Fotó: A szerző felvétele
2011. február 28., 10:102011. február 28., 10:10
Kovács leginkább arra volt kíváncsi, hogy mit jelent az írónak a haza, a szellemi szülőföld, mettől meddig terjed az, érzett-e valaha számkivetettséget a költő, akár a rendszerváltás előtt, akár azután. Király László elmondta: a költők sokan, sokféleképpen fogalmazták meg, vagy próbálták meghatározni, hogy micsoda számukra a haza tulajdonképpen.
„Talán a legszebben Illyés Gyula írt erről, aki megalkotta a »haza a magasban« elméletet, mások pedig úgy vélik: az az igazi hazájuk, ahogyan élnek. Soha nem éreztem magamat kirekesztettnek sem a szellemi hazából, sem a nem szellemi hazából, azon egyszerű oknál foga, hogy úgy éreztem, engem egyikből sem lehet kirekeszteni. Egy idő után mindkettő beszívódik a bőröd alá, ugyanúgy, mint a szabadság. Ezt sem elvenni, sem megsemmisíteni nem lehet, sem meggyőzni az embert, hogy erről lemondjon jószántából, vagy kényszerből” – magyarázta Király László. A két költők eszmecseréje során nemcsak a filozofáló, hanem az anekdotázó Király Lászlót is megismerhettük, aki tanulságos, érdekes történeteket mesélt egyetemi éveiről (orosz–magyar szakos tanári diplomát szerzett a kolozsvári egyetemen), a cenzúrával való hadakozásairól, a versfordításról, illetve arról az imaginárius Al. Nyezvanov nevű szovjet költőről, akinek a nevében nagyon sok költeményt írt, és tett közzé. Ezek annyira „oroszosak” voltak, hogy egy idő után orosz szakos, kiváló felkészültségű tanárok lexikonokban kutattak a költő után.
Király László igen szerencsés embernek tartja magát, amiért 39 éven keresztül az Utunk, s utódlapja, a Helikon című irodalmi folyóirat szerkesztőségében dolgozhatott. Ott több éven át a versrovat szerkesztője volt, és ilyen minőségében rengeteg fiatal, pályakezdő költő útját egyengethette. Kijelentette: haragosai nincsenek, soha senkit nem gáncsolt el, támogatta a fiatal tollforgatókat. Így talán nem véletlen, hogy két fia szintén versírásra adta a fejét. Király László úgy véli, és KAF is egyetértett vele, hogy a diktatúra idején igenis lehetett alkotni. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tizenkét kötet, amelyeket a költő, író, műfordító 1967 és 1988 között jelentetett meg.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.