Megtalálták a megoldásokat. A kolozsvári Bánffy-palotában járvány idején sem „állt le az élet”
Fotó: Nánó Csaba
A tavalyi év nyarának végén leleplezték a kolozsvári Szépművészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palota felújított homlokzatát – miközben az épület újra visszakapta régi pompáját, és újra a kincses város főterének ékköve lett, addig a közgyűjtemény megpróbált helytállni a járványhelyzetben, mely különösen kritikus volt a turizmus és a kultúra számára. Lucian Nastasă-Kovácsot, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum igazgatóját kérdeztük az elmúlt időszakról, kultúra és járvány összefüggéseiről, a jövőbeli tervekről.
2021. február 05., 20:562021. február 05., 20:56
2021. február 05., 20:592021. február 05., 20:59
Az igazgató elmesélte, hogy a korlátozások, a szigorú szabályok ellenére a múzeumnak viszonylag keveset kellett zárva tartania, csupán két hónapot tavasszal, majd az első enyhítések után újra kinyithattak. A közönség nélkül eltelt két hónap hasznos volt, az intézmény megpróbálta a lehető leghatékonyabban kihasználni ezt az időt.
A kolozsvári Szépművészeti Múzeum gyűjteménye közel 15 000 műalkotást tartalmaz. Ezekkel a tárgyakkal, alkotásokkal foglalkozni kell. Például több 19. századi festmény esetében, amelyekről volt egy-egy régi leírásunk, korszakolásunk, esetleg egy-egy meghatározott szerző, az alapos vizsgálat után kiderült, hogy bizony vannak pontatlanságok. Nagyon hasznos kutatómunkát végeztünk ebben az időszakban” – tájékoztatott Lucian Nastasă-Kovács.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
A kutatói munka mellett az intézmény dolgozói a szervezői munkára is koncentrálhattak, járvány idején is bemutatták akár külföldi művészek munkáit is. Azt is megtudtuk, hogy már 2-3 héttel a múzeumok újranyitása előtt készültek az új helyzethez való alkalmazkodásra, igyekeztek minden óvintézkedést megtenni, sőt mentalitást váltani, hosszabb távra „átrendezkedni”.
ám a tárlatok megnyitóit idén nem lehetett a megszokott módon megtartani.
2020-ban nem is annyira a saját programjaik maradtak el, hanem inkább az olyan rendezvények nem valósulhattak meg, amelyeknek az intézmény adott volna otthont.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
Azt is megtudtuk, a tavaszi „káoszban” nem létezett egy jól kidolgozott országos stratégia arra, hogy a kulturális intézmények, hogyan valósítsák meg az újranyitást, csak a kormány és a helyi hatóságok rendeletei jelentettek útmutatást. Lucian Nastasă-Kovács úgy véli, hogy intézményük, ahogy a legtöbb kulturális intézmény, múzeum és azok vezetői, odaadással és elszántsággal állt a helyzethez, és megtalálták a megfelelő megoldásokat. A kolozsvári Szépművészeti Múzeumban például szinte egyedülálló módon vezették be a cipővédők alkalmazását. A jegyvásárlást is könnyebbé tették: kezdetben kártyás fizetést vezettek be, és most már érintőképernyő segítségével is lehet jegyet venni, tulajdonképpen az alkalmazottakkal való fizikai kontaktus nélkül.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
A múzeum látogatottságáról beszélve az igazgató elmondta, hogy természetesen
2020-ban összesen kicsivel több, mint 36 000 látogatója volt az intézmény kiállításainak.
Az igazgató kiemelte, annak ellenére, hogy az idei év szokatlan és nehezebb volt, az intézményük minden célkitűzését, tervét megvalósította, legyen szó a megszervezett kiállítások vagy a kiadott könyvek számáról. Úgy véli, hogy pluszköltségeik is minimálisak voltak, a jegyekből származó bevételeket átcsoportosították az óvintézkedésekre.
Fotó: A Szépművészeti Múzeum Facebook-oldala
Bár realisták, és tisztában vannak vele, hogy a 2021-es év még mindig a világjárvány árnyékában fog eltelni, aktívan terveznek, szerveznek,
Természetesen van egy-két kérdéses esemény is: például nem tudni, hogy a már tavaly is eltervezett magyar könyvvásár idén megvalósulhat-e a múzeumban.
Fotó: Nánó Csaba
Gazdag felhozatallal várja közönségét az Aradi Kamaraszínház májusban. Önálló előadással lép színpadra Kézdi Imola Jászai Mari-díjas színésznő – olvasható a társulat közleményében.
A Harag György Társulat és közönségének kapcsolata szeretetkapcsolat – talán eltűnt már lassan a többi erdélyi városból, de Szatmáron még létező a jelenség, hogy az emberek messziről felismerik a színészeket az utcán, nemcsak a magyarok, de a románok is.
Nagyszabású bemutatóra készül a Kolozsvári Magyar Opera: Giacomo Puccini korai, méltatlanul keveset játszott operáját, a Manon Lescau című művét viszik színpadra.
Fejedelmek aranya – Uralkodói reprezentáció Erdélyben címmel időszaki kiállítás nyílik kedden, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban – tájékoztatta a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfőn az MTI-t.
Kilencvenedik születésnapja alkalmából nagyszabású gálaműsorral köszöntik Bodrogi Gyulát, a nemzet színészét, Kossuth- és Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művészt a Nemzeti Színház társulatának tagját Budapesten.
Könyv látott napvilágot arról, hogy a katonaság milyen mértékben és formában szólt bele a 20. században az aranyosszéki egyének, családok, kisközösségek életébe, milyen traumákat, tapasztalatokat, emlékeket hagyott maga után.
E-LÍRA 100 – válogatás száz év erdélyi magyar költészetéből címmel tart előadást szombaton Zilahon az Aradi Kamaraszínház.
Csehy Zoltán felvidéki költőnek ítélte a szakmai kuratórium az idén alapított Kovács András Ferenc Költészeti Díjat – jelentette be csütörtökön a Látó szépirodalmi folyóirat.
Világot gyújt és rendet rak a vers, melenget vagy lehűt, bezsongat vagy vigasztal. A vers megváltó rés a mindennapok falán – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére a magyar költészet napja alkalmából László Noémi József Attila-díjas kolozsvári költő.
Közismert erdélyi magyar képzőművészeket bemutató sorozat részeként Jovián György Munkácsy-díjas képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja „corpus inane” című kiállítását nyitják meg április 18-án a Liszt Intézet bukaresti központjában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!