Fotó: A szerző felvétele
2008. december 16., 10:122008. december 16., 10:12
A vásárhelyi középkori várban 2000-től kezdődően minden évben megrendezik a Bolyai Alkotótábort, amelyhez a most felavatott művek is kötődnek: Benedek József szobra a második táborban, Gheorghe Mureşan alkotása pedig a 2002-ben készült. „Minden város keresi saját identitását” – jelentette ki a szoboravató ünnepségen Csegzi Sándor alpolgármester, az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság Maros megyei fiókszervezetének elnöke, aki szerint identitáserősítő szerep jut a nagy matematikus emlékére emelt műalkotásoknak is.
Nagy Miklós Kund műkritikus, újságíró szerint Marosvásárhely akkor fog közelebb kerülni a nyugati nagyvárosok atmoszférájához, „ha nemcsak történelmi személyiségekről helyezünk ki szobrokat, hanem a modern művészeti irányzatokat képviselő alkotások is megjelennek a tereken, ezért kell a Bolyai Alkotótábor köztérre illő műveinek kikerülniük a város különböző pontjaira”.
„A szobrok azt szimbolizálják, miként fonódik egybe a tudomány, a művészet és a hagyományápolás” – vélekedett Weszely Tibor matematika professzor, Bolyai-kutató, aki szerint Európában kevés matematikai jellegű emlékmű létezik, a Bolyaiaknak azonban számos mű emléket állít . „Az egyik legérdekesebb a pszeudoszférát idéző emlékmű, amelyet hat éve a Bolyai utcában állítottunk. Bolyai Farkas mellszobrát idén novemberben avatták fel Bólyán, és nemrég napvilágot látott Kozma Béla, a Bolyai Farkas Líceum egykori igazgatója a két Bolyai a magyar irodalomban témát feldolgozó csodálatos könyve is” – mondta el a matematika professzor.
„A szobrom borszéki travertinből készült – ez az anyag majdnem márványkeménységű. A mű a felfelé törekvést szimbolizálja, a függőleges oszlopok kapcsolódnak Bolyai János paralelláihoz: a szobor két figurája egymás körül tekergőzik, és valahol a végtelenben találkoznak” – mutatta be művét Benedek József szobrászművész. Gheorghe Mureşan marosvásárhelyi alkotó más koncepció szerint dolgozott. „Egy hatalmas karosszéket faragtam a travertintömbből. Közel tizenöt éve foglalkoztat a karosszéktéma, amely a központot szimbolizálja, amihez mindent viszonyítunk. Amikor a Bolyai-témakört kellett képzőművészeti eszközökkel megjelenítenem, rájöttem, hogy egy ilyen kemény, masszív, monumentális alakzattal a mértantudós előtt is tiszteleghetek, hiszen lényegében a Teremtő is mértantudós, ugyanis a mindenség egy hallatlan precizitással megalkotott mértani alakzat” – mesélte a művész.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 15-én, csütörtökön 15 órától nyitja meg KÓS 140 | Kós Károly műhelye című, legújabb időszakos kiállítását az intézmény Bartók Béla termében.
Robert de Nirótól Tom Cruise-on át Scarlett Johanssonig az amerikai mozi minden nemzedéke képviselteti magát a kedden kezdődő 78. cannes-i nemzetközi filmfesztiválon, amelynek hivatalos programjában több mint száz filmet mutatnak be.
Színvonalas kulturális programot kínál a bányavidéki magyarságnak a 2007 óta majdnem minden év májusában megszervezett Teleki Napok.
Harag György rendező születésének 100. évfordulója alkalmából gazdag kínálatot felvonultató emlékhetet szervez június 1. és 9. között a Kolozsvári Állami Magyar Színház – közölte a társulat.
Román városokban vetítenek friss, népszerű magyar filmeket a Magyar filmek @ 29. Európai Filmek Fesztiválja keretében – közölte a Liszt Intézet Bukarest.
A Kolozsvári Magyar Opera szombaton 19 órától tartja a Valahol Európában című nagy sikerű musical premierjét.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.