"Költő vagyok és katolikus" – vallotta a száz éve született, negyven éve elhunyt Pilinszky János
Fotó: Magyar Média Mecenatúra archív
A 100 évvel ezelőtt született, 40 éve elhunyt Pilinszky János életműve előtt tiszteleg idei nemzetközi felolvasómaratonjával a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár február 23-án. Török Edit szervező elmondta, idén nemcsak a kerek évfordulók miatt választották Pilinszkyt: versei a jelenlegi helyzetben különösen aktuálisak.
2021. február 21., 16:282021. február 21., 16:28
Idén Pilinszky János műveiből szervezi éves nemzetközi felolvasómaratonját a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár a költő születésének 100., halálának 40. évfordulója alkalmából. A február 23-i, immár tizenharmadik alkalommal sorra kerülő eseménybe bárki bekapcsolódhat a világ bármely pontjáról, a központi rendezvényt a tervek szerint személyes részvétellel tartják a könyvtárban.
Török Edit, az intézmény könyvtárosa, szervező megkeresésünkre elmondta, a rendezvényt a korábbi években is tartották virtuálisan is, tavaly például a József Attila költészete köré épülő eseményen tíz országból több mint 36 ezren vettek részt. „Terveink szerint a központi helyszínen is megtartjuk a maratont, a járványügyi előírásoknak megfelelően 50 százalékos részvételi aránnyal. Egyszerre legfeljebb 25 személy vehet részt, és 40–50 percenként fertőtlenítjük a termet. Diákcsapatok is részt vesznek a felolvasáson, Pilinszky életművéről pedig Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője fog beszélni” – mondta Török Edit. Hozzátette,
Gyerekek is bátran bekapcsolódhatnak, hiszen a költő meséket is írt, ezeket is fel lehet olvasni a rendezvényen – mondta Török Edit. A Csíkszeredában szervezett nemzetközi felolvasómaratonon a korábbi években Benedek Elek, Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond, Kányádi Sándor, Tamási Áron, Szabó Magda, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, József Attila életműve előtt tisztelegtek. Az idei eseményre való jelentkezésről a részletek a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján olvashatók (Könyvtár.hargitamegye.ro).
Idén november 27-én lesz 100 éve, hogy megszületett Pilinszky János (1921–1981). „Költő vagyok és katolikus”, emelte ki világképének legfontosabb összetevőit. A késői modernség egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.
Képzeletét erőteljesen foglalkoztatja az üdvösség, a hazatalálás vallási gyökerű élménye. A lírai kifejezés lehetőségeit a minimumra redukálja, csupán az élmény magját közvetíti. Legalább annyi szerepet hárít az elhallgatásra, kihagyásra, mint a mondanivaló verbális megfogalmazására. Versei épp az elhallgatás többletével képesek esztétikai hatást kelteni.
Diákkora óta írt verseket, az első (Anyám címmel) 1938-ban jelent meg az Életben, ám ezt követően is csak ritkán publikált. 1942 szeptember és 1943 április között az Élet című katolikus hetilapban megjelent ismertetéseinek java részét P. J. monogrammal jegyezte. Első verseskötete 1946 májusában jelent meg Trapéz és korlát címmel.
A diktatúra éveiben a Szépirodalmi Kiadó külső korrektoraként dolgozott, 1951-től 1956 júliusáig nem publikálhatott. 1955 októberében polgári házasságot kötött Márkus Annával, azonban rövid együttélés után, a következő évben elváltak. 1956 decemberétől 1957 októberéig a Magvető Kiadó felelős szerkesztője. 1957 novemberétől haláláig az Új Ember belső munkatársa volt. Második verseskötete, a Harmadnapon csak 1959 szeptemberében jelenhetett meg; az irodalmi nyilvánosságban a hatvanas évek végéig elvétve szerepelt, irodalompolitikai megítélése lassan enyhült. 1970-ben jelent meg gyűjteményes kötete, a Nagyvárosi ikonok, s ettől kezdve – ha lassan és megkésve is, az irodalmi élet egyik legjelentősebb képviselőjeként kezdték számontartani.
Munkásságát ritkán jutalmazták. Első kötetéért 1947-ben Baumgarten-díjat kapott. A következő elismerést, a József Attila-díj első fokozatát huszonhárom évvel később, 1971-ben kapta meg. 1974-ben megválasztották a Bajor Szépművészeti Akadémia levelező tagjának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Helyesírási szabályokról és irodalmi szövegekről, ugyanakkor az élet játékszabályairól, mélységeiről és magasságairól is tanult az anyanyelvi versenyeken Rus Lilla, aki nemrég kimagasló eredményei elismeréseként Tüzes Bálint-díjat kapott.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!