyezett zsinagógát. „Azt akartuk, hogy a turisták, illetve elszármazottak, akiknek az õsei innen mentek el a nagyvilágba, bepillanthassanak õseik kultúrájába” – mondta el Kakassy.
Az egyesület felhívására sokan jelentkeztek személyes tárgyaikkal, könyvekkel és kordokumentumokkal. A dicsõi származású Lya Benjamin történész, a bukaresti Zsidó Történeti Múzeum igazgatója szülei és nagyszülei egykori írásait, fényképeit adományozta a gyûjteménynek, de elõkerültek az ugyancsak dicsõi születésû, nemrég elhunyt Ligeti György zeneszerzõ családjára vonatkozó iratok is. A kollekcióban számos fénykép tanúskodik a zsidó közösség életérõl, jeles napjairól, családi összejövetelekrõl, a város egykori polgárairól. A napokban megnyílt múzeum máris nagy népszerûségnek örvend: a külföldre elszármazott, hazalátogató dicsõiek már a megnyitó elõtt érdeklõdtek, látni akarták a készülõ múzeumot.
Dicsõszentmártonba a 19. század második felében kezdtek betelepedni a zsidó családok, akik beilleszkedtek a város társadalmába, voltak köztük kereskedõk, iparosok, orvosok, lapszerkesztõk, ügyvédek. A két világháború között számuk elérte a hatszáz fõt. A második világháborút követõen kevesen maradtak, többségük elköltözött a környezõ nagyvárosokba, vagy kivándorolt külföldre. Jelenleg Dicsõszentmártonban senki nem vallja magát zsidónak. Az egykori zsidó közösség zsinagógájának felújítási és helyreállítási költségeit szintén a helyi magyar közmûvelõdési egyesület vállalta fel. Az épület mára teljesen felújítva, központi fûtéssel ellátva várja közönségét rendszeres kiállításokra, szimfonikus hangversenyekre, színházi elõadásokra is.

----------

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 05., hétfő

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját

Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.

Erdélyi származású fizikus kapta az Akadémia legrangosabb tudományos díját
2025. május 04., vasárnap

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői

Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.

A hetvenes évek Kalotaszegébe csöppenhetnek a Magyar menyegző nézői
2025. május 02., péntek

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat

Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.

A Mester és Margarita premierjét tartja a szatmári Harag György Társulat
2025. május 01., csütörtök

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”

A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.

Magyar szakemberek részvételével szerveznek konferenciát Bukarestben a volt szocialista országok „oktatófilmjeiről”
2025. május 01., csütörtök

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?

A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.

Erdélyi színházi fesztivál budapesti helyszínnel?
2025. május 01., csütörtök

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron

Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.

Janovics Jenőre emlékeztek a magyar film napján Kolozsváron
2025. április 29., kedd

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en

Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.

Egyedülálló magyar sámán-punk: az 50 éve zenélő Vágtázó Halottkémek is fellép a TIFF-en
2025. április 29., kedd

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán

Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.

Egyetemes, életerőt hordozó „nyelv” a tánc – Könczei Csongor világnapi gondolatai a 40 éves Bogáncs Néptáncegyüttes jubileumán
2025. április 28., hétfő

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken

A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.

Színház határok nélkül: magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé erdélyi településeken
2025. április 27., vasárnap

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést

A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.

Önálló szakká fejlesztenék a BBTE-n az államilag akkreditált magyar népzene és népi ének egyetemi képzést