Katona Szabó Erzsébet műveiben az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Életének 72. évében hétfőn elhunyt Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, látványtervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MTI-vel az MMA. Az intézmény az elhunytat saját halottjának tekinti.
2024. február 05., 23:322024. február 05., 23:32
2024. február 06., 10:192024. február 06., 10:19
A textilművész 1952. szeptember 5-én született Kolozsváron. Gyermekkorának nagy részét Kalotaszegen töltötte. Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, 1971-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett. 1971 és 1975 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola gobelin-szakán tanult Bene József irányításával. 1975-ben és 1976-ban a marosvásárhelyi bőr- és kesztyűgyár tervezője volt, ahol megismerkedett a később művészetében nagy szerepet játszó anyaggal, a bőrrel.
„Műveimben. az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató, vagy éppen bőrkollázs-kompozíció” – vallott művészetéről Katona Szabó Erzsébet. A textilművész 1976 óta vett részt alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon és számos díjat kapott. Művészetét 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a 14. Magyar Textilbiennále díját, 2018-ban Prima díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze címmel tüntették ki.
Utolsó alkotóperiódusában papírkollázsok készítésével is foglalkozott. 2023 novemberében a Műcsarnokban Velúr címmel nyílt önálló kiállítása, valamint szerepelt az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata Staféta című tárlatán. Katona Szabó Erzsébet a művészi alkotómunka mellett fontos művészeti-közéleti, művészetszervezői tevékenységet is folytatott. 1998-tól a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója és elnöke, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke volt. 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagja, 2004 és 2011 között az MMA társadalmi szervezetének, 2011-óta pedig az MMA rendes tagja volt.
Az általa vezetett Gödöllői Iparművészeti Műhely fontos gyűjtőhelyévé vált a város alkotóinak. Komoly katalógusokkal kísért tematikus tárlatai, konferenciái, rendezvényei, összejövetelei a jelenkori magyar művészet, művészeti élet fontos alkotóelemei voltak – szerepel a közleményben.
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.
szóljon hozzá!