Katona Szabó Erzsébet műveiben az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban
Fotó: MTI/Czimbal Gyula
Életének 72. évében hétfőn elhunyt Katona Szabó Erzsébet Ferenczy Noémi-díjas textilművész, látványtervező, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja – tudatta az MTI-vel az MMA. Az intézmény az elhunytat saját halottjának tekinti.
2024. február 05., 23:322024. február 05., 23:32
2024. február 06., 10:192024. február 06., 10:19
A textilművész 1952. szeptember 5-én született Kolozsváron. Gyermekkorának nagy részét Kalotaszegen töltötte. Egy évig a kolozsvári Balettintézetbe járt, 1971-ben a marosvásárhelyi Kultúrpalotában működő művészeti középiskolában érettségizett. 1971 és 1975 között a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola gobelin-szakán tanult Bene József irányításával. 1975-ben és 1976-ban a marosvásárhelyi bőr- és kesztyűgyár tervezője volt, ahol megismerkedett a később művészetében nagy szerepet játszó anyaggal, a bőrrel.
„Műveimben. az elemek, a témák állandóan vissza-visszatérnek új alakban, újabb és újabb utak nyílnak. Mindig fontosnak éreztem viszont az érzelmekre hatni tudó üzenetet, legyen az falikárpit, öltözékbemutató, vagy éppen bőrkollázs-kompozíció” – vallott művészetéről Katona Szabó Erzsébet. A textilművész 1976 óta vett részt alkotásaival csoportos és egyéni kiállításokon és számos díjat kapott. Művészetét 2000-ben Ferenczy Noémi-díjjal jutalmazták. 1996-ban megkapta a 14. Magyar Textilbiennále díját, 2018-ban Prima díjjal, 2021-ben Magyarország Érdemes Művésze címmel tüntették ki.
Utolsó alkotóperiódusában papírkollázsok készítésével is foglalkozott. 2023 novemberében a Műcsarnokban Velúr címmel nyílt önálló kiállítása, valamint szerepelt az MMA Ipar- és Tervezőművészeti Tagozata Staféta című tárlatán. Katona Szabó Erzsébet a művészi alkotómunka mellett fontos művészeti-közéleti, művészetszervezői tevékenységet is folytatott. 1998-tól a Gödöllői Iparművészeti Műhely alapítója és elnöke, a Gödöllői Új Művészet Közalapítvány elnöke volt. 1996-tól a Magyar Kárpitművészek Egyesülete tagja, 2004 és 2011 között az MMA társadalmi szervezetének, 2011-óta pedig az MMA rendes tagja volt.
Az általa vezetett Gödöllői Iparművészeti Műhely fontos gyűjtőhelyévé vált a város alkotóinak. Komoly katalógusokkal kísért tematikus tárlatai, konferenciái, rendezvényei, összejövetelei a jelenkori magyar művészet, művészeti élet fontos alkotóelemei voltak – szerepel a közleményben.
A berlini Merlin Bábszínház vendégszerepel a kolozsvári Puck Bábszínházban.
Ady Endre és Léda digitalizált leveleit is elérhetővé tette a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) az általa üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén – tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
Két erdélyi alkotó, Laczkó Vass Róbert, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze és Szép András zongoraművész, a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem korrepetitora svédországi turnéra indul.
Kifejezetten a Z generációnak mutatják be Marosvásárhely szecessziós ékkövét, a 111 éve épült Kultúrpalotát szombaton.
Vidéki erdélyi iskolákba, a Szilágyságba is elviszi az élő irodalmat a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat.
Október 18. és 28. között Bukarestben rendezik meg a 34. Országos Színházi Fesztivált (FNT), amelyen mindig szerepelnek erdélyi magyar színházi előadások, produkciók is.
A kolozsvári Puck Bábszínház október 15-én 17 órától mutatja be legújabb előadását, melyet a magyar és román társulat közösen hozott létre.
Kulturális és turisztikai központtá alakítják a zaguzséni Jakabffy–Juhász-kastélyt, a 19. századi nemesi lak a hétvégén első alkalommal nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.
Több mint egymillió forintért kelt el József Attila Nem én kiáltok című, 1924-es verseskötetének dedikált példánya az Antikvárium.hu vasárnap zárult online árverésén.
Hat új film és két közönségtalálkozó várja az érdeklődőket jövő héten a hétfőtől szombatig tartó 18. Román Filmhéten – tájékoztatta a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínház pénteken az MTI-t.
szóljon hozzá!