"Költő vagyok és katolikus" – vallotta a száz éve született, negyven éve elhunyt Pilinszky János
Fotó: Magyar Média Mecenatúra archív
A 100 évvel ezelőtt született, 40 éve elhunyt Pilinszky János életműve előtt tiszteleg idei nemzetközi felolvasómaratonjával a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár február 23-án. Török Edit szervező elmondta, idén nemcsak a kerek évfordulók miatt választották Pilinszkyt: versei a jelenlegi helyzetben különösen aktuálisak.
2021. február 21., 16:282021. február 21., 16:28
Idén Pilinszky János műveiből szervezi éves nemzetközi felolvasómaratonját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a költő születésének 100., halálának 40. évfordulója alkalmából. A február 23-i, immár tizenharmadik alkalommal sorra kerülő eseménybe bárki bekapcsolódhat a világ bármely pontjáról, a központi rendezvényt a tervek szerint személyes részvétellel tartják a könyvtárban.
Török Edit, az intézmény könyvtárosa, szervező megkeresésünkre elmondta, a rendezvényt a korábbi években is tartották virtuálisan is, tavaly például a József Attila költészete köré épülő eseményen tíz országból több mint 36 ezren vettek részt. „Terveink szerint a központi helyszínen is megtartjuk a maratont, a járványügyi előírásoknak megfelelően 50 százalékos részvételi aránnyal. Egyszerre legfeljebb 25 személy vehet részt, és 40–50 percenként fertőtlenítjük a termet. Diákcsapatok is részt vesznek a felolvasáson, Pilinszky életművéről pedig Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője fog beszélni” – mondta Török Edit. Hozzátette,
Gyerekek is bátran bekapcsolódhatnak, hiszen a költő meséket is írt, ezeket is fel lehet olvasni a rendezvényen – mondta Török Edit. A Csíkszeredában szervezett nemzetközi felolvasómaratonon a korábbi években Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila életműve előtt tisztelegtek. Az idei eseményre való jelentkezésről a részletek a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján olvashatók (Könyvtár.hargitamegye.ro).
Idén november 27-én lesz 100 éve, hogy megszületett Pilinszky János (1921–1981). „Költő vagyok és katolikus”, emelte ki világképének legfontosabb összetevőit. A késői modernség egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.
Képzeletét erőteljesen foglalkoztatja az üdvösség, a hazatalálás vallási gyökerű élménye. A lírai kifejezés lehetőségeit a minimumra redukálja, csupán az élmény magját közvetíti. Legalább annyi szerepet hárít az elhallgatásra, kihagyásra, mint a mondanivaló verbális megfogalmazására. Versei épp az elhallgatás többletével képesek esztétikai hatást kelteni.
Diákkora óta írt verseket, az első (Anyám címmel) 1938-ban jelent meg az Életben, ám ezt követően is csak ritkán publikált. 1942 szeptember és 1943 április között az Élet című katolikus hetilapban megjelent ismertetéseinek java részét P. J. monogrammal jegyezte. Első verseskötete 1946 májusában jelent meg Trapéz és korlát címmel.
A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott. 1955 októberében polgári házasságot kötött Márkus Annával, azonban rövid együttélés után, a következő évben elváltak. 1956 decemberétől 1957 októberéig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője. 1957 novemberétől haláláig az Új Ember belső munkatársa volt. Második verseskötete, a Harmadnapon csak 1959 szeptemberében jelenhetett meg; az irodalmi nyilvánosságban a hatvanas évek végéig elvétve szerepelt, irodalompolitikai megítélése lassan enyhült. 1970-ben jelent meg gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok, s ettől kezdve – ha lassan és megkésve is, az irodalmi élet egyik legjelentősebb képviselőjeként kezdték számontartani.
Munkásságát ritkán jutalmazták. Első kötetéért 1947-ben Baumgarten-díjat kapott. A következő elismerést, a József Attila-díj első fokozatát huszonhárom évvel később, 1971-ben kapta meg. 1974-ben megválasztották a Bajor Szépművészeti Akadémia levelező tagjának.
Első erdélyi helyszínként Marosvásárhelyen tartottak vetítéssel egybekötött közönségtalálkozót péntek este a Most vagy soha! című film alkotói.
„Kitelepítés című könyvem azt a kérdést feszegeti, vajon értelemmel bír-e az életünk, hiszen talán nem a szenvedés, hanem az értelmetlen szenvedés az, ami elviselhetetlen” – fogalmazott a Krónikának adott interjúban Visky András író, dramaturg.
Immár harmadik alkalommal szervezi meg a magyar filmnapokat a Cenk alatti városban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a brassói Secvențe Kulturális Egyesülettel és a Barcasági Magyarságért Egyesülettel közösen.
Életének 94. évében szerdán elhunyt Duba Gyula Kossuth-díjas felvidéki író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MMA csütörtökön az MTI-vel.
Fekete Vince József Attila-díjas és Magyarország Babérkoszorújával kitüntetett költő a meghívottja az április 10-én, szerdán este 6 órától, a magyar költészet napja előestéjén a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében tartandó eseménynek.
Az átpolitizált társadalmakban megőrizheti-e önmagát a nagybetűs Ember – erre a kérdésre keresi a választ a Kolozsvári Állami Magyar Színház új produkciója, a Stuart Mária. Friedrich Schiller darabja a 16. századi angol és skót királynő története.
Április 10. és 15. között ünnepli alapításának 70. évfordulóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata – közölte a színház.
Emlékestet tartanak a magyar költészet napján, április 11-én a december végén elhunyt Kovács András Ferenc József Attila- és Kossuth-díjas, Artisjus irodalmi nagydíjas költő, esszéíró, műfordító emlékére Kolozsváron.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház és az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 6-án, 16 órától a színház stúdiótermében Egyed Péter-emlékestet szervez a 2018-ben elhunyt író, filozófus tiszteletére – közölték a szervezők.
Meghalt Tordy Géza színművész – közölte a Nemzeti Színház szombat este az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!