2007. július 31., 00:002007. július 31., 00:00
Bergman 1945-ben készítette első, Válság című filmjét. A szakma és a közönség elismerésére 1957-ig kellett várnia, amikor a cannes-i filmfesztivál zsűrije különdíjjal jutalmazta A hetedik pecsét című filmjét. A középkor keresztes háborúit kísérő pestisjárvány idején zajló, expresszionizmusba hajló történetben egy hitét vesztett vándorló lovag végzetes sakkjátszmára hívja ki a Halált. A film elindította Bergmant a siker útján, életművének későbbi kritikusai olyan, a rendező gyermekkorából magával hozott elemekre mutattak rá a filmben, mint a rideg családi légkör, a vallás külső kényszere, a hit keresésének őrlő konfliktusa. Az 1960-as évektől mindmáig a filmtörténet remekeinek tartják a Trilógiaként emlegetett Bergman-filmeket: a Tükör által homályosan-t, az Úrvacsorát és a Csendet, amelyek az istenkeresés kudarcát, a felszínessé váló emberi kapcsolatok csődjét mutatják meg, a kor konzervatív közízlése szerint gyakran „botrányos” képekkel, rendezői megoldásokkal. A testi és lelki kínszenvedés vászonra azelőtt soha nem vitt nyers keresztmetszetét mutatják a Suttogások és sikolyok és a Rítus című filmek. A bergmani filmek rendkívül intenzív feszültségét csak fokozta, hogy a rendező nem alkalmazott kísérőzenét, a néma, sokáig futó képsorokon rendkívül közelről mutatott emberi arcok a pszichologizáló filmes „élveboncolás” mesterévé tették Bergmant. Az elhunyt rendező alkotásai kiemelkedő részét képezik az európai filmkultúrának, sokan őt tartják a film legnagyobb géniuszának. Alkotásai olyan színészek számára hoztak világhírt, mint Liv Ullmann, Max von Sydow, Bibi Andersson, Ingrid Thulin.
MTI
A Déryné Program Határtalan alprogramja azért született, hogy minden magyar embernek egyenlő esélyt tudjunk biztosítani az anyanyelvi színházi élményekhez – jelentette ki Novák Irén helyettes államtitkár Szatmárnémetiben.
A történelmi Máramaros egyik legjelentősebb magyar közösségi eseményévé vált a július 11–13. között immár harmadik alkalommal rendezendő Máramarosszigeti Magyar Napok.
Megkezdődtek az Úri muri, megazisten! című új magyar mozifilm forgatási munkálatai a Nemzeti Filmintézet fóti stúdiójának kültéri díszletében.
Több háromszéki településen megemlékeznek a 200 éve született Jókai Mórról, az egyik legjelentősebb magyar prózaíróról, aki a székelyföldi térség egyik településének, Illyefalvának az országgyűlési képviselője volt.
Erdélyi magyar szerzőket is kitüntetett a Romániai Írók Szövetsége június 2-án, amikor kiosztották a szövetség 2024-es díjait – közölte honlapján az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL).
A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának igazgatóját, Bessenyei Gedő Istvánt választották meg a Magyar Színházi Szövetség elnökévé Balázs Attila leköszönő elnök javaslatára.
Egy csíksomlyói család és a hozzájuk betérő vendégek, zarándokok történetén keresztül mesél a pünkösdi búcsúról, a kegyhelyhez kapcsolódó jelenségekről, hagyományokról, szokásokról Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelyet június 7-én mutatnak be.
Rendkívüli közgyűlést tartott az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban.
Gyermeknapi ünneplésre várja nézőit a kolozsvári Puck Bábszínház június elsején, ezt követően szervezik meg a Puck Nemzetközi Fesztivált június 2. és 5. között.
Mai világunk, társadalmunk, valóságunk nagy mértékben irányt vesztett – többek közt erre világít rá Sławomir Mrożek lengyel drámaíró ma is fölöttébb aktuális, Tangó című darabja, amelynek premierjét pénteken tartják a Kolozsvári Állami Magyar Színházban.