2010. február 02., 10:252010. február 02., 10:25
Az I. Magyar Játékfilmszemlét 1965. november 10. és 14. között Pécsett tartották. A rendezvények gyakorisága az 1970-es években háromévenkéntire ritkult, majd 1980-tól ismét évente vonultatták fel a honi filmtermést, ez alól csak 1991 jelentett kivételt.
Egy ideig felváltva Pécs és Budapest volt a házigazda, a főváros az 1980-as évek közepétől vált végleges helyszínné. A Magyar Játékfilmszemléken, ahogy az elnevezés is jelzi, elsősorban a játékfilmeknek teremtettek bemutatkozási lehetőséget, de már első alkalommal egy dokumentumfilm, Kovács András Nehéz emberek című alkotása is díjat kapott.
Kezdetben csupán a filmgyárban (Mafilm) készített művek mutatkozhattak be, majd a filmszakma strukturális átszerveződése után lehetőséget kaptak más stúdiókban készült alkotások, sőt az 1980-as évek végén – szűk körű nyilvánosság előtt – levetítettek korábban betiltott filmeket is. Az átalakulás az elnevezésben is tükröződött: a versengés hivatalos neve 1989 óta Magyar Filmszemle. Tavaly létesítettek önálló versenykategóriát a tévéfilmek számára.
A filmszemle megmérettetést is jelent, bár hat alkalommal díjkiosztás nélkül ért véget. Az értékelést kezdetben társadalmi és szakmai zsűri végezte, s a kettő ítéletei nem mindig estek egybe.
Az 1990-es évektől a bíráskodás egységessé vált, a díjakat kategóriánként osztják ki. Két éve ítélték oda először legfőbb elismerésként az Aranyorsó-díjat, a legjobbnak ítélt közönségfilm Moziverzum díjat kap. A szemlén díjazzák a legjobb rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót, a legjobb női és férfi alakítást, s számos különdíjat is kiosztanak. A külföldi kritikusok Gene Moskowitz-díját 1986, az életműdíjat 1994, a legjobb elsőfilmes rendezésért járó Simó Sándor-emlékdíjat 2003 óta ítélik oda. A legjobb vágásért osztják az Aranyolló-díjat, a legjobb hangmérnöki munkát Aranymikrofonnal ismerik el. Négy éve díjazták először a legjobb filmzenét, s létrehozták a látványtervezői díjat is.
A filmesek kezdeményezésére jött létre a szakma legrangosabb elismerése, a Magyar Mozgókép Mestere díj, amelyet 2004-ben, a 35. filmszemle megnyitó ünnepségén adtak át először. Idén a kitüntetést és az életműdíjakat az eddigiektől eltérően nem a nyitónapon, hanem a díjkiosztó gálával egybekötött február 8-i záróünnepségen adják át. Az idei életműdíjasok: Révész Gitta, a filmlaboratórium produkciós osztályvezetője, Nagy Anna színésznő, Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs rendező, Zsombolyai János Balázs Béla-díjas rendező-operatőr, érdemes művész, Pásztor József gyártásvezető és Djoko Rosic szerb születésű bolgár színész.
A 41. Magyar Filmszemlét Balázs Béla emlékének ajánlják, s külön vetítés tiszteleg a 100 éve született Major Tamás előtt. A filmes mustra keretében megrendezik a II. Forgatókönyvbörzét, az Uránia moziban kiállítás nyílik a tavalyi filmek plakátjaiból, s lesz egy magyar filmfotókat bemutató tárlat is. A versenyprogramban egyébként idén két erdélyi alkotás szerepel: Felméri Cecília a Mátyás, Mátyás című animációs dokumentumfilmjével, míg Székely Róbert Misike című filmjével versenyez. Előbbi rendezője, Felméri Cecília szerint nem Mátyás király, hanem a kolozsvári emberek a főszereplők, a film arra keresi a választ, mit tudnak ők az egykori nagy uralkodóról, míg Székely Róbert filmje egy Marosvásárhely szélén élő kisfiú és édesapja életébe enged betekintést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.
Látogatottsági adatok