Fotó: Barabás Zsolt
2009. december 11., 10:472009. december 11., 10:47
Az előadáshoz Parti Nagy Lajos Kossuth-díjas magyarországi költő bravúros nyelvi leleményekkel teli átdolgozását választották, mely Réz Pál fordítása alapján készült. Caragiale szövegei nehezen fordíthatók, hiszen szorosan kötődnek a társadalmi közeghez, a 19. század végi Bukarest világához.
Az eredeti darab humorának egyik legfontosabb forrása a nyelv, a román, görög, török és francia szavak egyvelegéből álló beszéd, amely a kor Bukerestjét jellemezte. Parti Nagy Lajos sikerrel emelte be Caragiale szövegébe a jelenkor magyar nyelvének torzulásait, kombinálva az eredeti szöveg franciás szófordulataival, így a darab magyar nyelvezete is meghökkentő és komikus, erősítve a társadalmi szatírát.
Az előadás rendezője, Alexandru Dabija a bukaresti Odeon Színház vezető rendezője, Silviu Purcăretével, Mihai Măniuţiuval, Tompa Gáborral, Victor Ioan Frunzával, Dragoş Galgoţiuval együtt tagja annak az 1980-as évek elején felnőtt rendezőgenerációnak, melynek munkássága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a romániai színjátszás mára Európa egyik legjelentősebb színházi kultúrájává váljék.
Dabija elmondta, azért fogadta el a sepsiszentgyörgyi színház felkérését, mert szerinte az ország egyik legjobb társulatáról van szó. A darabot a színház választotta, és Dabija elfogadta a döntést, bár tudta, hogy nehéz munka más anyanyelvű színészeknek Caragialét játszani, mégis bízott benne, hogy pozitív tapasztalat lesz a csapat számára.
„Politikai, társadalmi, gazdasági szédületben élünk, úgy érezzük eltévedtünk, nincs kilátás, nem tudjuk melyik a helyes irány, de azért csak nyomjuk a dumát, tengersokat beszélünk” – magyarázta a darab időszerűségét Dabija, megjegyezve, hogy az országban a választások még ma is olyanok, mint egy Caragiale-darabban.
A próbák kellemes, baráti hangulatban zajlottak, a színészek fegyelmezettek és lelkesek – értékelte az előkészületet a művész. A Karnebál cselekménye szerelmi bonyodalmak, csalások és félreértések sokaságából bontakozik ki. A helyszín egy borbélyüzlet, később egy külvárosi bálterem, a szereplők pedig jellegzetes képviselői annak a rétegnek, mely „franciásan affektál, de a civilizációból semmi más nem ragadt rá, csak az olcsó parfüm”.
Az előadás színpadra állításában a rendező munkatársai voltak: Bartha József díszlettervező, Bagoly Zsuzsa és György Eszter jelmeztervezők, Láng Zsolt dramaturg, valamint Zakariás Zalán rendezőaszszisztens. A színpadon Pálffy Tibort, Mátray Lászlót, Erdei Gábort, Nagy Alfrédot, Szakács Lászlót, Nagy Józsefet, Kicsid Gizellát, D. Albu Annamáriát és Márton Lórántot láthatja a közönség. A bemutató után idén még három alkalommal december 13-án, 14-én és 20-án tekinthető meg az előadás.
Sólyom Jenő Széchenyi-díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vehette át az Akadémiai Aranyérmet az MTA 199., ünnepi közgyűlésének hétfői ülésén.
Szerelmi történetbe ágyazva a magyar néptáncot mutatja be a Magyar menyegző című játékfilm, a kalotaszegi világba betekintést nyújtó alkotás várhatóan jövő év elején kerül a mozikba.
Mihail Afanaszjevics Bulgakovnak A Mester és Margarita című művéből készült előadás premierjét tartja pénteken a szatmárnémeti Harag György Társulat.
A bukaresti „I.L. Caragiale” Színház és Filmművészeti Egyetem (UNATC) nemzetközi konferenciát és workshopot szervez, melynek tematikája az úgynevezett „oktatófilmek” felhasználási gyakorlata a volt szocialista országokban.
A romániai magyar színházakról és az IFesztről is szó esett a Nemzeti Kisebbségi Színházak Nemzetközi Találkozóján, de felmerült egy budapesti helyszínű erdélyi fesztivál lehetősége is.
Film- és könyvbemutatóval tisztelegtek Janovics Jenő, a magyar filmgyártás úttörőjének munkássága előtt a kolozsvári Művész moziban. A magyar film napja alkalmából szervezett eseményen a „Szamos-parti Hollywoodba” kaphattak betekintést az érdeklődők.
Magyarország és Európa egyik legeredetibb és legkeményebb underground együttesének, a Vágtázó Halottkémeknek a koncertje is szerepel a kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) programjában.
Bár a világon az egyik legnagyszerűbb dolog a tánc, hiszen egyetemes, mindenki számára befogadható „nyelv”, amely az életerőt és az életörömöt hordozza, a virtuális „nézelődéshez” szokott mai társadalom ellustult – jelentette ki Könczei Csongor.
A Déryné Program Határtalan alprogramja részeként a magyar nyelvű színjátszás válik elérhetővé Felvidék, Kárpátalja, Vajdaság és Erdély mintegy 60, magyarok által lakott településén – jelentette be Novák Irén.
A népi együtt muzsikálás és éneklés nemcsak közösségi élményt, de életformát is jelenthet – mondta el az Erdélyben több helyszínen működő Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány (EHHA) kolozsvári intézetének kulturális szervezője, Nagy Kata.