2008. október 31., 00:002008. október 31., 00:00
A Ionesco-darab címszereplője egy író, aki tizenöt éve képtelen egyetlen sort leírni. Amédée és felesége, Madeleine egy hullával élnek egy fedél alatt, amely a holtak gyógyíthatatlan betegségében szenved: mértani haladványként növekszik, és annyira megnő, hogy szétnyomja az ajtót, a bútorokat, betölti a lakást. A háromszereplős előadás címszerepében magát a hetvenhét éves rendezőt láthatja a közönség.
A 2002-ben az Európai Színházi Unió tiszteletbeli tagjává választott Roger Planchon kiemelkedő pályát tudhat magáénak: 1957-ben a franciaországi Villeurbanne-ban létrehozta az első állandó vidéki alkotóműhelyt, a Városi Színházat, 1972-ben pedig a városba kihelyezett Nemzeti Népszínház társigazgatójává vált. 1990-ben megalapította az azóta több mint 160 filmet gyártott a Rhône-Alpes Cinéma vállalkozást, 2002-ben pedig egy stúdiószínházzá átalakítható filmstúdiót, Studio 24 néven. Azóta a Studio 24 – Compagnie Roger Planchon társulattal folytatja írói és rendezői tevékenységét. Nagy hatással volt rá az amerikai Orson Welles 1941-ben rendezett Aranypolgár című filmje. „Annyira csodáltam Wellest, hogy elhatároztam, én is filmes leszek. Ugyanakkor azt is hallottam, hogy színházzal kezdte. Én pedig úgy döntöttem, hogy teljesen az ő útját fogom követni. Először is lesz egy színházam. Ezért 19 évesen összehoztam a barátaimmal egy színházat, és aztán híres színházi rendező lett belőlem. Két okból: híres voltam művészként, meg azért is, mert borzasztóan eladósodtam – huszonnégy évesen egy nagyon nagy színház igazgatója lettem, ugyanakkor én lettem az európai, de lehet hogy a világszínház bajnoka az adósságaimmal. Ki kellett fizetnem az adósságaimat, ezért kénytelen voltam tovább csinálni a színházat” – nyilatkozta az 1999-es budapesti francia filmnapokon a Filmkultúra című internetes magazinnak Roger Planchon, aki első filmjét harmincéves színészi, színházrendezői, színház-igazgatói pálya után készítette el. Többnyire történelmi témájú, kosztümös filmek fűződnek a nevéhez, színházi társulatával pedig főként kortárs alkotók, köztük Ingmar Bergman, Thomas Bernhard és Harold Pinter különleges szövegeit viszi színpadra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban nyílik meg július 22-én, kedden 18 órától a Lábasház emeleti kiállítótereiben Damokos Csaba designer kiállítása.
A Magyar Rendőrség is felhívást tett közzé, hogy ha valaki látta a Maros megyei Mezőméhesen történt gyilkosság szökésben lévő gyanúsítottját, azonnal értesítse a rendőrséget. A gyanúsított ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki.
Kristófi János nagyváradi festőnek állít emléket az a retrospektív kiállítás, amelyet július 22-én nyitnak meg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Megnyílt a jelentkezés a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle versenyszekciójára. A Filmgaloppban tavaly fikciós alkotások versenyeztek egymással, így idén az erdélyi dokumentumfilmeké a főszerep.
Horváth Hunor, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház új igazgatója örül, hogy lehetősége nyílik bekapcsolódni Temesvár életébe, és annak is, hogy színházi alkotóként most először magyar nyelven dolgozhat.
A Szent Anna-tó körül szervezett, 35 éve kezdeményezett AnnART Nemzetközi Performansz Fesztiválokat idézik meg július 24-én és 25-én a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.
A kolozsvári Puck Bábszínház tizenkilencedik alkalommal szervezi meg a Bábok Múzeuma című kiállítást a Bánffy-palotában.
Hat bemutató, Interferenciák, Harag György Emlékhét – véget ért kolozsvári színház 232. évada. Amint a társulat közölte, az anyagi nehézségek ellenére is eseménydús évadot zárt a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Rézben érthető címmel nyílik kiállítás Makkai István szobrászművész alkotásaiból a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban július 11-én.
Az Udvartér-lét című időszakos képzőművészeti tárlat fogadja a látogatókat a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében július 18-ig.
Látogatottsági adatok